Orbán Viktor: magyarnak lenni jó! (videó)

Magyarnak lenni jó, a magyarság "egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének vasárnapi ünnepélyes átadóján, ahol arról is beszélt: a kormányoldal április 3-án megkapta a felhatalmazást, hogy teljes egészében megvalósítsa a Liget Budapest Projektet. 

A kormányfő az új épületről azt mondta: "vagány. Szőcs Géza biztos örülne, ha látná". Emlékeztetett arra: az ő fejéből pattant ki az a gondolat, hogy Magyarország, azon belül is Budapest méltó helyszín lenne egy példátlan múzeumi negyed számára. 

Orbán Viktor hangsúlyozta: 

a kormány "a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén" döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait. 

"Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására" - jelentette ki. 

Kiemelte: 

olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. 

Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy "kincseink méltó helyre kerültek" és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. Szerinte ebben segít ez a figyelemre méltó épület, amelyet a "magyar lelemény és szépérzék" újabb kiemelkedő példájának nevezett. 

A miniszterelnök beszédében úgy értékelt: 

egy nemzet kultúrája "szilárd útjelző", megmutatja, hogy honnan jövünk és azt is kijelöli, hova kell megérkeznünk.

 De - figyelmeztetett - ha ezt elhanyagoljuk, akkor "menthetetlenül eltévedünk" és egy idő után már azt sem tudjuk, hogy miért harcolunk. 

Hangsúlyozta: meghatványozódik a kultúra fontossága, ha magyar népművészetről van szó, mert 

a népművészet megmutatja, hogy milyen magyarnak lenni és azt is, hogy milyen jó magyarnak lenni. 

"Ha néprajzi örökségünket látjuk, nemcsak szépnek látjuk, de eltölt bennünket a szabadság érzése is és önkéntelenül elmosolyodunk. Magyarnak lenni jó! Ezért érezzük előre és állunk ellen, ha korlátozni akarnak bennünket és ezért ismerjük fel idejekorán, ha baj van, ha a veszély fenyegeti a kultúránkat, a szokásainkat, az életmódunkat, az örökségünket" - fogalmazott. 

Úgy vélte, a szépséghez és a magyarsághoz való ragaszkodás egy tőről fakad: "látjuk és értjük a szépet a magyar világban, a magyar lélek szép, a magyar élet tetszetős élet, a magyar világ gyönyörködteti a szemet és a lelket". 

Úgy vélte: az is kiderül ebben a múzeumban, hogy a magyarság "egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen", tovább öröklődik az elmúló évszázadokon keresztül. 

Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy 

a magyar kultúrának a megőrzésére rajtunk kívül senki más nem képes, ha eltűnnénk, velünk együtt valami pótolhatatlan tűnne el a világból. 

A kormányfő arra is kitért: a Néprajzi Múzeum előző, Kossuth téri kúriai épülete - bár szép volt - formája nem illett a tartalomhoz, a most elkészült új épület viszont más, mert abban a tartalom és a forma találkozik. Ez az épület azt a meggyőződést tükrözi, hogy létezik szépség a világban, hogy a tizenkettő egy tucat kockaépületek és az ötlettelen irodakomplexumok világában is lehet egyedit alkotni, amely illik környezetéhez, megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket - mondta. 

Orbán Viktor beszéde elején külön köszöntötte Csák Jánost, a kulturális és innovációs tárca várományosát és Tarlós István volt főpolgármestert is, aki nélkül - hangsúlyozta - bele sem vághattak volna ebbe a "nagyszerű kalandba". Megjegyezte azt is: üdvözölné a hivatalban lévő főpolgármestert, Karácsony Gergelyt is, de "őt kegyeleti okokból", miután nem ment el az átadóra, inkább nem köszönti. A Liget Budapest projekt ellenzőinek a figyelmébe azt ajánlotta a "dakota néprajzi anyagból": "hogyha az ember észreveszi, hogy döglött lovon lovagol, akkor szálljon le róla." 

A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző új épület - a Liget Budapest projekt legújabb fejlesztése - hétfőn nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.

Az új Néprajzi Múzeum elnyerte a világ legjobb középülete díjat. Az intézmény egyúttal Európa legjobb középületének díját is megkapta. A Városliget Zrt. megbízásából készített felmérésből pedig az is kiderült, hogy a magyarok 80 százaléka támogatja a Liget Budapest Projekt teljes körű megvalósítását.

Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye mintegy 7 ezer négyzetméteres területen, hatalmas tetőkerttel, rendezvényteremmel, kutatóközponttal, könyvtári olvasóval, moziteremmel és több mint negyedmillió műtárggyal várja az érdeklődőket. Az intézmény alapításának 150. évfordulóján hosszas vándorlás után először költözhet saját igényei szerint kialakított épületbe.

Borítókép: Néprajzi Múzeum / Facebook