A bevándorlást az európai recesszió sem foghatja vissza

– Ha nagyon komoly gazdasági recesszió lesz is az öreg kontinensen, az sem fogja visszatartani az embereket, hogy Európába jöjjenek, mert a világ más pontjain sokkal nagyobb problémák lesznek – mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

Mint ismert, Orbán Viktor öt – nemzetünket érintő – sürgető kihívást vázolt fel tusnádfürdői beszédében, ebből a második legfontosabbnak a migráció kérdéskörét nevezte meg. Erről kérdezték a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját. Marsai Viktor elmondta: a tőlünk távoli konfliktusok valóban fokozzák a bevándorlást, azonban a migránsok többsége nem menekült, hanem gazdasági bevándorló. Az európai álmot szeretnék megvalósítani. Az igazgató leszögezte, fontos különbséget tenni a bevándorlókkal kapcsolatban, hiszen akik legálisan érkeznek, azok integrációjánál többségében jó eredményeket látnak.

– A probléma mindig ott van, amikor az illegális csatornákon érkezőkkel kell valamit kezdeni, mert többségüknek nincsenek olyan képességeik, hogy az európai munkaerőpiacon integrálódni tudjanak. 

Nagyon sokszor nem beszélik a nyelvet, nem értik azt a kulturális közeget, ahová megérkeznek, s különösen akkor van probléma, ha ez tömegesen történik. Az évi több százezres tömeg óriási kihívások elé állítja Európát. A Frontex adatai szerint 2015 óta nagyjából hárommillió ember érkezett illegális csatornákon – magyarázta. 

Az oktató hozzátette: kétségtelen, hogy egyes országokban, mint Svédország vagy Ausztria, a növekvő illegális migrációs mutatókkal azonos arányban növekedtek a bűnözési számok, azonban nem gondolja, hogy munkahelyek megszűnése és energiahiány esetén a bevándorlók az utcára vonulnának. Kiemelte: a migránsok nyugaton társadalmilag nem szervezettek. Bár több helyen látni a párhuzamos társadalmak jelenlétét, politikai erejük, mobilizálóerejük nincs. Mint mondta, a zavargások sokkal inkább kötődnek bűnözői csoportokhoz, mint politikai aktivizmushoz. Ez ismertetése szerint például Svédországban úgy történik, hogy egy szervezett bűnözői csoport felbujtja őket, hogy egy másik szervezett bűnözői csoport területén randalírozzanak.

– Most voltak lent munkatársaink a déli határ szerb oldalán. Látszik, hogy 

a különböző nemzetiségű bevándorlók elkülönülnek egymástól. A marokkóiak és az algériaiak a franciáknál csak egymást utálják jobban, az afgánokkal pedig nem közösködnek. 

Ahhoz, hogy kritikus tömeggé álljanak össze, hosszú folyamat vezet. Ezen lehetőségnek jelenleg nagyon kis csíráit látjuk csak – magyarázta. Az igazgató szerint nem is az iszlám a kulcskérdés, ha a bevándorlókat vizsgáljuk, hanem a klánháttér. Svédországban ma a klánalapú bűnözői hálózatok kiépülésének lehetünk tanúi.

– Az a nagy kérdés, hogy egy olyan társadalomból érkeznek-e, ahol a hűség alapja az állam, illetve valami magas szintű szervezőerő, vagy olyan társadalmakból, amelyek klánalapúan szerveződnek, amelyek a csoportok iránt mutatott hűség alapján nyilvánulnak meg. 

(...)

– Amivel a „progresszív sajtó” szokott érvelni, hogy ezek az emberek azért nem tudtak integrálódni, mert a társadalom nem fogadta be őket, meglehetősen egyoldalú kép 

– szögezte le Marsai Viktor.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztrációfotó / Magyar Nemzet / Havran Zoltán