Szeptember végéig dolgozzák ki az új felvételi szabályokat

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány július végén az egyetemekkel és a hallgatói érdekképviselettel folytatott konzultáció után elvi döntést hozott a felsőoktatási felvételi rendszer megújításáról. Az egyetemi autonómia és felelősség további erősítése csak úgy képzelhető el, ha az intézmények érdemben lehetnek hatással a hallgatók kiválasztására, felelősséget vállalnak a képzésben, a tanulmányi életút támogatásában és abban, hogy a későbbiekben a fiatalok magas szinten tudják kamatoztatni tudásukat a munkaerőpiacon – írta lapunk megkeresésére a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), hangsúlyozva, hogy az új feltételek erősítik az egyéni hallgatói felelősséget is, mivel saját képzési pályájukra, intézményválasztásukra, tanulmányaikra nagyobb hatással lehetnek majd a leendő hallgatók.

Rugalmasabb felvételirendszer

– fejtették ki. A felvételi eljárásnál az Oktatási Hivatal szerepe kimagasló, ugyanis a központi koordinációnak – aminek mind a társadalmi, mind a hallgatói elfogadottsága kiemelkedő – köszönhetően lehetőség van arra, hogy a közel százezer jelentkező dokumentumait megfelelő hitelesítési módszertannal, egységesen kezeljék, így a rendszer átlátható és kiszámítható marad – részletezte a KIM. Hozzátették: a szakképzésből való egyetemi bejutás, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás a jövőben is megmaradnak, hiszen ezek a követelmények a fiatalok számára kedvezők voltak. A hallgatókért folytatott verseny továbbra is megmarad, ugyanakkor a felsőoktatásba történő bejutás könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végző vagy diplomával még nem rendelkezők számára – emelték ki. A KIM úgy fogalmazott: 

 – tették hozzá.

A nyelvtudás a fontos, nem a nyelvvizsga

A Magyar Nemzet rákérdezett arra is, mit várnak a diplomához kötött nyelvvizsga eltörlésétől, ez a szabályozás ugyanis az Európai Unióban egyedül hazánkban volt érvényben. A KIM arról tájékoztatta a lapot, hogy a Covid-járvány idején a nyelvvizsga-amnesztia hatására több mint 140 ezer diplomát adtak ki. Rámutattak: ezek megfeleltek a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatók ugyanis nyelvi kompetenciát várnak el, nem nyelvvizsgát. A jövőben tehát a diplomaszerzéshez kötött nyelvvizsga-kötelezettség megszűnik, ehelyett a képzés során kell az egyetemeknek biztosítaniuk a megfelelő nyelvi kompetenciákat – fejtették ki.

A HÖOK reméli, hogy javul a felsőoktatás hozzáférhetősége

A Magyar Nemzet megkereste a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) is, amelynek sajtófőnöke, Budai Marcell a változásokról kifejtette: bíznak abban, hogy a felsőoktatás hozzáférhetősége javulni fog és anyagi okok nem akadályozzák majd a fiatalokat abban, hogy egyetemre menjenek. Úgy fogalmazott: 

A felsőoktatási intézményeknek szeptember 30-ig kell kidolgozniuk a saját felvételi szabályaikat, amelyek minisztériumi és fenntartói jóváhagyás esetén a decemberben megjelenő felvételi tájékoztatóban olvashatók majd.

A teljes cikk itt olvasható el