2022.10.17. 10:12
Csúcstechnikával védi a honvédség Magyarországot
Újabb mérföldkőhöz érkezett a 2016-ban elindított Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program, amikor szombaton átadták a KF41 Lynx lánctalpas gyalogsági harcjármű első példányát a Magyar Honvédségnek. A magyarul Hiúznak nevezett monstrum a védettséget, a tűzerőt és a gyorsaságot egyesíti a 21. századi technológiával.
Katonák az önkéntes katonai szolgálatot vállalók eskütételén, valamint a Lynx KF41 harcjárművek átadása alkalmából tartott ünnepségen a Petőfi Sándor Laktanyában
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Olyan kormány van Magyarországon, amely gondoskodik a honvédségről. A katonákra nézve látja rajtuk az elkötelezettséget, az elhivatottságot és azt, hogy készek megvédeni országukat, Európát és a NATO-t. Most a legjobb védelmet, igazi csúcstechnológiát kap a honvédség
– emlékeztet Armin Papperger, a KF41 Lynx, magyarul Hiúz gyalogsági harcjárműveket gyártó Rheinmetall AG vezérigazgatója szavaira a Magyar Nemzet, amelyeket az első sorozatgyártott példány szombati ünnepélyes átadásán mondott el a napokban.
Aki még hivatásos katonaként vagy volt sorkötelesként emlékszik a Magyar Néphadseregben vagy a Magyar Honvédségben korábban szolgálatban álló, ám a Gyurcsány-kormány alatt kivont és eladott szovjet BMP–1-es lövészpáncélosra, az minden téren legalább fél évszázadnyi technológiai fejlődést láthat a Lynxen.
A harcjármű küzdőterében a tervezők maximálisan próbálták érvényesíteni, hogy a katonák a lehető legjobb és legvédettebb körülmények között indulhassanak harcba.
Fotós: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI
A szállított nyolc lövész egymással szemben, a jármű falára rögzített, lábtartós és oldalvédelemmel is ellátott fejtámaszos, felhajtható ülésekben foglalnak helyet úgy, hogy védve legyenek a fenékpáncél alatt esetlegesen felrobbanó aknák hatása ellen.
Aktív eszközök is segítik a páncélos védelmét, a magyar Hiúzokat már a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel is felszerelik, mely képes a támadó rakétákat, gránátokat észlelni, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni.
A kommunikációt és a tájékozódást segíti az a harminc-negyven centiméter átmérőjű, kihajtható, de a jövőben akár kézbe is vehető lapképernyő, amelyen keresztül megfigyelhetik a páncélos környezetét, tájékozódhatnak a hadműveleti helyzetről.
A jármű passzív védelmét a komoly páncélzat biztosítja, amit a méret is sugall: a Hiúz hossza 8,49 méter, szélessége 3,8 méter, magassága a távirányítású fegyverállvánnyal együtt 3,73 méter.
Nézze meg a Magyar Honvédség kisfilmjét a Hiúzról:
A 21. században már elvárt védelem miatt 45 tonnát nyomnak a harckész járművek, annyit, mint egy T–72-es harckocsi. A páncélost egy 1140 lőerős Liebherr dízelmotor mozgatja, összehasonlításképpen: az amúgy fürge T–72-es motorja mindössze 780 lóerős.
A Hiúz felszereltségéhez tartozik többek között gépágyú és páncéltörő rakéta is. A toronyban egy harminc milliméteres gépágyú jelenti a fő fegyverzetet, amelynek a kilőtt lövedékeit a cső végén lévő elektronika programozni tudja, hogy milyen távolságban robbanjanak, repeszfelhőt terítve akár támadó vagy felderítő drónokra is.
A cső mellett egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska van felszerelve, míg a torony tetején egy 12,7 milliméteres, a jármű belsejéből távirányítható nehézgéppuska. Ha az előbbi fegyverek nem lennének elég az ellenség leküzdésére, akkor a torony jobb oldalán egy páncélozott tubusból két darab Spike irányított páncéltörő rakétát indíthat a jármű háromfős személyzete, akiket a legmodernebb elektronikai és optikai felderítő eszközök segítenek.
A Lynx harcjárműből eddig 218 darabot rendeltek a Magyar Honvédségnek. Az első zászlóalj 46 járművét még a német anyacég szállítja le 2023-ig, a fennmaradó 172 viszont már Magyarországon, a közelmúltban átadott zalaegerszegi gyárban készül el.
Szalay-Bobrovniczky: jól felfegyverzett, magabiztos haderő kell az országnak
Magyarországnak jól felfegyverzett, jól kiképzett, magabiztos, ütőképes, létszámában is komoly elrettentő erőt mutatni képes haderőre van szüksége, ezért fontos, hogy a hétvégén 250 önkéntes tett esküt - mondta a honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett arra, hogy a kormány a nyáron döntött a katonák átlagosan 26 százalékos illetményemeléséről. Az egyéb juttatásokkal együtt ma már kifejezetten vonzó lehetőség a hadsereg a civil életpályákhoz viszonyítva - jelentette ki.
A 2000-es évek elején - folytatta - a baloldali kormányok leépítették a hadsereget, ezt kell most visszaépíteni.
Amikor az ország gazdasági ereje lehetővé tette, 2010 után indult meg a haderőfejlesztés, jövőre - egy évvel korábban a tervezettnél - az ország a GDP-jének már két százalékát fogja védelmi kiadásokra költeni- jelezte. Jó döntés volt, hogy már korábban megkezdődött a haderőfejlesztés, a jelenlegi, megváltozott biztonsági környezetben ugyanis ezeket a szerződéseket már nehezebb lenne megkötni - közölte.
Fotós: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a haderőfejlesztés részeként érkező modern eszközök - mint a Lynx harcjármű, amelyet vasárnap mutattak be a nagyközönségnek Budapesten - adják azt az elrettentő erőt, védelmi képességet, amelyek a katonákat a harcban kísérik. Megjegyezte:
ezek az új eszközök a magyar védelemipar alapját is jelentik, a jövőben ugyanis részben magyar tulajdonban álló szervezetek veszik át majd a gyártásukat, amihez kapcsolódhat majd a magyar védelmi innováció is.
A miniszter az ukrajnai háborúról azt mondta, a magyarok a béke pártján állnak. Magyarország nem ad fegyvert a háború folytatásához, és a kivetett szankciók, amelyek több kárt okoznak a kivetőnek, mint annak, akire kivetették, szintén nem a háború lezárásához vezetnek - fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a NATO-tagországok védelmi minisztereinek múlt heti üléséről szólva kiemelte: a NATO a világ legrégebbi, legnagyobb és ilyen értelemben legsikeresebb védelmi szövetsége, amely a kollektív védelem elvén alapul, ami "nagyon komoly elrettentő erő". Mivel a tagállamok egy része fegyverrel is támogatja az ukrajnai háborút, nagy és folyamatos az eszkaláció veszélye, a NATO-nak tehát nagyon óvatosnak kell lennie és el kell kerülnie a belesodródást a háborúba - hívta fel a figyelmet.
A Magyar Nemzet teljes cikkét a Hiúz harcjárműről ide kattintva találja meg.
