2022.10.20. 09:00
Uniós csúcs: érezhető a tagállamok közti feszültség
Annak ellenére, hogy általában évente négyszer tartanak európai uniós csúcstalálkozót, az Európai Tanács csak ebben a hónapban már másodszor ülésezik az ukrajnai háború okozta rendkívüli helyzet miatt - írja a Magyar Nemzet.
Tagállamok vezetői az Európai Unió (EU) csúcstalálkozóján a brüsszeli Európai Tanács épületében 2021. október 21-én
Forrás: AFP
Fotó: John Thys
Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön Brüsszelben gyűlnek össze a kétnapos EU-csúcsra, amelynek legfőbb témái várhatóan az energiaválság és az Oroszország elleni szankciók lesznek, hasonlóan az október 7-én, Prágában megtartott informális találkozóhoz – ismerteti a Magyar Nemzet.
Az EU mindössze két hete fogadta el a nyolcadik szankciós csomagot – amely árplafont vezetett be az orosz olajexportra –, ám néhány tagállam máris újabb, keményebb büntetőintézkedéseket sürget.
A kilencedik szankciós csomag fő szószólói a balti országok, szerintük az orosz cseppfolyósított földgáz importjának korlátozására és még több orosz bank szankcionálására van szükség. Újra napirendre kerül a szeptember óta vitatott gázársapka bevezetése is, vagyis hogy az EU csak egy előre megszabott áron vásárolná meg Oroszországtól a földgázt.
„Brüsszel legújabb javaslata a gázársapkáról Magyarország számára jelenlegi formájában gázembargót jelent. Elég volt az elhibázott brüsszeli szankciókból!” – írta meg tegnap, a csúcstalálkozót megelőzően Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon.
A szankciók általános tapasztalata az eddigiek alapján az, hogy azok visszaütnek a feladóra. Ha az Európai Unió további szankciókban gondolkodik, akkor valójában önmaga további gyengítéséről hoz döntést
– hangsúlyozta a lapnak Talabér Krisztián.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint az uniós vezetők vélhetően a kudarc terhével érkeznek a brüsszeli egyeztetésre, mivel az EU gyakorlatilag tehetetlen az orosz–ukrán háborúval szemben: a szankciók nem hozták el Oroszország gazdasági összeomlását és a hadakozás gyors végét, viszont súlyos energiaválságot idéztek elő Európa államaiban.
Talabér Krisztián elmondta: mivel a szankciók meghozatalához teljes egyetértés kell, Magyarország szükség esetén kellő határozottsággal nyomhatja meg a vészgombot. Az elemző úgy véli, a kormány ezt nagyon diplomatikusan teszi, hiszen vétó helyett már a szankciók tárgyalásakor engedményeket harcol ki az országnak, ami két szempontból is előnyös. – Egyrészt lojális szövetségese marad az európai közösségnek azzal, hogy nem gáncsolja el a szankciókat, másrészt az engedmények kiharcolásával egyszerre védi a magyar gazdaságot és a nemzet egészét – részletezte. Hozzáfűzte: a magyar kormány álláspontja világos: a szankciós rendszert újra kell gondolni.
A teljes cikk ide kattintva érhető el.
Ukrán válság
- Már történt kisebb ütközet az ukrán hadsereg és az észak-koreai katonák között – frissül
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
