2023.01.23. 09:49
Brüsszel úgy támadja a nemzeti konzultációt, hogy saját felmérései rendre kudarcba fulladnak
447 millió európai polgárból alig pár százezren töltik ki a brüsszeli konzultációkat, miközben a sikeres, egymillió aláírást elért európai polgári kezdeményezések eredményét semmibe veszik. A nemzeti konzultáció eredményét mindeközben megpróbálják jelentéktelenként feltüntetni – ismerteti az Origo.
A nemzeti konzultációt hirdető plakát Budapesten, az V. kerületi Szabadság téren 2022. október 19-én
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Gyalázatos támadást indított a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció ellen az Európai Bizottság. Egyik szóvivője azt tudta mondani, hogy „tudomásul vettük a magyarországi konzultáció eredményét és a nagyon alacsony részvételt is”. A kijelentés egyenesen szánalmas, ha megnézzük, hogyan ünnepelte a bizottság az egyik saját konzultációját, amely csúfosan megbukott – hívja fel a figyelmet az Origo.
A portál felidézi, hogy 2021. október 22-től november 21-ig várták a fiatalok visszajelzéseit Az ifjúság európai éve kapcsán, amelynek 2022-t nevezték ki. A részletes eredményeket taglaló dokumentációból kiderül, hogy
a konzultációban összesen 4686 fő vett részt a 60 millió európai fiatalból.
Az Origo felidézi azt is, hogy az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament által egy egész éven át szervezett Konferencia Európa jövőjéről címet viselő konzultáción a megkérdezett 447 millió európai polgár, illetve 360 millió nagykorú európai ember közül mindösszesen 775 119, azaz hétszázhetvenötezer-száztizenkilenc ember vett részt.
Feleannyian, mint a brüsszeli szankciókról szóló magyar nemzeti konzultáción
– írta erről korábban Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő.
A „brüsszeli demokrácia” kapcsán érdemes felidézni, hogyan bánik a bizottság az úgynevezett európai polgári kezdeményezéssel – folytatja az Origo. Az európai polgári kezdeményezés egyfajta petíció, egyike volt a lisszaboni szerződés legfontosabb újításainak. Célja a demokrácia növelése az Európai Unióban.
A polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a tagállamok jelentős részében élő, legalább egymillió uniós polgár közvetlenül az Európai Bizottsághoz terjesszen az EU hatáskörébe tartozó, őket érintő jogszabály-módosításokat. Az elmúlt években értelemszerűen több kezdeményezés indult, ezek közül kiemelkedett a nemzeti régiókért indított aláírásgyűjtés.
Bár egymilliónál is több aláírás gyűlt össze, az Európai Bizottság szerint nincs hatásköre az EU-nak, hogy a kisebbségi jogvédelem terén jogszabályokat alkosson. Az Európai Bizottság az aláírásgyűjtés lezárulta és az Európai Parlament ajánlása után sem fog jogalkotási eljárást kezdeményezni a kisebbségi jogvédelem ügyében
– derül ki a bizottság 2021. január 15-én közzétett összefoglalójából.
Az európai polgári kezdeményezés teljesen elhibázott voltát jól mutatja, hogy 2013 januárja és 2023 januárja között csupán egy érvényes kezdeményezés volt.
Ez világosan mutatja, hogy Brüsszel egy teljesen áldemokratikus intézményt hozott létre, amely abszolút alkalmatlan arra, hogy az európai polgárok elmondják a véleményüket.
Érdemes azt is megnézni, hogy az Európai Unióhoz kapcsolódóan hány népszavazást is tartottak az elmúlt évtizedekben. Az 1970-es, az 1980-as, az 1990-es és a 2000-es években meglehetősen gyakoriak voltak az egyes tagállamokban az unióval kapcsolatos népszavazások. 2005 hozta el az antidemokratikus fordulatot az EU-ban.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.