2023.03.27. 13:06
Tovább folytatódik az Országos Mentőszolgálat korszerűsítése
Tovább folytatódik az Országos Mentőszolgálat 2010-ben megkezdett korszerűsítése, most újabb 33 mentőautó beszerzésére nyílt lehetőség 1,5 milliárd forint értékben – jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Új mentőautók az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Markó utcai központja előtt 2023. március 27-én
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán
Takács Péter azt mondta, a folyamatos beruházásokkal hat év alá csökkent a Magyarországon futó mentőautók átlagéletkora. Az autók a legmodernebb mentéstechnikai eszközökkel felszereltek, megfelelnek a 21. századi telemedicina kihívásainak – tette hozzá.
Csató Gábor, a mentőszolgálat főigazgatója elmondta, a 33 mentőautóból most tizenöt érkezett hozzájuk, a többit a gyártás ütemétől függően kapják meg. Jelezte, évente 1,2 millió embernek nyújtanak segítséget.
Az államtitkár bejelentette azt is, hogy egy éven belül két lépcsőben a kormány végrehajtja az egészségügyi szakdolgozói béremelést. A szakdolgozói bérfejlesztés első üteme júliusban lesz, erre 42 milliárd forint a fedezet, a gazdasági-műszaki területen dolgozók béremelésére pedig 8 milliárd forint jut.
A szakdolgozók bértábla szerint kapják az emelést, az egyéb munkakörökben dolgozókét pedig bértömeg formájában adják a kórházaknak – ismertette.
Fotós: Balogh Zoltán / Forrás: MTI
Takács Péter szerint a béremelés második üteme jövő év márciusában lesz, ennek szakdolgozókra eső fedezete 200 milliárd forint, az egyéb munkakörökben dolgozóké pedig 40 milliárd forint.
Példaként elmondta, hogy egy 21 éve pályán lévő, középfokú végzettségű ápoló alapbére a mostani 390 ezer forintról 480 ezer forintra emelkedik, jövő év márciusára pedig meghaladhatja a 600 ezer forintot. Ez – emelte ki – egy év alatt a legnagyobb léptékű béremelés az ágazatban a rendszerváltás óta.
Takács Péter kérdésre válaszolva megjegyezte: a Magyarországnak járó uniós források elmaradása miatt a Pénzügyminisztérium feladata volt kidolgozni egy „B” tervet, hogy „akkor is megvalósuljon a szakdolgozói béremelés, ha az Európai Unió egy centet sem fizet ki”.
Kitért arra: egyeztetni fog a szakdolgozói kamarával és a szakszervezetekkel a jelenlegi szakdolgozói bértábla egyszerűsítéséről, mert azt merevnek és bonyolultnak tartja, a pótlékrendszer is átláthatatlan. Erre azért is szükség van – mondta –, mert célszerű, ha jobban összehasonlíthatók az orvosi és szakdolgozói bérek.
Takács Péter a sajtótájékoztató után kérdésekre válaszolva újságíróknak elmondta, az új ügyeleti rendszer bevezetését sikernek értékeli. A legnagyobb újításnak a 1830-as hívószám bevezetését nevezte, ahol rögtön meg tudják ítéli, hogy a betegnek milyen ellátásra van szüksége.
A lakossági visszajelzések jók, ezt folyamatosan méri is a mentőszolgálat – jegyezte meg.
Jelezte, a Borod-Abaúj-Zemplén vármegyei háziorvosok egyharmada jelentkezett az új ügyeleti ellátásra, ami a rendszer biztonságos ellátásához elég.
Ha mindenhol az orvosok 30-40 százaléka szerződést köt az új ügyeleti ellátásra, akkor nem kell a kórházi orvosokat és rezidenseket behívni – tette hozzá.
Kitért arra, hogy ezzel az ügyeleti rendszerrel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is egyetértett, most a köztestület „politikai nyomásgyakorlásra használja az új rendszert”.
Takács Péter beszélt arról is, hogy szerződéskötési kötelezettség továbbra sem terheli az orvosokat, azonban az ellátásszervezés biztonsága szempontjából havi két ügyeletre kötelezhető egy orvos. Erre joga van a megyei tisztifőorvosnak – jegyezte meg.
Ez egy közigazgatási aktus, a kormányhivatalnak joga van minden olyan esetben eljárni, ha valahol nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, azonban ez nem újdonság – mondta.
Takács Péter beszélt a háziorvosi finanszírozási (indikátor-) rendszer átalakításáról is.
Mint mondta, az eddigi 12 indikátorból hármat korszerűbbre cseréltek a szakma javaslata alapján, és az eddigi három százalékról 11 százalékra emelték az indikátorrendszer finanszírozást érintő részeit.
Fotós: Balogh Zoltán / Forrás: MTI
Az államtitkár elismerte, hogy valóban van olyan praxis, ami emiatt kevesebb pénzt fog kapni, de a rendszerben nagyok voltak az eltérések. Volt olyan háziorvosi praxis, ahol 419 bejelentett lakóra papíron kilenc rendelőt üzemeltetett egy orvos. Valójában egy rendelő működött, a fennmaradó nyolcra fix díjazást kapott. „Ezek a hatékonytalan működések most kiderülnek” – fogalmazott.
„Inkorrekt volt a rendszer, ezért nyúltunk hozzá” – nyomatékosította Takács Péter.
Az egészségügyi államtitkár kitért arra is, készül az új etikai kódex az Egészségügyi Tudományos Tanácsban (ETT). A dokumentumot megküldik a MOK-nak is véleményezésre, és szintén kikérik az orvoskamara véleményét a háziorvosi finanszírozási rendszerről is.
Hozzátette: továbbra is számít a MOK munkájára, egy jó köztestületre szükség van, a párbeszéd folytatódik, partnerként tekint az orvosi kamarára.
A szakrendelők átvételével kapcsolatban Takács Péter azt mondta, március végéig készül el az Országos Kórházi Főigazgatóság jelentése, és valószínűleg április végén kerül kormány elé a koncepció.
Ebben az ügyben is szerették volna megkérdezni az önkormányzatok véleményét, és a többségi álláspont az volt, hogy „érdemes a kérdéssel foglalkozni” – mondta.
Mint mondta, több önkormányzatnak jelent gondot a magas energiaárak miatt a szakrendelők fenntartása. Többük támogatna egy állami átvételt, de például a tulajdonosi forma még nyitott kérdés.
