2023.06.23. 23:13
Szerb vezérkari főnök: ha a KFOR nem segít, a szerb katonaság fog közbelépni Koszovóban
Amennyiben a NATO főparancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR nem tudja kezelni az Észak-Koszovóban kialakult helyzetet, és nem tudja megvédeni az ott élő szerbeket, adott esetben a szerbiai hadsereg nem késlekedik majd közbelépni - hangsúlyozta a szerb vezérkari főnök pénteken.
A NATO-parancsnokság alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR amerikai katonái a leposavici városháza előtt őrködnek 2023. június 2-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Georgi Licovszki
A televízióban is közvetített rendkívüli sajtótájékoztatóján Milan Mojsilovic rámutatott, hogy a szerb nép "szörnyű üldöztetésnek van kitéve Albin Kurti rezsimje részéről". Mint mondta, a szerbek csak azért váltak célponttá, mert szerbek, és nem akarják elhagyni szülőföldjüket.
A Kurti-rezsim terrorját már nem lehet elviselni
- húzta alá a vezérkari főnök.
Fotó: Georgi Licovszki / Forrás: MTI/EPA
Milan Mojsilovic rámutatott, hogy a nemzetközi közösség nem teljesíti kötelezettségeit, amikor nem védi meg a helyi szerbeket.
A tények ismeretében tájékoztattam a KFOR vezetőjét, hogy sürgős lépéseket követelünk a szerb lakosság megvédése érdekében Koszovóban. Ez a kérésünk a KFOR és más nemzetközi szervezetek felé is
- hangsúlyozta.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.
Mivel Szerbia saját területének tekinti Koszovót, Belgrád szerint a szerbiai katonaság hatásköre arra a területre is kiterjed.
A vezérkari főnök közölte, a szerbiai alkotmány értelmében, amennyiben a hadsereg főparancsnokától, a szerb elnöktől erre parancs érkezik, a hadsereg minden feladatát teljesíti majd a biztonsági helyzet kezelése érdekében.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztatott.
Ezzel párhuzamosan múlt szerdán három koszovói rendőrt fogtak el a szerb hatóságok Közép-Szerbiában. A szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja őket, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, gyakorlatilag elrabolták őket.
A kialakult feszültség miatt Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelbe hívta Aleksandar Vucicot és Albin Kurtit, ám a csütörtöki találkozón nem sikerült áttörést elérni.
