2023.10.21. 07:25
Izrael fokozni akarja a Gázai övezet elleni légicsapásokat (videó)
Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Füst tör a magasba egy izraeli légitámadás után a Gázai övezet dél részén 2023. október 20-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
ENSZ-szervezetek: Gázában katasztrofális a humanitárius helyzet
Gázában máris katasztrofális a humanitárius helyzet – figyelmeztetett szombaton öt ENSZ-szervezet, amelyek szerint a kórházakat „elárasztják” a sebesültek és a gyermekek „aggasztó ütemben halnak meg”.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Világélelmezési Program (WFP), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) közös közleményben figyelmeztet, hogy
a gázai humanitárius helyzet már a Hamásznak az Izrael elleni október 7-i támadása előtt „reménytelen” volt.
Ma pedig katasztrofális
– hangsúlyozzák az ENSZ-szervezetek, amelyek felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy "tegyenek többet" a Gázai övezet lakóinak megsegítésére.
Fotó: Abed Haled / Forrás: MTI/AP
Az idő meg van számlálva, (cselekedni kell), mielőtt a halálozási arányszám ugrásszerűen megnő a betegségek megjelenése és a hiányos egészségügyi ellátás miatt.
A Hamász iszlamista palesztin szervezet 2007-es hatalomátvétele óta izraeli blokád alatt lévő 362 négyzetkilométeres Gázai övezetet Izrael október 9-én „totális blokád” alá helyezte, elzárta a vizet, az áramot és az élelmiszerellátást.
Azóta az első humanitárius segélykonvoj 20 teherautóval szombaton érkezett a rafahi határátkelőn át a palesztin területre, az egyetlen határátkelőn, amelyet nem Izrael ellenőriz. Az ENSZ szerint napi 100 kamion kellene a 2,4 millió gázai lakos ellátásához.
Az öt ENSZ-szervezet közölte:
a gyermekek aggasztó ütemben halnak meg, megfosztva a védelemhez, az élelemhez, a vízhez és az egészségügyi ellátáshoz való joguktól.
Izrael már szombattól fokozni akarja a Gázai övezet elleni légicsapásokat
Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy már szombattól fokozni akarja a Gázai övezet elleni légitámadásokat a Hamász palesztin fegyveres szervezet ellenőrizte terület elleni offenzívája következő szakaszának előkészítése jegyében.
Már ma (szombaton) fokozzuk a légicsapásokat
– közölte Daniel Hagari tábornok, a hadsereg szóvivője.
Akkor lépünk a háború következő szakaszaiba, ha a feltételek optimálisak lesznek számunkra
– mondta a szóvivő a televízióban élőben közvetített sajtótájékoztatóján egy, a szárazföldi hadművelettel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Hagari tábornok megerősítette, hogy legkevesebb 210 túszt tartanak fogva a Gázai övezetben, a többségük izraeli.
Daniel Hagari ismételten felszólította Gázaváros lakóit, hogy a biztonságuk érdekében vonuljanak ki az övezet déli részébe.
Előzőleg szombaton az izraeli hadsereg több vezetője ellátogatott a frontra a katonákhoz, közölték, hogy folyik a fegyveres erők felkészítése az esetleges gázai övezeti szárazföldi intervencióra.
Behatolunk Gázába, ezt hadműveleti céllal tesszük, elpusztítani a Hamász létesítményeit és a terroristáit, és ezt profi módon tesszük
– mondta a csapatszemlén Herzi Halevi vezérkari főnök.
Az Osasuna szurkolói transzparensekkel és zászlokkal demonstráltak Palesztina mellett
Péntek este játszott egymással a Garanada és az Osasuna csapata. A két spanyol klub közül az utóbbi Pamplona nevű város csapata. A város közel fele baszk, így a csapat szurkolói is nagyrészt baszkok, így az összes baszk csapat közül talán nekik van a legtöbb konfliktusuk a spanyolokkal – írja a Mandiner.
Pamplonában szinte mindenhol kint van a baszk nacionalista függetlenségi mozgalom (ETA) terrorszervezet zászlaja. A szurkolótábortól tehát nem áll messze a közélettel kapcsolatos protestálás. Erről a tegnapi mérkőzés során is tanúbizonyságot tettek, amikor transzparensekkel és zászlokkal álltak ki Palesztina mellett.
Nem mindenkit láttak szívesen a londoni palesztinbarát tüntetésen (videó)
A Visegád24 nevű híroldal ugyanis feltett a közösségi oldalára egy felvételt, amin az látható, hogy egy fiatal férfiakból álló csoport leránt és ellop egy LMBTQ-s zászlót, egyértelművé téve, hogy nem kívánják elfogadni a férfi jelenlétét a demonstráción. A felvétel legvégén azt is lehet látni, amint a két csoport szóváltásba keveredik egymással.
Folytatódott a lövöldözés az izraeli-libanoni határon
Folytatódott a lövöldözés szombaton az izraeli-libanoni határon, a Hezbollah egy fegyverese meghalt a dél-libanoni Hula térségében – közölte az Irán támogatta fegyveres libanoni szervezet, hozzátéve, hogy összesen tizennégy emberüket ölték meg két hét alatt, amióta a határtérségben kiszélesedett erőszak.
Fotó: Abedin Taherkenareh / Forrás: MTI/EPA
Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy sor incidens történt szombaton, Baram falu irányából a Hezbollah fegyveresei páncéltörő rakétát lőttek ki izraeli területre.
Az NNA libanoni nemzeti hírügynökség több - Hula, Dajram és Alma es-Saab elleni - izraeli támadásról számolt be.
A Hezbollah úgy döntött, részt vesz a harcokban, és ennek megfizeti az árát
– figyelmeztetett Joav Gallant izraeli védelmi miniszter, amikor szombaton látogatást tett az ország északi részében állomásozó katonáknál.
Naim Kászim, a Hezbollah helyettes vezetője ismét kilátásba helyezte a helyzet eszkalálódását.
Az események függvényében, ha történik olyan esemény, amely a fokozottabb beavatkozásunkat igényli, megtesszük
– mondta az elesett Hezbollah-harcos temetésén.
Százezren tüntettek Londonban a palesztinok mellett (videó)
Jelentős rendőri készültség mellett hatalmas tüntetés volt szombaton Londonban a palesztinok mellett. A Scotland Yard kora esti első becslése szerint a Palestine Solidarity Campaign nevű szolidaritási kampánycsoport szervezte demonstráción százezren vettek részt.
A menet a londoni kormányzati főutcához, a Whitehallhoz vonult; innen nyílik a Downing Street, amely a brit miniszterelnökök hivatalának és rezidenciájának nyújt otthont.
Fotó: HENRY NICHOLLS / Forrás: AFP
A Scotland Yard már előre felhívta a szombati tüntetés résztvevőinek figyelmét arra, hogy
nem nézi tétlenül, ha a demonstráción gyűlölet vezérelte bűncselekmények elkövetését észleli; ilyen esetekre a londoni rendőrség beavatkozást helyezett kilátásba.
Szombat estig mindazonáltal nem érkezett jelentés rendbontásokról és őrizetbe vételekről. Londonban és más brit nagyvárosokban egy hete is tartottak demonstrációkat a palesztinok mellett. A múlt szombati tüntetésen 15 embert őrizetbe vettek.
A mostani demonstrációt 1500 rendőr biztosította.
A szombati londoni tüntetésen az előzetes hatósági figyelmeztetések ellenére többször is hallható volt
a „From the river to the sea, Palestine will be free” (A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz) jelmondat, amely arra utal, hogy az ezt skandálók szerint a szabad palesztin államot a Jordán folyó és a Földközi-tenger között, vagyis jórészt Izrael területén kell létrehozni.
A kairói békecsúcs végén nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők
A tanácskozás végén elfogadott Kairói Nyilatkozatban a résztvevők aggodalmukat fejezik ki a jelenlegi konfliktus esetleges átterjedése miatt más közel-keleti területekre, és önmérsékletre szólítják fel a feleket. Figyelmeztetnek, hogy a konfliktus kiszélesedése súlyos következményekkel járhat a térség lakóira, valamint a nemzetközi békére és stabilitásra.
A nyilatkozat elítéli a Gázai övezetben békés lakosok ellen mindkét fél által elkövetett erőszakot, valamint a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok bármelyik fél által történő megsértését.
Palesztin egészségügyi minisztérium: 1756 gyermek van a halálos áldozatok között
A palesztin egészségügyi minisztérium szombati közlése szerint a Hamász és Izrael közötti konfliktus október 7-i eszkalációja óta 4385 gázai halt meg, és 13 651-en sebesültek meg.
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA
A halálos áldozatok között 1756 gyermek és 967 nő van - közölte a minisztérium.Az ostromzár alá vett palesztin terület 2,3 millió lakójából több mint egymillió vált belső menekültté.
Kairói békecsúcs: az arab országok elítélték a Gázai övezet izraeli bombázását
Elítélték az arab országok vezetői a Gázai övezet két hete tartó izraeli bombázását, és a közel-keleti békefolyamat felújítására szólítottak fel szombaton a Kairói Béke Csúcstalálkozón.
Az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kezdeményezésére összehívott találkozó célja, hogy megvitassák egy kiterjedt regionális háború megelőzésének módozatait. A fórumon Egyiptom meghívására 34 ország vesz részt, köztük a legtöbb arab állam – ezen belül Bahrein, Irak, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia – vezetői, több nyugati ország, valamint három nemzetközi szervezet, az ENSZ, az Arab Liga és az Afrikai Unió képviselői. Jelen van mások között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Annalena Baerbock német külügyminiszter, de Izrael hiányzik a találkozóról. Az Egyesült Államok, a zsidó állam fő szövetségese is csak alacsonyabb szinten, kairói nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével képviselteti magát.
Az egyiptomi elnök megnyitó beszédében elutasította azt az elképzelést, hogy a palesztinokat a Gázai övezetből az egyiptomi Sínai-félszigetre telepítsék át, mert szerinte ezzel a palesztin kérdés megoldatlan marad. Kijelentette:
Egyiptom elkötelezett a humanitárius segítségnyújtás biztonságos, akadálytalan és fenntartható áramlásának biztosítása mellett a Gázai övezetbe.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság vezetője az „izraeli agresszió” beszüntetését és a Gázai övezetbe vezető átkelők azonnali megnyitását követelte a humanitárius segélyek eljuttatása érdekében. Elítélte a civil lakosság elleni támadásokat, és felszólított az összes túsz szabadon bocsátására.
António Guterres ENSZ-főtitkár azonnali tűzszünetet és a túszok szabadon bocsátását követelte. Hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a vérontás megállítása és a két független állam létrehozása érdekében.
Pedro Sánchez, az Európai Unió soros elnökének, Spanyolországnak a kormányfője hangsúlyozta, hogy szünetet kell tartani (az ellenségeskedésekben), hogy meg tudják védeni a Hamász fegyveresei által foglyul ejtett mintegy kétszáz izraeli túsz, valamint a Gázai övezetben élő palesztin polgári személyek életét.
Giorgia Meloni olasz kormányfő azt emelte ki, hogy a nemzetközi közösségnek el kell kerülnie az Izrael és a Hamász közötti háború kiszélesedését, és útitervet kell kidolgoznia a kétállami megoldás megvalósításához.
Bár a kiindulópontunk messze különböző, az érdekeink tökéletesen egybeesnek: az, ami a Gázai övezetben történik, nem válhat szélesebb konfliktussá, vallásháborúvá, civilizációk összecsapásává
– mondta Giorgia Meloni, aki szerint éppen ez volt a Hamász célja, nem pedig a palesztin nép védelme. A kormányfő hangsúlyozta: nem szabad a Hamász csapdájába esni.
Meloni Kairóban találkozott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével, majd Tel-Avivba utazik, hogy Benjámin Netanjahu kormányfővel tárgyaljon.
Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő szintén a kétállami megoldást nevezte az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus megoldásához vezető békefolyamat alapjának.
Semmilyen katonai beavatkozás sem helyettesítheti az élhető politikai megoldást
– fogalmazott a görög miniszterelnök.
Catherine Colonna francia külügyminiszter kijelentette: humanitárius folyosóra van szükség, amelyen a segélyszállítmányokat el tudják juttatni a Gázai övezetbe, ennek létrehozása vezethet el a tűzszünethez. Hozzátette, hogy Emmanuel Macron francia elnök épp most jelentett be egy újabb 10 millió eurós (3,8 milliárd forint) segélyt a palesztinok számára, azon a 10 millió eurós segélyen kívül, amelyet a francia külügyminiszter ígért múlt vasárnapi kairói látogatásán.
Megérkeztek a segélyszállítmányok
A Gázai övezetben megkezdték azoknak a teherautóknak a kirakodását, amelyek humanitárius segéllyel indultak el szombaton Egyiptomból Gázába.
A 20 teherautó kirakodása azonnal megkezdődött, miután átjutottak a rafahi ellenőrző ponton a Gázai övezetbe. A teherautók gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, 60 tonna élelmiszert – ezen belül lisztet, száraztésztát és babkonzervet – szállítottak a nélkülözőknek.
A segélyek elosztását az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége (UNWRA) végzi a Palesztinai Vörös Félhold segélyszervezettel karöltve.
Mintegy 170 további teherautó várakozik humanitárius segélyszállítmánnyal a rafahi határátkelő egyiptomi oldalán, hogy beléphessen a Gázai övezetbe – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője Kairóban.
Azt egyelőre nem tudni, hogy meddig lesz nyitva a határátkelő, az egyetlen olyan belépési pont a Gázai övezetbe, amelyet nem Izrael ellenőriz.
Üdvözölte a segélyszállítmányok megindulását mások között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár és James Cleverley brit külügyminiszter.
A Hamász által fogva tartott izraeli túszok hozzátartozói viszont élesen bírálták a műveletet.
A Gázai övezetet uraló Hamász fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, és több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 200 embert elraboltak, és túszként tartanak fogva.
Izrael a támadásra válaszul leállította az övezet áram-, üzemanyag-, élelmiszer- és egy időre a vízellátását is.
Izraeli veszteségmérleg: eddig több ezer izraeli halottja és sebesültje van a háborúnak
Az izraeli hadsereg veszteségmérlege szerint a zsidó állam és a Hamász palesztin szervezet között két hete kirobbant fegyveres harcoknak izraeli részről eddig több mint 1400 halálos áldozata és több mint 4600 sebesültje van, és a Hamász több mint 200 túszt tart fogva.
Az X platformon szombaton közzétett adatok szerint a Gázai övezetből 6900 rakétát lőttek ki Izraelre, melyek közül több mint 450 az övezeten belül csapódott be.
Az izraeli hadsereg a Hamász tucatnyi vezetőjét és több mint 1000 tagját „semlegesítette”, egy részüket izraeli felségterületen.
A Gázai övezetet ért izraeli megtorló légicsapásoknak a Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint legkevesebb 4137 áldozatuk van.
Megnyitották a rafahi ellenőrzőpontot a humanitárius segélyszállítmányok előtt
Az egyiptomi állami televízió élőben közvetítette, ahogy a teherautókból álló konvoj átlépi a határt. A teherautók gyógyszereket, gyógyászati berendezéseket és korlátozott mennyiségű élelmiszert szállítanak.
Azt egyelőre nem tudni, hogy meddig lesz nyitva a határátkelő. A rafahi átkelő az egyetlen belépési pont a Gázai övezetbe, amelyet nem Izrael ellenőriz.
Izrael csapást mért a Hamászra
Az izraeli légierő csapásokat mért a Hamász iszlamista terrorszervezetre a Gázai övezetben – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton. A célpontok között egyebek között hadműveleti parancsnokságok és rakétaindító állomások voltak, továbbá sikerült megsemmisíteni többszintes épületekben elhelyezett megfigyelőállásokat és mesterlövészfészkeket – tudatták.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton bejelentette, hogy megölte a Hamász fegyverzetfejlesztésért felelős tagját. Mahmúd Szábih mérnökként egy olyan egységet vezetett, amely fegyvereket, köztük katonai drónokat fejlesztett a Hamász számára.
Az általa vezetett egység a Közel-Keleten más terrorista csoportokkal is kapcsolatot tartott fenn - áll az IDF közleményében.
Eközben a Jediót Ahronót című újság hírportálja arról jelentett magas rangú izraeli tisztségviselőkre hivatkozva, hogy két, korábban túszul ejtett amerikai állampolgár pénteki szabadon engedése ellenére sem tett le Izrael arról a tervéről, hogy szárazföldi hadműveletet indítson a Hamász ellen.
A tisztviselők ezzel reagáltak a Times of Israel című lapnak arra az értesülésére, hogy az Egyesült Államok és több európai kormány megpróbálja rávenni Izraelt, hogy késleltesse a Gázai övezetben tervezett szárazföldi hadművelet elindítását, abban bízva, hogy a további tárgyalások újabb túszok szabadon bocsátását eredményezhetik.
Az Izrael elleni támadás kezdete óta 22, nagyrészt palesztin újságíró vesztette életét
A Hamász terrorszervezet által Izrael ellen indított támadás óta a harcokban 22 újságíró vesztette életét október 20-áig – közölte a New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) elnevezésű szervezet.
A halálos áldozatok között van 18 palesztin, három izraeli és egy libanoni újságíró. Ezenkívül nyolc médiamunkás megsérült, további három pedig eltűnt vagy őrizetben van.
A CPJ közleményében hangsúlyozta, „az újságírók civilek, akik fontos munkát végeznek a válság idején, és nem lehetnek harcoló felek célpontja. Minden félnek lépéseket kell tennie biztonságuk érdekében.”
Kudarcot vallottak 50 túsz szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalások a Hamásszal
A tárgyalásokat az Egyesült Államok, Izrael és Katar folytatta a Hamász iszlamista terrorszervezettel, közölte a Wall Street Journal.
Az egyezség feltételei között szerepelt az ideiglenes tűzszünet, Gáza vízellátásának teljes körű újraindítása Izrael felől, valamint a segélyszállítmányok azonnali elindítása a Gázai övezetbe.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden túsz előfeltétel nélküli szabadon bocsátását követeli a Hamásztól, és Washington készen áll az együttműködésre, ha ez hozzájárul a Hamász által foglyul ejtett emberek elengedéséhez.
A Hamász azt állítja, hogy kétszáz túszt ejtett az október 7-i támadások alatt, további ötven embert pedig más fegyveres csoportok tartanak fogva. Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy húszan egy izraeli légicsapásban életüket vesztették.
A Hamász korábban azt hangoztatta, hogy a túszokat az izraeli börtönökbe zárt hatezer palesztin rabért cserébe hajlandóak csak elengedni. Pénteken a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai két amerikai túszt – egy anyát és lányát – szabadon engedett humanitárius okokból.
Joe Biden több, mint 105 milliárd dollárt kér jórészt a nemzetközi konfliktusok kezelésére
Több, mint 105 milliárd dollár (mintegy 37 ezer milliárd forint) pótlólagos költségvetési forrás jóváhagyására kérte az amerikai törvényhozást Joe Biden többi között Ukrajna és Izrael folytatódó támogatásához.
Az Egyesült Államok elnöke a Kongresszus vezetőinek pénteken írt levélben 61,4 milliárd dollárt kért Ukrajna számára, 14,3 milliárdot pedig Izraelnek. A kérés alapján az amerikai adminisztráció 9,15 milliárd dollár elköltésére kér felhatalmazást humanitárius célokra, többi között Ukrajna számára.
A keretből 7,4 milliárd dollár jutna Tajvan, valamint a indiai és csendes-óceáni térség számára, ezen felül pedig az elnök 13,6 milliárd forrást kér az Egyesült Államok és Mexikó közötti, migrációs válsággal sújtott határ védelmére.
Az elnök csütörtökön fehér házi dolgozószobájából tartott rendkívüli beszédében azt mondta, hogy gyors intézkedést kér a Kongresszustól.
A törvényhozás alsóházának, a Képviselőháznak jelenleg nincs elnöke, miután két héttel ezelőtt leváltották Kevin McCarthy republikánus vezetőt, akinek helyére több szavazási fordulón sem tudtak utódot választani a képviselők.
