2024.01.16. 08:02
Humanitárius megállapodás született a gázai civilekről
Az izraeli–palesztin háború 102. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az izraeli túszok családtagjai a Hamász által elrabolt szeretteik kiszabadítását követelik az izraeli kormánytól a dél-izraeli Beér kibucban 2024. január 14-én, a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin terrorszervezet elleni háború századik napján
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Atef Szafadi
Megállapodás született a gázai civilek és a túszok humanitárius ellátásáról
Katar közvetítésével és Franciaország közreműködésével megállapodás született Izrael és a radikális iszlamista Hamász között a gázai övezeti civilek ellátásáról gyógyszerekkel és humanitárius segélyekkel, cserébe a palesztin térségben fogva tartott izraeli túszoknak juttatott orvosságokért.
Madzsid al-Anszári, a katari külügyminisztérium szóvívőjének keddi tájékoztatása szerint az egyezség értelmében a gyógyszer- és humanitárius szállítmány szerdán indul Dohából az egyiptomi el-Arisba, majd tovább a palesztin térségbe.
Ez a háborús felek közti első megállapodás a novemberi egyhetes tűzszünet óta. A Hamász október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli részén. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült. A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak, köztük több idős ember is, akinek feltehetőleg sürgősen gyógyszerekre van szükségük.
Szaúdi külügyminiszter: a kétállami megoldás létrejöttével Rijád elismerné Izraelt
Szaúd-Arábia kormánya elismerheti Izrael államát, ha egy széleskörű politikai megállapodás részeként döntés születik egy palesztin állam létrejöttéről - jelentette ki a királyság külügyminisztere, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd kedden a davosi Világgazdasági Fórumon.
Egyetértünk abban, hogy a térség békéje magában foglalja a békét Izrael számára is, de ez csak a palesztinok békéjén keresztül, egy palesztin állam létrejöttével valósulhat meg
- fogalmazott.
A szaúdi diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy
Rijád az amerikai kormánnyal együttműködve dolgozik az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásában rejlő regionális béke elérésén, "ami a gázai konfliktus szempontjából még inkább időszerű".
Izraelt a régióban elsőként Egyiptom ismerte el 1979-ben, majd Jordánia 1994-ben. Ezt követően 2020-ban Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Marokkó is diplomáciai kapcsolatokat létesített vele.
A zsidó állam és Szaúd-Arábia közeledése azonban "befagyott" a Hamász szélsőséges palesztin szervezet Izrael elleni október 7-i támadása miatt, majd az ezt követő izraeli megtorlás miatt a Hamász ellenőrizte Gázai övezet ellen.
Belga külügyminiszter: a civileket védeni kell, a túszokat szabadon kell bocsátani
A gázai övezetben a humanitárius helyzet egyre romlik, a polgári áldozatok száma elfogadhatatlan, a civilek védelme jogi és erkölcsi kötelezettség, amelyhez Izraelnek tartania kell magát, a Hamász terrorszervezetnek pedig minden túszt szabadon kell bocsátania - jelentette ki Hadja Lahbib belga külügyminiszter Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a gázai humanitárius helyzetről, a tűzszünet szükségességéről és a regionális eszkaláció veszélyéről folytatott vitáján Lahbib hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a humanitárius segélyek eljuttatását, az övezetbe beengedett, segélyt szállító kamionok száma jelenleg nem elégséges.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázai övezet mellett a ciszjordániai területeken is aggodalomra adnak okot az erőszakos események. A szélsőséges izraeli telepesek által palesztinokkal szemben elkövetett erőszak megnövekedett, a palesztin közösségek elűzése soha nem látott mértéket öltött - mondta.
El kell kerülni a helyzet elmérgesedését, ennek érdekében aktív együttműködésre van szükség a földköz-tengeri és a vörös-tengeri térség államaival
- fogalmazott.
Lahbib végezetül hangoztatta: meg kell erősíteni a Palesztin Hatóságot, hogy kezébe vegye a gázai övezet irányítását. Ehhez az unió minden segítséget megad - közölte a belga külügyminiszter, majd hozzátette: nem szabad szem elől veszíteni a régió tartós stabilitását szolgáló kétállami, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozását célzó megoldás elősegítését, amely - szavai szerint - tartós biztonságot szavatolhat a palesztinok mellett az izraelieknek egyaránt.
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos beszédben kiemelte: a civilek védelme kiemelt fontosságú úgy Izrael, mint a Hamász számára.
Ez kötelező, nem alku tárgyát képező követelmény
- húzta alá.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Izraelnek a Hamász felszámolását célzó katonai művelete az övezet infrastuktúrájának mintegy 60 százalékát pusztította el. "Gáza lényegében élhetetlen térséggé változott" - fogalmazott.
Az Európai Unió elkötelezett a segítségnyújtás mellett, hogy megelőzze a helyzet elmérgesedését és hogy hosszú távú stabilitás alakuljon ki a térségben - tette hozzá beszédében az uniós biztos.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország álláspontja világos és változatlan, határozottan elítéli a Hamász brutális terrortámadását. Izraelnek joga van az önvédelemhez és a terrorszervezetek felszámolásához - hangoztatta a politikus, majd kijelentette: elsődlegesnek kell lennie a túszok szabadon bocsátásának.
Szavai szerint egyre aggasztóbb irányt vesznek a közel-keleti események. Éppen ezt akarták elérni a terrorszervezetek - figyelmeztetett.
A Hamásznak fel kell hagynia azzal, hogy a civileket emberi pajzsként használja
- fogalmazott Gál Kinga, majd hozzátette: el kell kerülni a helyzet további romlását.
A humanitárius válság elkerülése érdekében kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy a segélyek eljussanak a rászoruló civil lakossághoz. Ugyanakkor ezek a segélyek nem kerülhetnek terroristaszervezetek kezébe - jelentette ki.
"Támogatjuk a tárgyalásokat a térség országai között egy regionális háború kirobbanásának elkerülése végett. Meg kell erősítenünk kölcsönös elkötelezettségünket az antiszemitizmussal szembeni küzdelem terén Európában, és a térségbeli eszkaláció elkerülése érdekében is" - tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.
Az EU szankciókkal sújtotta a Hamász gázai övezeti vezetőjét
Az EU Tanácsa úgy határozott, hogy Jahja esz-Szinvárt, a Hamász iszlamista palesztin szervezet gázai övezeti vezetőjét felveszi a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló szankciós jegyzékbe - közölte a brüsszeli testület kedden.
Ez a döntés az Európai Unió válaszlépése a Hamász által jelentett fenyegetésre és az Izraelben 2023. október 7-én elkövetett brutális és válogatás nélküli terrortámadásokra
- olvasható a tanácsi közleményben.
A szankciók, amelyek a keddi naptól kezdve hatályosak, a vagyoni eszközök befagyasztását, valamint pénzeszközöknek a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátásának tilalmát foglalják magukban.
Fotó: Majdi Fathi / Forrás: NurPhoto / AFP
A Tanács ugyancsak kedden szankciós jegyzékbe vette Ahmed Khaled Müllert, a szomáliai al-Shabaab terrorszervezet egyik tagját. "A szankcionált személy részt vett harci műveletekben és terrorcselekményeket követett el az al-Shabaab nevében" - közölte a testület.
A szóban forgó személyek szankciós jegyzékbe vétele megerősíti az EU eltökéltségét az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetek és regionális társszervezeteik által jelentett folyamatos terrorfenyegetés elleni küzdelemben. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy határozottan fellépjen azokkal szemben, akik fenyegetik a nemzetközi békét és biztonságot azzal, hogy terrortámadásokat terveznek, finanszíroznak és követnek el, valamint terroristapropagandájukat terjesztik világszerte - hangsúlyozta sajtóközleményében a Tanács.
A vonatkozó jogi aktusokat közzétették az EU hivatalos közlönyében.
Katari kormányfő: a gázai feszültségcsökkentés más válsággócokra is hatással lenne
Az izraeli-palesztin térség stabilitásához Izraelt rá kell szorítani arra, hogy elfogadja a kétállami megoldáshoz vezető, kötelező határidejű utat - jelentette ki kedden a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) tett felszólalásában a katari miniszterelnök, kiemelve, hogy a Gázai övezetben kialakult konfliktus csillapítása más válsággócokban is a feszültség csökkenéséhez vezet.
"A két állami megoldás nem valósulhat meg addig, ameddig Izraelben nincs olyan kormány és nincsenek olyan politikusok, akik hisznek az egymás melletti békés együttélésben, és ez nem is lehetséges a háború befejezése nélkül" - jelentette ki Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni.
Gáza gyakorlatilag már nem létezik. Úgy értem, semmi sincs ott. Mindenhol szőnyegbombáznak
- húzta alá.
Felszólalásában ugyanakkor kiemelte: a palesztinoknak kell eldönteniük, szánnak-e a jövőben politikai szerepet a Gázai övezetet irányító Hamásznak.
A gázai háború októberi kitörése óta Katar több alkalommal igyekezett közvetíteni a felek között.
Belga kormányfő: Európának segítenie kell Izraelt a Hamász elleni harcában
Európának segítenie kell Izraelt a túszok kiszabadításáért folytatott és a Hamász terrorszervezet elleni jogos harcában - jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök Strasbourgban kedden.
Alexander De Croo, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Unió Tanácsának január elején kezdődött féléves belga elnökség programjáról folytatott vitán úgy fogalmazott: "mindent meg kell tennünk, hogy megállítsuk az ártatlan civilek szenvedését Izraelben és Palesztinában".
Több humanitárius folyosó kialakítását kell szorgalmazni a Gázai övezetben, olyan biztonságos folyosók megteremtését, amelyek folyamatosan nyitva maradnak
- hangsúlyozta.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke a vita során elmondott felszólalásában kijelentette: az EU és a belga elnökség prioritása nem lehet más, csak a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások a tartós, igazságos béke elérése Ukrajnában.
Hangsúlyozta: Ukrajna pénzügyi megsegítése lényeges, de azt nem közös hitelfelvétellel kell megoldani. Előbb tisztázni kell, mennyi pénzt és mire költött a háború kitörése óta Ukrajnában az EU - mondta.
A háborús állapotok miatt lehetetlen négy évre tervezni, ezért a támogatást érdemes évente felülvizsgálni - hívta fel a figyelmet.
Kiemelte: az elhibázott brüsszeli migrációs politika következményeit ártatlanok szenvedik el Nyugat-Európa utcáin. "Az antiszemitizmus erősödését látjuk" - fogalmazott. Az áterőltetett migrációs paktum a probléma része. Gyökeres változás kell - hangsúlyozta.
Szavai szerint itt az ideje, hogy a jogállamiság kettős mércéjének is véget vessen a belga elnökség; annak, hogy Magyarország rendszeresen, alaptalanul problémaként van feltüntetve, miközben a Varsóban zajló valódi jogsértések elsikkadnak - emelte ki.
"A túlfűtött, hungarofób támadások nem hazánknak ártanak, hanem az uniót verik szét. Változás kell júniusban, amikor a szuverenista oldal véget vet ennek a képmutatásnak" - tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.
Izrael tovább harcol a Gázai övezetben és az északi határnál
Izrael tovább harcol a Gázai övezetben és az északi határnál, újabb Izraelre irányzott rakétákat találtak, és elesett egy katona
- jelentette a katonai szóvivő kedden, a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet támadását követő háború 102. napján.
A katonai szóvivő kedd reggeli jelentése szerint
az izraeli csapatok mintegy száz lőszert, és mintegy hatvan, kilövésre kész rakétát találtak a Gázai övezet északi részén, Bét Lahíja térségében, valamint megöltek több tucat palesztin fegyverest a városban zajló csatákban.
Szintén északon, a Sáti menekülttáborban kilenc iszlamistával számoltak le. Hán-Juniszban, az övezet déli részén a Hamász ottani megfigyelőállását vették célba, amely veszélyeztette a szárazföldi erőket.
Az északi határnál az izraeli légierő egyik gépe a libanoni síita Hezbollah milícia páncéltörő rakétákat Izraelre lövő állomását támadta a határhoz közeli libanoni Kila falunál. A dél-libanoni Ajta es-Sab falunál izraeli különleges erők hárították el a határhoz közel nyomuló Hezbollah fenyegetését az izraeli katonai szóvivő szerint.
Az izraeli hadsereg újabb, a Gázai övezet déli részén elesett tartalékos katona nevét hozta nyilvánosságra kedd reggel, és az övezetben zajló tűzharcokban súlyosan megsebesült egy másik tartalékos katona is. Az október végén, az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása nyomán megindított gázai szárazföldi hadműveletben eddig 189 izraeli katona esett el.
Az egyiptomi hatóságok kábítószercsempészeket vettek őrizetbe az izraeli határ közelében, tűzharcot is jelentettek
Kábítószercsempészeket vettek őrizetbe az egyiptomi biztonsági erők a Sínai-félszigeten, az egyiptomi-izraeli határon fekvő, al-Audzsa és Nicana közötti átkelő közelében, izraeli katonai és egyiptomi médiaforrások keddi közlései tűzharcról is hírt adtak.
Az al-Káhira News nevű egyiptomi televízió, valamint két egyiptomi biztonsági forrás szerint hat embert vettek őrizetbe, az egyiptomi hadsereg pedig egy halottról is beszámolt, részleteket azonban nem közölt.
Az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője, Aviháj Adraí az X-en azt közölte,
20 ember, köztük fegyveresek közelítették meg az átkelőt, mielőtt tűzharcba keveredtek az ott szolgálatot teljesítő katonákkal.
Hozzátette, hogy egy katona könnyebben megsebesült.
Az izraeli katonai rádió úgy tudja, a gyanúsítottak Egyiptom belsejéből érkeztek a határhoz és Izraelbe akartak kábítószert csempészni.
Az átkelő mintegy 40 kilométerre délre fekszik a Gázai övezettől.
Egyiptom az elmúlt években fokozta biztonsági jelenlétét a határmenti térségben, amely régóta a csempészbandák egyik fő útvonalának számít.
Irán észak-iraki és szíriai célpontokat támadott
Irán hétfőn éjszaka rakétákkal lőtte az állítása szerint az észak-iraki Erbílben lévő izraeli "kémközpontokat", valamint az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető észak-szíriai célpontokat; Erbílben többen meghaltak.
Az Erbílre kilőtt rakéták az amerikai konzulátus közelében lévő gazdag negyedben csapódtak be. A kurd regionális kormány biztonsági tanácsa szerint a támadásnak négy polgári halálos áldozata és hat sebesültje volt.
Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy az iraki kurd régióban a Moszad izraeli hírszerző ügynökség egyik főhadiszállását találták el. Egy másik közleményük szerint több ballisztikus rakétát lőttek ki "terrorista" célpontokra, köztük az Iszlám Állam szíriai állásaira, és megsemmisítették őket.
Az Irán által támogatott iraki milíciák az Izrael és a Hamász között zajló háború kezdete óta számos dróntámadást indítottak az Irakban és Szíriában állomásozó amerikai csapatok bázisai ellen.
Matthew Miller amerikai külügyminisztériumi szóvivő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok határozottan elítéli az Erbíl elleni iráni rakétatámadást.
Egy név nélkül nyilatkozó amerikai védelmi illetékes közölte, hogy az amerikai erők követték a rakétákat, amelyek Észak-Irakban és Észak-Szíriában csapódtak be, és a támadások nem tettek kárt amerikai létesítményekben.
Egy iraki biztonsági illetékes közölte, hogy Erbílt számos ballisztikus rakétával lőtték, de további részleteket nem osztott meg a támadásról. Az Irán által támogatott iraki milícia egy szintén név nélkül nyilatkozó tisztségviselője pedig arról számolt be, hogy az iráni Forradalmi Gárda tíz rakétája csapódott be az amerikai konzulátus környékén.
Videón mutogatta a Hamász két kivégzett izraeli túsz holttestét
Izraeli híradások szerint 136 túsz maradhatott a Gázai övezetben, akiket a Hamász palesztin terrorszervezet az október 7-i támadás során rabolt el. A fegyveresek új videót tettek közzé, melyen állítólag két izraeli túsz holtteste látható. A felvételeket egy másik videó után hozták nyilvánosságra: akkor a túszok még éltek, de a Hamász figyelmeztette Izraelt, meghalhatnak, ha folytatják a támadásokat - írja a Magyar Nemzet.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter azonban arra hívta fel a figyelmet, a palesztin terrorszervezet a pszichológiai hadviselés módszereit alkalmazza.
Ez történt hétfőn:
