Lelőttek egy orosz repülőgépet, magyar nemzetiségűek is lehettek rajta (videó)

Szergej Lavrov: Oroszország az ENSZ BT rendkívüli ülését kezdeményezte a hadifoglyokat szállító repülőgép lelövése miatt

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését kezdeményezte a hadifoglyokat szállító Il-76-os orosz repülőgép ukrán erők általi lelövése miatt – jelentette be szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban tartott sajtótájékoztatóján.

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov szerint a szállítógép elleni támadás újabb példája annak, hogy a kijevi vezetés terrorista módszereket használ.

„Jelenleg próbáljuk megállapítani a tényeket, ami a lelőtt Il-76-os katonai szállítógépet és azokat az okokat illeti, amelyek miatt az ukrán fél ezt a bűncselekményt elkövette” – tette hozzá.

Felidézte, hogy 

„Kizárt, hogy az ukrán hivatalos személyek az ukrán védelmi minisztériumban nem tudtak arról, hogy egy ilyen csere készül” – mondta.

A gép fedélzetén a személyzet hat tagja, 65 ukrán hadifogoly és három kísérő orosz katona tartózkodott. A repülőgép teljes személyzete és valamennyi utasa életét vesztette.

Az orosz ENSZ-képviselet később közölte, hogy a francia elnökség – „visszaélve ebből a pozíciójából eredő feladataival” –  elutasította az ENSZ BT rendkívüli ülésének szerdai összehívását. Hozzátette, hogy „Franciaország abban az igyekezetében, hogy falazzon Ukrajnának”, a tanácskozást csütörtök estére hívta össze.

Stéphane Dujarric, a világszervezet szóvivője közölte, hogy a világszervezetet tájékoztatták a tragédiáról, és részvétét fejezi ki az áldozatok miatt.

Dujarric szerint az ENSZ kész kérésre egy jelentéstevőt küldeni a Biztonsági Tanács ülésére.

Donyeck környéki előrenyomulásról számolt be az orosz védelmi tárca

Miközben Donyeck környékén kedvezőbb elülső állásokat foglalt el, három frontszakaszon 9 ukrán rohamot vert vissza az orosz haderő az elmúlt nap folyamán, közülük ötöt Kupjanszk térségében – közölte szerdai hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két lőszerraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer rádiólokátorállomását, egy francia SAMP-T rakétavédelmi rendszert, hét harckocsit, 18 páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró, valamint egy brit FH-70-es, egy amerikai M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, továbbá egy BM-21-es Grad sorozatvetőt, nyolc HIMARS-rakétát és 51 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az ezeknél mélyebben fekvő Orjol megye légterében négy pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet semmisített meg az orosz légvédelem.

Ukrán miniszterelnök: Ukrajna és Szlovákia pragmatikus kapcsolatokra fog törekedni

Az ukrán és a szlovák kormány a nézetkülönbségek ellenére mindkét ország számára előnyös új, pragmatikus politikát akar folytatni – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Robert Fico szlovák kormányfővel szerdán Ungváron tartott találkozóján a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) jelentése szerint.

A szlovák miniszterelnök még a találkozót megelőzően kijelentette: Pozsony tiszteletben tartja Kijev ez irányú igyekezetét, ugyanakkor elvárja a csatlakozás feltételeinek teljesítését.

 – közölte a szlovák miniszterelnök, aki ugyanakkor még a találkozó előtt rámutatott: 

Denisz Smihal a találkozót követően közzétett videójában annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint a találkozó nem az utolsó volt, valamint „új fejezetet nyit”, és a továbbiakban pragmatikusan fejlődnek majd a két ország kapcsolatai.

Robert Fico szlovákiai látogatásra hívta meg Denisz Smihalt, és ezzel összefüggésben azt mondta: sok olyan téma van, amelyről beszélni lehet.

„Vannak olyan kérdések, amelyekről különböznek a nézeteink, de ilyen a politikai élet” – mondta Robert Fico.

A szlovák miniszterelnök a szerdai találkozót követően közzétett videójában azt mondta: a nézetkülönbségek ellenére baráti és konstruktív beszélgetést folytatott ukrán hivatali partnerével. Elmondta: a találkozón rámutatott, hogy nem hisz az orosz-ukrán konfliktus katonai megoldásában, és Szlovákia minden béketervet támogat. Hozzátette: a találkozón eltérő nézeteket fogalmaztak meg Ukrajna NATO-tagságot célzó törekvései tekintetében, és azzal kapcsolatban is, hogy az Egyesült Államok milyen befolyást gyakorol az ukrajnai politikára.

Lengyelország több milliárd eurós katonai segélyt adott Ukrajnának a háború kezdete óta

Lengyelország 3,5 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajna számára az orosz-ukrán háború kitörése óta – közölte Cezary Tomczyk lengyel védelmiminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva szerdán.

 – részletezte a miniszterhelyettes.     

Katonai szakértők szerint a háború kitörése óta Lengyelország 300 harckocsit és harci járművet, 14 vadászrepülőgépet, helikoptereket, légvédelmi rendszereket és lőszert adott át Kijevnek.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mennyire haladtak előre a közös lengyel-ukrán fegyvergyártásról szóló tárgyalások, Tomczyk csak annyit felelt: „jól haladnak”, de tartalmuk bizalmas.

Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Kijevben tett látogatást, ahol arról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt: Varsó mindent megtesz annak érdekében, hogy növelje Ukrajna győzelmi esélyeit az Oroszországgal folytatott küzdelemben.

Ukrán védelmi tárca: Kijev még vizsgálja a lezuhant orosz repülőgéppel történteket

Az ukrán védelmi minisztérium még vizsgálja az információkat a szerdán Oroszországban lezuhant katonai szállítógép ügyében, így nem tudják megerősíteni, hogy a gépet az ukrán fegyveres erők lőtték-e le. A tárca ezt a Szuszpilne közszolgálati televízióval közölte.

Az Il-76-os gép Belgorod térségében zuhant le, az orosz védelmi minisztérium szerint a fedélzetén 65 ukrán hadifogollyal, hatfőnyi személyzettel és 3 fogolykísérővel. Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottsága elnöke kijelentette, hogy három nyugati gyártmányú rakéta találta el a repülőpépet. Kartapolov elmondta, hogy a lelőtt repülőgép mögött haladt egy másik Il-76-os is, a fedélzetén további mintegy 80 ukrán hadifogollyal, de azt a gépet sikerült visszafordítani.

Dmitro Lubinec ukrán ombudsman Telegram-üzenetében kijelentette: a parlament emberi jogi biztosaként kideríti az incidens minden részletét, elemzi a kapott információkat. Lubinec arra kérte az ukrán sajtót és az állampolgárokat, csak a hivatalos ukrán forrásokban bízzanak, és ne terjesszenek hamis információkat. Az ombudsman későbbre ígért részletesebb adatokat. Úgyszintén későbbre ígért nyilatkozatot az ügyben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója is.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak megerősítette: szerdán Ukrajna és Oroszország fogolycserét készült végrehajtani, és kijelentette, hogy a tervezett fogolycsere még nem történt meg.

Később az ukrán védelmi minisztérium katonai hírszerzési főigazgatósága honlapján hivatalos közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy Ukrajna nem kapott tájékoztatást az orosz féltől a járművek számáról, a foglyok szállításának útvonaláról és formájáról. Megjegyezték: a foglyokat légi, vasúti és közúton is szállíthatják.

– vélekedett a hírszerzés. Magyarázata szerint a szállító repülőgép leszállása harminc kilométeres harci övezetben nem lehet biztonságos, és mindenképpen meg kell beszélnie a két félnek, különben az egész cserefolyamat veszélybe sodródik.

– szögezték le.

A hírszerzés rámutatott arra, hogy a megállapodások szerint az ukrán hadifoglyok biztonságát az orosz félnek kell szavatolnia. Az ukrán fél azonban nem kapott tájékoztatást arról, hogy egy bizonyos ideig biztosítani kell a légtér zavartalanságát Belgorod város térségében, miként azt a múltban az orosz fél többször is megtette. 

Dmitro Lubinec ukrán ombudsman Telegram-üzenetében kijelentette: a parlament emberi jogi biztosaként kideríti az incidens minden részletét, elemzi a kapott információkat. Arra kérte az ukrán sajtót és az állampolgárokat, hogy csak a hivatalos ukrán forrásokban bízzanak, és ne terjesszenek hamis információkat. Az ombudsman későbbre ígért részletesebb adatokat. Úgyszintén későbbre ígért nyilatkozatot az ügyben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója is.

Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai térségben (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka közben a Telegramon arról számolt be, hogy az elmúlt nap során kétszáz orosz drónt semlegesítettek vagy semmisítettek meg a régióban. 

„Az ellenség 39 légicsapást, 36 harci bevetést és 919 tüzérségi támadást hajtott végre. A megszállók vesztesége 394 fő volt” – fejtette ki.

Az ukrán vezérkar reggeli jelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 378 ezret. Az ukrán katonák kedden megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, 61 tüzérségi és két légvédelmi rendszert.

Orosz védelmi minisztérium: az ukrán hadsereg lőtte le az ukrán hadifoglyokat szállító repülőgépet

Az ukrán hadsereg lőtte le az ukrán hadifoglyokat szállító Il-76-os repülőgépet az oroszországi Belgorod megye légterében – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint szerda délelőtt, közép-európai idő szerint 9 óra 15 perckor „a kijevi ukrán rezsim terrorcselekményt követett el” azzal, hogy lelőtt egy orosz katonai szállító repülőgépet, amely a Cskalovszkij-Belgorod útvonalon ukrán katonákat szállított fogolycserére. A repülőgépet – mint mondta – az ukrán fegyveres erők a Harkivi területen lévő Lipci településről légvédelmi rakétarendszerrel lőtték le, az orosz radarberendezések két ukrán rakéta kilövését figyelték meg.

„Az ukrán vezetés jól tudta, hogy a bevett gyakorlatnak megfelelően a fogolycserére szánt ukrán katonákat ma katonai szállító repülőgépekkel viszik a belgorodi repülőtérre. Egy korábbi megállapodás szerint ez az esemény délután történt volna meg az orosz-ukrán határon lévő Kolotyilovka ellenőrző pontnál” – mondta a tábornok.

Az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben határozottan elutasította a „terrorcselekményt”, amelyet szándékosnak és tudatosnak minősített, és kilátásba helyezte, hogy az elkövetőket azonosítani fogják, és az orosz törvények szerint felelősségre vonják.

– hangzott az állásfoglalás.

A diplomáciai tárca rámutatott, hogy az ukrán fél a gép lezuhanását előbb győzelemként ünnepelte, majd, miután kiderült, hogy a fedélzetén ukrán katonák voltak, tagadni kezdte, hogy köze lenne a katasztrófához. Hasonló esetként megemlítve emlékeztetett arra, hogy 2022. július 29-én – Moszkva szerint – az ukrán fél rakétacsapást mért a donyecki régióban lévő olenivkai fogolytáborra, amelyben az Azov alakulat Mariupolban kapitulált tagjait őrizték, megölve félszáz embert, és megsebesítve további több mint hetvenet.

– áll a dokumentumban.

Viktor Bondarev, az orosz parlamenti felsőház védelmi bizottságának elnöke a Vmesztye RF tévécsatornának elmondta: az Il-76-os katonai személyzete külső behatásról számolt be a gép lezuhanása előtt. Beszámolója szerint a pilóták életeket mentve maximális erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a gép lakott területen kívül érjen földet.

Magyarok is lehettek a lelőtt orosz repülőgépen

A közösségi oldalon tettek közzé egy listát azokról a katonákról, akik a ma délelőtt lelőtt orosz repülőgép fedélzetén voltak.

Olyan sajtóinformációk láttak napvilágot, amelyek szerint az oroszok előre megadták a repülési útvonalat, hadifoglyokat szállítottak ugyanis egy megbeszélt fogolycserére. Az ukránok állítólag tudtak a repülő érkezéséről, és tudatában voltak annak is, hogy nem szabad lelőni a gépet – írja a Magyar Nemzet.

Lelepleződött az ukránok titkos fegyvere 

Többféleképpen is alkalmazzák az ukrán katonák a legújabb macskaféléket a háborús fronton. Az ukrán hadsereg az orosz propagandát kezdte el másolni.

Az orosz–ukrán háborúban egyre inkább elkeseredettek az ukránok – katonákból, felszerelésből, fegyverből és pénzből is óriási a hiány. Az ukrán katonák ugyanakkor most pszichés segítséget kaphatnak a háború alatt. Az ukrán közösségi média tele van macskákkal, amelyek megmutatják, hogyan segítik a katonákat érzelmi támogató állatként, bolyhos cukiságukkal adományokat vonzanak a hadseregnek, és a betolakodók – jelen esetben az egerek – ellen is harcolnak – írja a Politico alapján a Magyar Nemzet.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Orosz képviselő: nyugati gyártmányú rakéták találták el az ukrán hadifoglyokat szállító repülőgépet

Három nyugati gyártmányú rakéta találta el az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76-os katonai repülőgépet – jelentette ki Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke szerdán Moszkvában.

Kartapolov a Vesztyi FM orosz hírrádió beszámolója szerint azt hangoztatta, hogy a vizsgálatnak még meg kell állapítania, hogy a gépet amerikai Patriot vagy német IRIS-Ts rakéták semmisítették-e meg.   

Vjacseszlav Vologyin házelnök elrendelte az amerikai Kongresszushoz és a német Bundestaghoz intézendő felhívás megszövegezését, annak érdekében, hogy a képviselők ráébredjenek, kiket finanszíroznak.

Orosz védelmi minisztérium: lezuhant egy katonai szállítórepülőgép Belgorod régióban 

A tárca szerint a hadifoglyokat fogolycserére szállították. 

Az Il-76-os Jablonovo községtől mintegy öt-hat kilométerre zuhant le. A földön személyi sérülés nem történt.

A TASZSZ hírügynökség szerint a repülőgép lezuhanásának helyszínére mentőegységek érkeztek, a történtek okának megállapítására az orosz légierő vizsgálatot indított.

Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy három nyugati gyártmányú rakéta találta el a repülőpépet, de a szakértőknek még meg kell állapítaniuk, hogy ezek amerikai Patriotok vagy német gyártmányú IRIS-T típusúak voltak. Kartapolov elmondta, hogy a lelőtt repülőgép mögött haladt egy másik Il-76-os is, a fedélzetén további mintegy 80 ukrán hadifogollyal, de azt a gépet sikerült visszafordítani.

 – mondta.

Leonyid Szuckij, a külügyi bizottság elnöke az Egyesült Államokat és az Európai Uniót tette felelőssé a hadifoglyoknak „a levegőben történt kivégzéséért”.

Vjacseszlav Vologyin házelnök elrendelte az amerikai Kongresszushoz és a német Bundestaghoz intézendő felhívás megszövegezését, annak érdekében, hogy a képviselők ráébredjenek, kiket finanszíroznak.

Szerda reggel Belgorod megye légterében az orosz légierő lelőtt egy ukrán drónt, majd a régió székhelyén rakétariadót rendeltek el.

Petr Pavel: Ukrajna belátható időn belül nem tudja kiűzni az orosz erőket saját területéről

A cseh államfő szerint Ukrajna jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy az orosz erőket belátható időn belül ki tudná űzni saját területéről. A demokratikus országoknak ezért segíteniük kellene, hogy Ukrajna minél jobb kompromisszumot köthessen.

„Realista módon kellene szemlélnünk a helyzetet, és nem rózsaszínű szemüvegen keresztül, mint eddig. Oroszország nem egyszerű, és nem is gyenge ellenfél. Oroszország agresszív és arrogáns módon viselkedik. Igyekeznünk kellene, hogy Ukrajna minél jobb eredményt tudjon elérni, és amíg lehet, megtartsa a demokratikus világ támogatását” – jelentette ki Petr Pavel hétfőn este a nyugat-csehországi Stríbro kisvárosban egy lakossági fórumon kérdésre válaszolva.

Pavel arra számít, hogy az orosz elnökválasztás közeledtével Moszkva fokozni fogja a nyomást Ukrajnán, és újabb területek elfoglalására tesz kísérleteket. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincs komoly kihívója, mégis nyilvánvalóan meg akarja majd mutatni választóinak, hogy politikája eredményes – mutatott rá a politikus.

A demokratikus világnak most nem szabad abbahagynia Ukrajna támogatását, és azt gondolni, hogy ezzel le tudjuk állítani a háborút – véli a cseh államfő. Leszögezte: nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzzön, és azt higgye, hogy erővel bármit elérhet.

Béketárgyalás majd csak abban az esetben lesz, ha mindkét fél azt gondolja, hogy a harctéren már nem tud jobb eredményt elérni – mondta Petr Pavel a lakossági fórumon. Szerinte azonban „jelenleg egyik fél sem gondolja, hogy már kialakult volna ez a helyzet”.

Hollandiában letartóztattak három embert, akit az Oroszország elleni kereskedelmi szankciók kijátszásával vádolnak

A holland rendőrség letartóztatott három személyt, akiről azt feltételezik, hogy egy nemzetközi csempészakcióban vett részt, amelynek célja az Oroszország elleni szankciók kijátszása volt – közölte a pénzügyi bűncselekményeket vizsgáló holland hatóság (FIOD).

A gyanú szerint a letartóztatott személyek a szankciókból eredő kereskedelmi korlátozásokat megszegve olyan technológiai és laboratóriumi termékeket szállítottak Oroszországnak, amelyek katonai célokra is felhasználhatók. A hatóságok adathordozókat foglaltak le és bankszámlákat zároltak – áll a FIOD közleményében.   

A gyanúsítottak 2017-ben egy laboratóriumi, elektromos és elektronikai termékek importálására, exportálására és értékesítésére specializálódott vállalatot alapítottak. A cég Európában vásárolt árukat, és azokat kelet-európai országokon keresztül szállíttatta Oroszországba.   

A FIOD azt követően indított vizsgálatot, hogy a NOS holland műsorszolgáltató korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz tulajdonú holland ETW-Tekhnologiya vállalat tavaly augusztusban nyolc szállítmányt küldött Oroszországba, köztük olyan elektronikai alkatrészeket, amelyek orosz fegyverrendszerekben használhatók. A nyugat-hollandiai Voorschotenben székhellyel rendelkező cég állítólag további 135 rakományt szállított több mint 1,2 millió euró értékben, amelyek szintén sérthették a szankciókat.   

A NOS közölte, hogy az ETW-Tekhnologiya vezérigazgatóit tartóztatták le a hatóságok, valamint a cég egyik alkalmazottját.

Kanada újabb segítséget ad

Kanada új katonai segítséget jelent be. 20 millió dollár értékben szállítanak segélycsomagot Ukrajnának – mondta Bill Blair kanadai védelmi miniszter az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport 18. ülésén.

A csomag 10 merevtörzsű hajót tartalmaz a Zodiac Hurricane Technologies cégtől, valamint angol nyelvű képzést az ukrán légierő F-16-os vadászrepülőgépek üzemeltetését tanuló személyzetének.

Több lőszert és több rakétát kért a miniszter

A nyugati szövetségesek nem látják el Ukrajnát elég lőszerrel és légvédelmi rakétákkal – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a német sajtónak adott interjújában. A Kijev és Harkov elleni keddi orosz támadások „egyértelműen azt mutatják, hogy több légvédelmi rendszert, valamint több föld-levegő rakétát kell biztosítani”. Ami a szárazföldi háborút illeti, „a tüzérségi lőszerek elégtelen mennyisége jelent problémát a kezdetektől fogva” – mondta.

Kutató támadások

Celeste Wallander, a Pentagon védelmi miniszterhelyettese szerint az orosz hadsereg kedden kutató támadásokat hajtott végre rakétákkal és drónokkal, hogy felkutassa Ukrajna védelmének gyenge pontjait. Szerinte ennek köze lehet ahhoz, hogy a Kongresszus még nem hagyta jóvá az Ukrajnának szánt amerikai finanszírozást.

A keddi csapásban 44 ballisztikus rakétából 22-őt iktatott ki az ukrán légvédelem.

Háborúra készül Németország?

Nem is inkább arról van szó, hogy felkészülünk egy háborúra, hanem inkább arról, hogy arra számítunk – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter egy televíziós interjúban. 

– fogalmazott a védelmi tárca vezetője. 

A Bundeswehr kapcsán a miniszter hangsúlyozta: az égető fenyegetettségre tekintettel gyorsan meg kell erősítenünk védelmi kapacitásaikat – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

24 órán belül a harmadik támadás

Kedden éjjel 24 órán belül harmadszor is rakétatámadás érte Harkovot. A nap folyamán az S-300-as Kh-32-es és Iskander rakétákkal végrehajtott orosz csapásokban összesen nyolc ember meghalt és 60-an megsebesültek. Az áldozatok egyike egy nyolcéves kislány. A zónában, ahova a rakéták becsapódtak, nincsenek katonai létesítmények.

Ukrajna már elveszítette a drónok háborúját

Az orosz–ukrán háború kezdeti előnyéből óriási hátrány lett Ukrajna számára, hogy a korábban alkalmazott taktikáit lemásolta az orosz hadsereg, és a nagyobb számú, modernebb drónok segítségével hatékonyabban tudja visszaszorítani az ukrán sereget – számol be róla a Magyar Nemzet.

Ukrajna egét éjjel-nappal drónok töltik meg az orosz–ukrán háborúban. A pilóta nélküli, távolról vezérelt fegyverek egyre modernebbek és egyre nehezebb a földről észrevenni a fenyegetést. 

Bár az ukránok is sok orosz katonát és tankot tudtak likvidálni a drónok segítségével, Ukrajna valahogy mégis messze elmarad az oroszoktól ezen a téren is a háborúban.

Az oroszok előnye abban rejlik most, hogy Oroszország kiváló elektronikai hadviselési képességei lehetővé teszik, hogy zavarja és meghamisítsa az ukrán drónok és pilótáik közötti jeleket.

Tizennyolcra nőtt a halottak száma

A legutóbbi összesítés szerint 18 ember meghalt, 130 pedig megsebesült az ukrán városok elleni kedd reggeli orosz rakétacsapásokban. 139 ház megsérült, többen még a romok alatt lehetnek. Több lakóépületben nincs áram és fűtés.

Megtorlást ígért az ukrán elnök

A keddi, orosz rakétacsapást követő napzáró videójában azt mondta az ukrán elnök, hogy Kijevben és Harkovban is lakóépületekbe csapódtak az ellenséges rakéták, ami azt mutatja, hogy az oroszok a civileket tekintik fenyegetésnek. 

Válaszul megtorlást ígért, mert szerinte „az ukrán karakter elég nagy távolságra képes a megtorláshoz”.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. január 23-án az ukrán-magyar határszakaszon 3826 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4334 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt kedden: