2024.03.04. 06:15
Macron: Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonák küldését Ukrajnába
740. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök az Elysee-palotában 2024. február 26-án
Forrás: Hans Lucas via AFP
Fotó: Mathilde Kaczkowski
Enerhoatom: nem maradt ukrán alkalmazott a zaporizzsjai atomerőműben
Az Enerhoatomnak egyetlen alkalmazottja sem maradt a zaporizzsjai atomerőműben – közölte hétfőn Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket, köztük a zaporizzsjait üzemeltető vállalat elnöke. Kotyin erről egy rendezvényen beszélt, amelyet annak szenteltek, hogy két éve, március 4-én szállta meg az orosz hadsereg a zaporizzsjai nukleáris létesítményt.
Komoly tapasztalatokkal rendelkező dolgozóink már nincsenek az erőműben. Február folyamán a megszállók eltávolították az utolsó embereinket is, akik hűségesek maradtak Ukrajnához, és garantálták a biztonságot a nukleáris létesítményben
– jelentette ki az Enerhoatom elnöke. Szavai szerint az év elején még az ukrán vállalat 360 alkalmazottja dolgozott az atomerőműben, mostanra azonban megtagadták tőlük a belépést a létesítménybe. Az Enerhoatom adatai szerint az erőművi műszakvezetők 60 százaléka - negyven fő - elhagyta a megszállt területet, 12 százalékuknak, azaz nyolc embernek az ukrán vállalat szüntette meg a munkaviszonyát, 14 százalékuknak - kilenc főnek - pedig az oroszok tiltották meg a belépést, miután nem voltak hajlandók átszerződni az orosz Roszatom vállalathoz.
Így már csak nyolc műszakvezetőjük maradt. Ezek a vezetők közvetlenül felelősek a nukleáris és sugárbiztonságért
jegyezte meg Kotyin. Kiemelte, hogy jelenleg orosz személyzet tartózkodik a zaporizzsjai atomerőműben, akik viszont szerinte nem tudják megbízhatóan üzemeltetni a létesítményt.
A zaporizzsjai atomerőmű energiablokkjait korszerűsítették olyan tervek alapján, amelyek jelentősen eltérnek az oroszokéitól, és az ukrán jogszabályoknak megfelelő engedéllyel nem rendelkező orosz személyzet nem tudja megbízhatóan üzemeltetni ezeket a reaktorokat. Ráadásul a közeli városokból és településekről toboroztak olyan új dolgozókat, akik eddig csak távolról láttak atomerőművet
– mondta az Enerhoatom vezetője. A vállalat adatai szerint 2022 elején még csaknem kilencezren dolgoztak az erőműben.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a tervek szerint kedden találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és mindenekelőtt azt tervezi, hogy megismeri Putyin elképzeléseit a zaporizzsjai atomerőmű további működtetéséről és a nukleáris biztonság szavatolásáról a létesítményben.
A hírportál emlékeztetett arra is, hogy hamarosan lejár a zaporizzsjai atomerőmű reaktoraiban használt nukleáris üzemanyag szavatossága.
Az ukrán hírszerzés kibertámadással hozzáfért az orosz védelmi tárca szervereihez
Az ukrán katonai hírszerzés kiberspecialistái támadást hajtottak végre és ennek eredményeként hozzáfértek az orosz védelmi minisztérium szervereihez, amelyekről "rengeteg" adatot kaptak az orosz katonai vezetésről, valamint jelentésekről és kiadott parancsokról - számolt be az ukrán védelmi tárca hírszerzési főcsoportfőnöksége hétfőn a Telegramon.
A közlés szerint olyan bizalmas dokumentumokhoz fértek hozzá, amelyek az orosz védelmi minisztérium "több mint kétezer szervezeti egysége között keringtek". A hírszerzés közölte, hogy a kapott információk lehetővé teszik az orosz védelmi minisztérium és egységei rendszerének teljes feltérképezését.
"A kapott adatok elemzése segített azonosítani tábornokokat, az orosz védelmi minisztérium szervezeti egységeinek más magas beosztású vezetőit, valamint a helyetteseket, asszisztenseket, szakembereket, egyszóval mindenkit, aki Bürokrata elnevezésű elektronikus dokumentumkezelő szoftvert használ" - jegyezte meg a szakszolgálat.
A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz erők egy drónról robbanóanyagot dobtak a régióban lévő Beriszlav városra, amely eltalált egy - éppen az utcán sétáló - helyi lakost. A férfit szilánkos végtagérülésekkel szállították kórházba.
Az északkeleti országrészben lévő Szumi megye kormányzói hivatala közölte a Telegramon, hogy az elmúlt nap alatt az orosz hadsereg 29 támadást hajtott végre a régió ellen, rakétákat lőttek két településre, és 37 bombát dobtak le egy harmadik településre. A megyében egy nap leforgása alatt 130 robbanást rögzítettek. Áldozatokról a kormányzói hivatal nem tett említést.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők változatlanul aktívan támadják a Donyeck megyei Avgyijivka környékét. Az elmúlt nap során 78 katonai összecsapás történt a fronton, az orosz erők hét rakéta- és ötven légicsapást indítottak, és 112 alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetővel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.
Az ukrán vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 418 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 22 tüzérségi és két légvédelmi rendszert.
Emmanuel Macron: Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonák küldését Ukrajnába
Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonái kiküldését Ukrajnába - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő abban az interjúban, amelyet a Právo című baloldali lapnak adott keddi hivatalos csehországi látogatása előtt Párizsban.
Emmanuel Macron azokra a nemzetközi nyilatkozatokra reagált, amelyekben európai politikusok a múlt hétfőn megtartott párizsi támogatói konferencián elhangzott szavait kommentálták.
"Nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön" - mondta egy hete újságíróknak a francia elnök.
"Egy, a katonák kiküldését firtató kérdésre válaszolva mondtam, hogy semmi sincs kizárva" - fogalmazott a politikus az interjúban, amelyből a Novinky.cz hírportál idézett.
Ez nem jelenti azt, hogy mérlegeljük francia egységek küldését Ukrajnába a közeljövőben, hanem azt, hogy megnyitjuk a vitát és átgondolunk mindent, amit Ukrajna támogatása érdekében megtehetünk, különösen Ukrajna területén
- magyarázta kijelentését Emmanuel Macron.
"Másfelől mindig világosan megfogalmaztam a kereteket: nem vagyunk háborúban az orosz nemzettel, és elutasítjuk, hogy elfogadjuk a feszültség növelésének logikáját" - mutatott rá a francia elnök.
Emmanuel Macron szerint a párizsi támogatási konferencia hasznos volt, és egyetértés volt öt olyan témában, amelyben a résztvevő országok fokozni kívánják tevékenységüket. Ezek: a kibertámadások elleni védekezés, hadifelszerelések közös gyártása Ukrajna területén, az Ukrajna elleni orosz támadás által leginkább veszélyeztetett országok védelme, Ukrajna védelmének megerősítése az ukrán-fehérorosz határon, valamint Ukrajna területének későbbi aknamentesítése.
A francia államfő kedden néhány órás hivatalos látogatást tesz Csehországban, ahol egyebek között Petr Pavel cseh államfővel, illetve Petr Fiala miniszterelnökkel folytat tárgyalásokat.
Ukrán kormányfő: idén legalább 37 milliárd dollár pénzügyi segítségre van szüksége Ukrajnának
Ukrajnának legalább 37 milliárd dollárnyi külső pénzügyi segítségre van szüksége 2024-ben - jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfői kijevi sajtótájékoztatóján.
A teljes körű háború első két évében több mint 75 milliárd dollárnyi külföldi segélyt kaptunk. Valójában kizárólag hazai forrásokat költünk az ország védelmi biztonsági szükségleteire
- mondta a kormányfő. Szavai szerint a közvetlen költségvetési támogatás kiemelt adományozói az Európai Unió, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Japán, Kanada, valamint más G7-országok. "2022-ben mintegy 37 milliárd dollárt gyűjtöttünk össze, 2023-ban pedig több mint 42 milliárd dollárt. Az idei évre az a terv, hogy legalább 37 milliárd dollárnyi segítséget kapjunk partnereinktől" - fejtette ki. Hozzátette, hogy ennyi az ukrán költségvetés idei hiánya, ami több mint Ukrajna GDP-jének a 20 százaléka.
Smihal közölte, hogy Belgium 1,7 milliárd euró bevételt szabadított fel a zárolt orosz vagyonból, amelynek egy részét az ukrán menekültek támogatására, egy másik részét pedig Ukrajna szükségleteinek finanszírozására fordítják, beleértve ebbe a védelmi kiadásokat is. Szavai szerint jelenleg tárgyalások folynak a két ország között ennek az összegnek az elosztásáról. Elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és ő maga már tárgyalt erről a témáról Alexander de Croo belga miniszterelnökkel annak kijevi látogatása során. "Természetesen most nem mondhatok el minden részletet, de Belgium határozottan kész támogatni minket, különösen ebből az összegből. Ez a pénz persze elenyésző ahhoz a 200 milliárd euróhoz képest, amelyet az év során zároltak Belgiumban" - jegyezte meg a miniszterelnök.
Smihal hangsúlyozta, hogy az orosz vagyon elkobzása és felhasználása az ukrán kormány prioritása 2024-ben.
Szavai szerint eddig a nyugati országok mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be. "Létrehozunk egy, az orosz vagyon elkobzásával foglalkozó nemzetközi munkacsoportot, amelynek első üléséről már egyeztetünk. Belgiummal és az EU-val külön dolgozunk az orosz vagyonból származó bevételek felhasználásán. A legtöbb partner támogatja az elkobzást" - jegyezte meg a miniszterelnök.
A belső reformokról szólva Smihal bejelentette: a kormány azt tervezi, hogy harmadára csökkenti a minisztériumok számát, és ennek megfelelően a közalkalmazottak létszámát is csökkentik.
A miniszterelnök kijelentette, hogy az ukrajnai vállalkozások már készen állnak több mint egymillió drón gyártására. A kormány mintegy 40 milliárd hrivnyát (374 milliárd forint) különített el a termelés megszervezésére. Arra emlékeztetett, hogy Zelenszkij elnök célkitűzésként szabta meg egymillió drón gyártásának elérését az idei évben.
Provokációra készülhetett egy felfegyverzett ukrán autós Kárpátalján
A Kárpáthír arról ír, hogy éleslőszert és gránátokhoz való detonátorokat akart Kárpátaljára csempészni egy ukrán autós, ám egyelőre nem tudni, hogy mi volt a szándéka.
Rendőrségi információk szerint az alsóvereckei ellenőrző ponton állították meg a rendőrök a Lada személygépkocsit, amelynek átvizsgálásakor bukkantak a félszáz darab, automata gépfegyverhez való töltényre és a kézigránátok detonátoraira.
A rendőrség szerint nem kizárt, hogy az autós provokációs cselekményre készült a háború által még érintetlen régióban.
Medvegyev: Ukrajna kétségkívül Oroszország része
Egyre inkább nyeregben érzik magukat az oroszok a háború kimenetelét illetően. Avgyejevka elestét követően egyre többet beszélnek Harkov és Ogyessza, esetleg Kijev megszállásáról is. A témát azonban a legkomolyabban Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese tartja napirenden.
Medvegyev a szövetségi oktatási maratonon tartott kiselőadást, ahol a háta mögé egy képzeletbeli feldarabolt Ukrajna volt kivetítve, melyről így értekezett:
Annak az elképzelésnek, hogy Ukrajna nem Oroszország, örökre el kell tűnnie. Ukrajna kétségkívül Oroszország
– mondta a volt elnök.
A kivetítőn Ukrajna nagy része orosz területként van feltüntetve, a nyugati megyéket pedig a volt orosz vezető felosztotta Lengyelország, Románia és Magyarország között. Emellett Medvegyev bemutatott egy olyan kollázst is, melyen nyugati politikusok gúnyos mémjei voltak láthatók.
Elmondta azt is, hogy Ukrajna jelenlegi vezetésével nem lehetséges semmilyen párbeszéd. Erre csak akkor kerülhet majd sor, ha olyan új vezetést kap az ország, mely felismeri a realitásokat, vagyis az oroszok által elfoglalt területeket is.
Bekérették a német nagykövetet az orosz külügyminisztériumba
Bekérették Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövetet hétfőn az orosz külügyminisztériumba amiatt, hogy egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint német katonai vezetők a Krími híd lerombolásának lehetőségét elemezték.
Lambsdorff, aki egy óra tíz percet töltött el az orosz külügyi tárca épületében, kommentár nélkül távozott.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden úgy vélekedett: Németországnak vállalnia kell a felelősséget azért, hogy német tisztek a Krími híd elleni csapások lehetőségéről tárgyaltak. Hangot adott álláspontjának, miszerint a német tisztek közötti, a Krími hídra mérendő csapásokról folyatott beszélgetés azt mutatja, hogy Németországot sosem nácitalanították teljesen. Úgy vélekedett, hogy ha ezzel kapcsolatban nem történik semmi, ha ezt a folyamatot nem állítja meg maga a német nép, az mindenekelőtt magára Németországra nézve jár majd szörnyű következményekkel.
A tisztek leghallgatott beszélgetésének leiratát Margarita Szimonyjan, az RT orosz állami tévécsatorna főszerkesztője pénteken tette közzé. Ennek értelmében február 19-én, vagyis éppen azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a NATO nem vesz részt, és nem is fog részt venni az ukrajnai konfliktusban, német katonai vezetők arról tárgyaltak, hogyan lehetne a Krími hidat német Taurus manőverező robotrepülőgépekkel úgy lerombolni, hogy ez ne járjon következményekkel Berlin számára.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kifejezte Moszkva reményét, hogy Oroszország hamarosan, akár a médián keresztül megismerkedhet annak a vizsgálatnak az eredményével, amelyet Olaf Scholz német kancellár jelentett be az ügyben. A szóvivő rámutatott: a német tisztek közötti beszélgetésből kiderül, hogy a berlini katonai tárca az orosz területre irányuló csapások terveiről tárgyal.
A szóvivő szerint a hangfelvétel nyomán felmerül a kérdés, hogy Scholz gyakorol-e egyáltalán ellenőrzést a katonák felett, hogy a Bundeswehr saját kezdeményezésére cselekedett-e, avagy az NSZK állami politikájának részeként.
"Mindkét változat nagyon rossz, és mindkettő ismételten aláhúzza, hogy az úgynevezett kollektív Nyugat országai közvetlen részesei az Ukrajna körüli konfliktusnak" - hangoztatta a Kreml szóvivője.
A Krími hidat kétszer érte súlyos támadás: 2022 őszén és 2023 júliusában. Az első esetben teherautó robbant fel a hídon, másodszor pedig tengeri drónokkal támadtak a hídra. Kijev mindkét esetben elismerte, hogy köze volt a támadáshoz.
Robbanás történt Szamara régiójában
A robbanás a Zvezda–Csapajevszk vasúti szakaszon történt a Szamarai régió, Bezencsukszkij járásában, áldozatokról nincs hír – közölta a RIA Novosztyi.
Oroszország nyomon követi a rakétaszállítást Ukrajnának
Oroszország nyomon követheti a nyugati SCALP és Storm Shadow rakéták Ukrajnába történő szállítását, ugyanis a német hadseregnél kiszivárgott beszélgetés eredményeként hozzáférhetővé váltak az adatok – fogalmazta meg a The Times tudósítója, Bruno Waterfield.
Becslése szerint a lehallgatott beszélgetés adatai segítenek az orosz hírszerzésnek abban, hogy "nyomon kövesse, lokalizálja és valószínűleg célba vegye ezeket a fegyverszállítmányokat". Waterfield megjegyzi, hogy ez a kiszivárogtatás veszélyezteti a fegyverek Ukrajnába történő szállítását és a cirkálórakéták használatát.
Március 1-jén az RT főszerkesztője, Margarita Simonyan arról számolt be, hogy azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a NATO nem vesz és nem is fog részt venni az ukrán konfliktusban, a köztársaság magas rangú tisztjei a krími híd megtámadásának lehetőségéről tárgyaltak. Simonyan egy hangfelvétel létezésére hivatkozott, és később közzétette annak átiratát. Ebből kiderül, hogy a tisztek megvitatták, hogy a Taurus rakéták milyen mértékben alkalmasak a krími híd lerombolására, valamint a támadás előkészítésének részleteit.
A német védelmi minisztérium március 2-án megerősítette, hogy lehallgattak egy magas rangú német katonatisztek közötti szolgálati beszélgetést, amely a krími híd Taurus rakétákkal történő megtámadásának terveiről szólt. Scholz ígéretet tett arra, hogy vatikáni látogatása során haladéktalanul foglalkozni fog a helyzettel.
Megsérült az infrastruktúra Herszonban
Herszon régió Kijev által ellenőrzött részén megrongálódott egy kritikus infrastrukturális létesítmény - számolt be róla a regionális katonai közigazgatás vezetője, Alekszandr Prokudin.
Belgium lőszerhiányra panaszkodik
Európa lőszertartalékai rendkívül alacsonyak – kongatta meg a vészharangot a belga Mark Thies nyugalmazott altábornagy – írja a Merkur.
A jó minőségű lőszerkészletek rendkívül alacsonyak – mondta –, ezek ismételt utánpótlása a hosszú szállítási idők miatt nehézkes lesz.
„Ha ma aláírjuk a szerződést, a lőszer szállítása tizenkét hónap” – magyarázta.
A belga tábornok hangsúlyozta: nemcsak a Nyugat, hanem ellenfelei is tudnak a fegyver- és lőszerhiányról.
Korábban a brit védelmi vezérkar főnöke, Sir Tony Radakin admirális azt mondta, hogy Londonnak fontolóra kell vennie a lőszermennyiség „intenzív növelését” az oszágban, miután az Ukrajnának nyújtott katonai segítség miatt kimerült az arzenál.
Ez a helyzet Orekhovoban
Pilóta nélküli légi járművekkel (UAV) pusztítják az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) állásait és felszereléseit a zaporizzsjai régióban található Orekhovo város közelében – számolt be róla az Alania önkéntes egység Jumbo hívójelű katonája.
Az orosz katona elmondása szerint az ukrán hadsereg rendszeresen elhelyezi felszerelését a közeli települések lakóépületeiben. Miután felfedezik, pozíciójukat kamikaze drónokkal támadják meg.
Oroszország Kupjanszkot támadta
Kupjanszk irányában az orosz hadsereg több száz ukrán célpontot találta el – számolt be a Nyugati csoport sajtóközpontjának vezetője, Ivan Bigma.
Bigma elmondta, összesen több mint 270 objektumot találtak el, amelyek között szerepelnek a fegyveres erők helyszínei és az ukrán felszerelések bázisai is.
A Honvédelmi Minisztérium azt is hozzátette, hogy Kupjanszk irányában megsemmisült egy amerikai M-198 tarack.
Lezárták a krími hidat
Ismét lezárták a krími hidat. A tisztviselők március 3-án éjjel blokkolták a forgalmat, mivel robbanásokról érkeztek jelentések – írja a The Kyiv Independent.
Dróntámadás történt Nikopolban
Egy orosz kamikaze drón csapást mért a Dnyipropetrovsz területén fekvő Nikopol városközpontjára - jelentette Szerhij Liszak kormányzó. A támadásban megrongálódott a helyi posta, egy autó és egy ház.
Öten megsebesültek
A regionális ügyészség szerint öt embert megsebesítettek az éjszaka folyamán a Donyeck megyei Mirnohrad és Pokrovszk lakónegyedében végrehajtott orosz lövöldözések. Az ukrán belügyminisztérium egy halálos áldozatról és három sebesültről számolt be vasárnap a Herszon régióban az orosz csapások után.
Információs háború
A német védelmi miniszter a magas rangú német katonai tisztviselők találkozójáról készült hangfelvétel közzététele utáni első kommentárjában azzal vádolta Oroszországot, hogy „információs háborút” folytat, amelynek célja megosztottság létrehozása az országban. Az orosz sajtó pénteken közzétett egy 38 perces felvételt egy telefonhívásról, amelyen német főtiszteket hallottak, akik Ukrajna fegyvereiről és Kijev esetleges csapásáról beszéltek a krími hídon.
Ez kell Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójához
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elmondta: egyelőre nem adottak a feltételek a csúcstalálkozó megszervezéséhez - írja a Magyar Nemzet.
Még nem érettek meg a feltételek Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának megszervezéséhez. Ezt mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek.
Egy ilyen találkozóhoz bizonyos előfeltételek szükségesek, ezek a feltételek jelenleg még korántsem állnak készen a találkozó megszervezéséhez
– mondta Szijjártó az Antalyai Diplomáciai Fórumon, egy kérdésre válaszolva.
Orbán és Zelenszkij találkozójának akkor lesz értelme, ha az ukrán fél teljesíti Budapest összes követelését a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbséggel kapcsolatban
– mondta a magyar tárcavezető még januárban – emlékeztetett a RIA.
Zelenszkij a Nyugatnak üzent
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel Ukrajna nyugati partnereit, hogy hívják elő a politikai akaratot a Kijevnek szükséges katonai készletek biztosításához, különben a világ „a történelem egyik legszégyenletesebb lapja” elé néz. Zelenszkij szavait elsősorban Amerikának szánta, hiszen az Egyesült Államok tervezett katonai segélycsomagját továbbra is blokkolják a Kongresszusban kialakult nézeteltérések.
Zelenszkij az éjszakai videóbeszédében azt mondta, a világnak „határozottan kell reagálnia”, hogy a háború „reménytelen” vállalkozás legyen Vlagyimir Putyin számára, aki szerinte csak „háborút és halált” akar.
Öt embert mentettek ki a romok alól
Eddig tizenkét halottja van az Odessza elleni orosz dróntámadásnak, közülük öten gyerekek. Öt embert sikerült élve kimenteni a romok alól - közölte napi videójában az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij arra emlékeztetett, hogy a héten összesen közel 400 irányított légibombát, több mint 50 "Shahed" drónt és több mint 40 rakétát lőttek ukrán területre az oroszok. "Európa egyetlen országa sem tudott volna egyedül ellenállni ekkora nyomásnak. Ezért fontos, hogy most mindannyian összefogjunk – mindenki, aki értékeli az életet" - mondta az ukrán elnök.
Több mint tízezren érkeztek vasárnap Magyarországra
Az ukrán-magyar határszakaszon 5032-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5341-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írták.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Az oroszok szerint húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére