Oroszország az ENSZ BT ülésének összehívását kezdeményezte a francia elnök kijelentései miatt

Heves harcokról számoltak be Ukrajna keleti részén

Az orosz csapatok fokozták a nyomást az ukrán védelmi állásokra a Kelet-Ukrajnában dúló heves harcok során – közölte a térség ukrán parancsnoka szombaton.

A harcok a Bahmuttól nyugatra fekvő területre összpontosultak – nyilatkozta Szerhij Szidorin az ukrán televízióban.

– mondta a parancsnok. Az orosz támadások célja, hogy előre nyomuljanak Csasziv Jar felé.

„Éjjel-nappal folynak a harcok” – közölte Szidorin.

Az ukrán hadsereg ellentámadásokkal próbálja megtörni az orosz offenzívát, de vissza kellett vonulnia Ivanyivszke falu mögé.

„Az ellenség jelenleg a várost próbálja megostromolni, frontálisan és az oldalakról” – mondta Szidorin a helyzetről.

Dnyipropetrovszk, Herszon és Donyeck megyékben orosz bombázások következtében legkevesebb három polgári személy halt meg, másik három pedig megsebesült – közölték szombaton a hatóságok.

A Dnyeper ukrán kézen lévő partján fekvő Olhivkában egy 58 éves nő lett tüzérségi támadás áldozata, amelyben egy 49 éves férfi is megsebesült – közölte az ukrán belügyminisztérium. Szintén a tárca tájékoztatása szerint egy Dnyipropetrovszk megyei települést is tüzérségi találatok értek. A támadásban egy 16 éves fiú  belehalt sebesüléseibe, 22 éves bátyját súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

A Donyeck megyei Csasziv Jarban egy 46 éves férfi halt meg orosz csapásokban – közölte Vadim Filaskin megyei kormányzó. Filaskin szerint majdnem kétszáz embert, közöttük 21 gyermeket menekítettek ki a frontvonal közelében fekvő falvakból, a heves harcok térségéből. Az orosz hadsereg februárban foglalta el Avgyijivka várost és folytatja a térségben az offenzívát. Az ukrán légierő szombati állítása szerint tizenkét Sahíd típusú, iráni gyártmányú drónt lőtt le Donyeck, Dnyipropetrovszk és Poltava megyében az orosz erők által kilőtt tizenötből.

Oroszország az ENSZ BT ülésének összehívását kezdeményezte a francia elnök kijelentései miatt

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa  ülésének összehívását kezdeményezte szombaton, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban  kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a „harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza”.

Dmitrij Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy Oroszországnak nem áll szándékában katonai úton „megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől”, és hozzáfűzte, hogy „aki titkon ebben reménykedik annak csalódást kell okoznia, mert ez nem szerepel Moszkva tervei között”. Hozzátette, hogy az Odessza ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket.

A Biztonsági Tanácsban Oroszországot képviselő diplomata arra is utalt Odessza említésével, hogy Emmanuel Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, amennyiben Kijevet vagy Odesszát támadás érné orosz részről.

Háborúra készül a lengyel kormány

Egy háború előtti időszakban élünk – jelentette ki a lengyel miniszterelnök.
Új időket élünk: a háború előtti korszakot.

– erről írt közösségi oldalán Donalt Tusk. 

A pápa szerint Ukrajnának tárgyalnia kellene

Ferenc pápa egy interjúban kijelentette: Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene a két évvel ezelőtt Moszkva által indított teljeskörű inváziót követő, tízezrek életét követelő háború lezárásáról.

A Ferenc pápával készített interjút a múlt hónapban vette fel az RSI svájci televízió, jóval korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteki ajánlatánál, amely szerint hajlandó vendégül látni egy ukrán-orosz csúcstalálkozót, amelyen a háború lezárásáról tárgyalnának.

Erdogan legújabb javaslatát azután tette meg, hogy Isztambulban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Zelenszkij hangsúlyozta: békét akar, de nem hajlandó egyetlen területet sem feladni.

A katolikus egyházfőt az interjúban arról kérdezték, mi az álláspontja arról a vitáról, amelyben az egyik fél szerint Ukrajnának fel kellene adnia azokat a területeket, amelyeket nem tudott visszafoglalni, a másik szerint viszont ez az erősebb fél lépéseit legitimálná. A pápa a „fehér zászló” kifejezést használta válaszában.

„Bizonyos értelmezés szerint ez (utóbbi) igaz” – mondta a pápa a március 20-án adásba kerülő interjúban, amelynek az átirata és egy részleges videófelvétel szombaton került a Reuters brit hírügynökség birtokába.

– jelentette ki a pápa, aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni.

„A tárgyalni szó bátor szó. Amikor látjuk, hogy vereséget szenvedünk, a dolgok nem mennek jól, bátornak kell lenni tárgyalni” – mondta Ferenc pápa.

Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a „fehér zászló”, illetve a „vereséget szenved” kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét.

„Van, aki esetleg szégyent érez” – mondta Ferenc pápa a tárgyalásról szólva, „de hányan halnak meg, mire véget ér a háború? Időben kell tárgyalni, találni kell olyan országot, amely közvetítő lehet” – szögezte le az egyházfő, Törökországot megemlítve a közvetítésre ajánlkozó államok közül.

– mondta a pápa, aki már több száz felhívást tett az általa „vértanúságot szenvedőnek” nevezett Ukrajna érdekében. Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e közvetíteni, kijelentette: „Itt vagyok”.

Az interjú egy másik részében az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háborúról szólva az egyházfő kijelentette: „A tárgyalás soha nem jelenti azt, hogy megadja magát az ember”.

Nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai bevetését a lengyel külügyminiszter

Nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai bevetését Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

 – írta Radoslaw Sikorski péntek este az X platformon.

Macron javaslata azt jelenti, hogy „Putyinnak kell félnie, ahelyett, hogy mi félnénk Putyintól” – közölte Sikorski.

Semmit sem változtatnak a helyzeten az Ukrajnának szánt F–16-os vadászbombázók

Az orosz–ukrán háború kitörése után, a kezdeti habozás ellenére a nyugati tömb országai egyre több és több nehézfegyvert adnak Ukrajnának a védelmi képességeik javítása érdekében. Így került sor arra, hogy Volodimir Zelenszkij és az ukrán vezetés sorozatos kérése után végezetül a NATO-szövetségesek F–16-ost szállíthatnak a háborúban álló országnak.

Miután az Egyesült Államok zöld utat adott, Hollandia és Dánia hivatalosan is bejelentette, hogy 61 F–16-os vadászrepülőgépet adományoz Ukrajnának, miután a pilóták kiképzése kielégítően befejeződik. Az indoklás szerint azért, hogy lefaragják a háborúban álló ország hátrányát az orosz légi fölénnyel szemben.

A repülőgép első szerepe valószínűleg a légvédelem támogatása lesz. Egyes szakértők kiemelték az F–16-osok képességét cirkálórakéták és más lőszerek, például a Storm Shadow rakéták bevetésére csapásmérés és elfogás céljából. Ezek a fegyverek azonban ritkák, és az F–16-osok csak korlátozott további kapacitást biztosítanak, hacsak Ukrajna nem kap nagy mennyiségű levegő-föld lőszert. 

A kritikusok szerint az F–16-osok önmagukban nem elegendőek a helyzet javítása érdekében.  Kiképzésre, támogató személyzetre, kommunikációra, korai előrejelzésre, korszerűsített repüléstechnikai eszközökre és lőszerekre van szüksége ahhoz a háborúban álló országnak, hogy sikeresen alkalmazni tudja a vadászbombázókat.

Ennek az infrastruktúrának a kiépítése éveket vesz igénybe, és valószínűleg nem lesz teljes mértékben bevethető a jelenlegi konfliktus idején. A mai napig kevés nyilvános vita folyik arról, hogy a beígért F–16-osoknak pontosan milyen képességeik és támogató infrastruktúrájuk lesz.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Csaknem 11 ezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 5450-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5420-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

A pénteki eseményekről itt olvashat: