2024.04.19. 05:27
Szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok egy radikális jobboldali izraeli miniszter szövetségesét
Az izraeli–palesztin háború 196. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Washington szankciókkal sújtotta Ben-Zion Gopsteint, a Lehava nevű szélsőjobboldali, zsidó felsőbbrendűséget hirdető csoport alapítóját és vezetőjét
Fotó: AFP
Szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok egy radikális jobboldali izraeli miniszter szövetségesét
Szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok pénteken a radikális jobboldali izraeli nemzetbiztonsági miniszter szövetségesét, valamint két jogi személyt is, amelyek erőszakkal vádolt szélsőséges izraeli telepesek számára gyűjtöttek pénzt.
Az idén már öt telepes ellen elrendelt szankciók utáni pénteki újabb büntetőintézkedések jelzik, hogy növekszik az Egyesült Államok csalódottsága Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikájával kapcsolatban.
A pénteki intézkedések, amelyekkel befagyasztják az érintettek egyesült államokbeli bankszámláit, és megtiltják az amerikai állampolgároknak az üzletkötést velük, két szervezetet is sújtanak, amelyek pénzgyűjtő kampányt indítottak az erőszakkal vádolt és korábban már szankciókkal sújtott telepesek számára – áll az amerikai pénzügyminisztérium közleményében.
Washington szankciókkal sújtotta Ben-Zion Gopsteint, a Lehava nevű szélsőjobboldali, zsidó felsőbbrendűséget hirdető csoport alapítóját és vezetőjét, Itamár Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter közeli szövetségesét, aki maga is egy ciszjordániai telepen él.
Ben-Gvir pénteken elítélte a Lehava és „a terrorizmusba soha nem keveredő és senkit nem bántalmazó” telepesek „zaklatását”, és palesztin szervezetek és anarchisták „vérvádjának” nevezte az ellenük felhozott vádakat. Felszólította a nyugati országokat, hogy állítsák le az együttműködést ezekkel az „antiszemitákkal”, és „vessenek véget az úttörő cionista telepesek elleni üldöző hadjáratnak”.
Előzőleg pénteken az Európai Unió tagállamainak kormányait tömörítő Tanács határozott úgy, hogy szankciókat vezet be szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik felelősek palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélésekért, a többi között kínzásért, embertelen bánásmódért, valamint a palesztinok tulajdonhoz, magán- és családi élethez való jogának megsértéséért Ciszjordániában.
Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, a terület azóta katonai megszállás alatt áll, miközben a zsidó telepek folyamatosan bővülnek.
Tengerparti élőlánccal követelték a túszok elengedését Izraelben
Mintegy 85 kilométer hosszú tengerparti élőlánccal követeltek megállapodást a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok kicseréléséért - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál pénteken.
A Gázai övezet iszlamista terrorszervezet október 7-i terrortámadása óta az övezetben fogva tartott izraeli túszok családtagjai élőláncot szerveztek péntek délelőtt Izrael földközi-tengeri partjainak strandjain, melyen a Haifához közeli Habonim-parttól egészen a Tel-Avivtől délre fekvő Rison Leción strandjáig álltak a megállapodást követelők.
Az élőlánc előtt Seli Sem-Tov, – akinek a fiát az övezethez közel rendezett technopartiról hurcolták el – arra kérte a résztvevőket, hogy
csendben, szlogenek nélkül álljanak együtt a családtagokkal.
A Hamász október 7-én 253 embert rabolt el Izraelből, akik közül egy tűzszüneti és fogolycsere-egyezmény alapján november végén elengedtek 105 civilt, nőket és gyerekeket.
Izraelben jelenleg 129 olyan embert tartanak számon, akik a Hamász fogságában vannak, de többen közülük már biztosan nincsenek életben. Az izraeli hadseregnek mindössze három túszt sikerült élve kiszabadítani, és a harcok során megtalálták, és temetésre Izraelbe szállították 12 izraeli holttestét.
Három megszökött túszt izraeli katonák lőttek agyon tévedésből.
A jelenleg is fogvatartottak közül 34-en már bizonyosan életüket vesztették az izraeli hadsereg hírszerzési forrásai szerint, de becslések szerint jóval magasabb lehet a meggyilkolt vagy a fogvatartás brutális körülményei miatt elhunyt áldozatok száma.
Az iráni elnök nem köti Izraelhez az Iszfahán melletti hajnali robbanásokat
Egyetlen szóval sem említette az iráni elnök egy pénteki rendezvényen elmondott beszédében a néhány órával korábban a közép-iráni Iszfahán város közelében bekövetkezett robbanásokat, amelyeket egyelőre az iráni hatóságok sem kapcsolnak össze az Izraellel fennálló feszültséggel.
Ebrahim Raiszi államfő az északkelet-iráni Dámgán városban mondott beszédet több száz ember előtt. Az államfő csak nagyon röviden utalt a Közel-Kelettel kapcsolatos nemzetközi összefüggésekre. Az Izrael ellen intézett múlt hét végi iráni támadásról azt mondta, hogy „azzal megmutatták Irán tekintélyét, az iráni nép egységét és vasakaratát”. Szavai szerint Iránban „minden ember és minden politikai párt egyetért abban, hogy a művelet megerősítette az iszlám köztársaság erejét és tekintélyét”.
Irán a múlt hét végén drón- és rakétatámadást intézett Izrael ellen, megtorlásul amiatt, hogy április elején Izraelnek tulajdonított rakétacsapás érte damaszkuszi külképviseletét. A támadóeszközök nagy részét a levegőben megsemmisítették, lényegi károkat nem okoztak. Izrael ezt követően többször jelezte, hogy nem hagyja válasz nélkül az iráni akciót.
„Az amerikai sajtóértesülések nem helytállók. Semmiféle külső légi támadás nem érte Iszfahánt vagy Irán bármely más részét” – jelentette ki Hoszein Dalirian, az iráni űrkutatási hivatal szóvivője.
„Csupán egy elhibázott és megalázó kísérletet tettek arra, hogy berepüljenek néhány drónnal, amelyet (az iráni légvédelem) lelőtt” – írta a szóvivő az X közösségi oldalon. Arra nem tért ki, hogy a berepülést ki hajtotta végre.
Szíriai légvédelmi célpontokra mért csapást Izrael
A szíriai hadsereg légvédelmi állásaira mért rakétacsapást Izrael péntek hajnalban Szíria déli részén – közölte a szíriai védelmi minisztérium és az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, nagy-britanniai székhelyű aktivistahálózat.
Rámi Abdel-Rahmán, az OSDH vezetője azt közölte:
az izraeli támadás egy radarállomást vett célba Szuveida és Deraa tartomány között. Az izraeli légierő nagy erőkkel repült be Deraa régió fölé, de a szíriai légvédelem nem lépett akcióba
– tette hozzá.
A szíriai védelmi minisztérium is megerősítette, hogy izraeli támadás ért dél-szíriai légvédelmi állásokat. A tárca közlése szerint a csapás anyagi károkat okozott.
Izrael nem nyilatkozott az ügyben, de hadserege már korábban is mért csapásokat szíriai – elsősorban Iránnal szövetséges – célpontokra azóta, hogy 2011-ben belháború robbant ki Szíriában.
A pénteki szíriai csapást azzal egy időben hajtották végre, hogy erős robbanások hallatszottak a közép-iráni Iszfahán körzetében is, egy katonai bázis közelében, és ezeket hírügynökségi jelentésekben Izraelnek tulajdonították. Hivatalos iráni tájékoztatás szerint a helyi légvédelem lépett működésbe, és drónokat semmisített meg. Egyelőre sem iráni, sem izraeli részről nem erősítették meg, hogy izraeli műveletről volt szó.
Iránról és a gázai helyzetről egyeztetett az amerikai és az izraeli védelmi miniszter
Megbeszélést folytatott csütörtökön Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter izraeli kollégájával, Joáv Galanttal, hogy megvitassák Irán közel-keleti „destabilizációs akcióit”, más regionális fenyegetéseket és a palesztin lakosságú Gázai övezetbe szánt segélyekkel kapcsolatos kérdéseket – olvasható a Pentagon Washingtonban csütörtök este kiadott közleményében.
A múlt hét végén Irán több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen, válaszcsapásként a szíriai nagykövetségét ért, Izraelnek tulajdonított támadásra. Ezek legtöbbjét még azelőtt megsemmisítették, hogy izraeli területre értek volna.
Lloyd Austin és Joáv Galant megbeszélésére még azelőtt került sor, hogy Irán péntek hajnalban bejelentést tett arról: légvédelme több drón ellen lépett fel az ország belsejében.
Izraeli kollégájának Austin beszélt „a humanitárius segélyek áramlásának, növelésének és fenntartásának fontosságáról” is, ideértve egy új, az izraeli Asdód kikötőjéből kiinduló segélyezési útvonalat – közölte a Pentagon.
Iráni tisztviselő: a légvédelem működésbe lépése okozott robbanásokat Iránban
Az iráni légvédelem működésbe lépése okozta a robbanások zaját Iszfahán körzetében – közölte egy iráni tisztviselő a Reuters hírügynökséggel péntek hajnalban.
Rakétatámadás nem érte az országot
– tette hozzá.
Hasonlóképpen nyilatkozott előzőleg egy katonai szóvivő is az X közösségi oldalon, jelezve, hogy a légvédelem drónokat semmisített meg.
Korábbi hírügynökségi jelentésekben arról számoltak be, hogy az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg.
Egy iráni parancsnok, Sziavos Mihandust az iráni állami médiának reggel úgy nyilatkozott, hogy az incidens során semmilyen kár nem keletkezett.
Az országban a hajnali órákban korlátozták a légi közlekedést, de reggel bejelentették, hogy ezeket az intézkedéseket feloldották.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) reggel közleményben megerősítette, hogy iráni nukleáris létesítményekben nem keletkezett kár, és szoros figyelemmel követi a helyzetet.
Amerikai tisztségviselők az amerikai sajtónak úgy nyilatkoztak, hogy Izrael előzetesen értesítette az Egyesült Államokat egy Irán elleni műveletről. Az amerikai védelmi minisztérium csütörtök esti közleménye szerint Lloyd Austin védelmi miniszter a nap folyamán tárgyalt izraeli kollégájával, Joáv Galanttal egyebek között „Irán közel-keleti lépéseiről”.
Az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége pénteken arra utasította dolgozóit, hogy biztonsági okokból további intézkedésig ne hagyják el Tel-Aviv, Jeruzsálem és Beér-Seva városok körzetét.
Izraelben nem változtatták meg péntek reggel a polgári védelmi előírásokat.
Iszfahán stratégiai városnak számít, ahol katonai bázisok találhatók, nukleáris kutatási és fejlesztési központok, és a hadsereg elitegységének, a Forradalmi Gárdának is ott van a támaszpontja. Iszfahán tartomány számos iráni nukleáris létesítménynek ad otthont, köztük a natanzi atomkutató-központnak.
Irán a múlt hétvégén drón- és rakétatámadást intézett Izrael ellen, megtorlásul amiatt, hogy Izraelnek tulajdonított rakétacsapás érte damaszkuszi külképviseletét. A támadóeszközök nagy részét a levegőben megsemmisítették, lényegi károkat nem okoztak. Izrael ezt követően többször jelezte, hogy nem hagyja válasz nélkül az iráni akciót.
Ebrahim Raiszi iráni elnök a teheráni műveletet követően arra figyelmeztette Izraelt, hogy ha megtorlásként a területére támad, „kemény válaszra” kell számítania.
Az Egyesült Államok vétójával a Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
A New York-i szavazáson az amerikai vétó mellett két tagállam tartózkodott, így a szavazás eredménye 12 igen és 1 nem szavazat volt.
Az amerikai álláspont alapján a palesztin államiságnak Izrael és a palesztinok közötti tárgyalásokon kell kialakulnia. Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője még a voksolást megelőzően úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok világos és következetes ebben a kérdésben, az ENSZ-en belüli lépést pedig túlságosan elsietettnek tartja, ami a legjobb szándék mellett sem hozhat államiságot a palesztin emberek számára. Megállapította azt is:
abban sem volt egyhangúság, hogy a kérelmező, azaz a Palesztin Hatóság megfelel-e az ENSZ tagállami feltételeknek.
Zijád Abu-Amr, a palesztinok különleges ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács ülésén értetlenségét fejezte ki azzal az érvvel kapcsolatban, hogy Palesztina önálló államként való elismerése, és a teljes jogú ENSZ-tagság megadása káros lenne az izraeliek és palesztinok közötti béke kilátásaira nézve.
Israel Katz, Izrael külügyminisztere elismerését fejezte ki az Egyesült Államok felé a vétó miatt, és szégyenteljesnek nevezte magát a javaslatot is. A kormánytag a közösségi médiában tett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy
a palesztin állam elismerésének javaslata a zsidók ellen a holokauszt óta elkövetett legsúlyosabb mészárlás elkövetése után hat hónappal, a terrorizmus megjutalmazását jelentette.
A szavazást megelőzően a Biztonsági Tanácsban miniszteri vitát tartottak arról, hogy a jelenlegi megfigyelői státuszból teljes tagállami státusz, és az államiság elismerése indokolt-e a palesztinok számára.
Az önálló palesztin állam elismerését Mahmúd Abbász, a Palesztin hatóság vezetője 2011-ben hivatalosan kérte az ENSZ-től. A kérdés akkor nem került szavazásra, mert a palesztin fél nem tudta felmutatni kérelméhez a Biztonsági Tanács 15 tagjából minimum 9-nek a támogatását.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat: