2024.06.25. 07:59
Egy lépéssel közelebb kerülhet az uniós tagsághoz Ukrajna
Ma kerül sor az első uniós csatlakozási tárgyalásra Ukrajnával. A csatlakozásnak számos olyan feltétele van, amelyeket Ukrajnának idáig nem sikerült teljesíteni, ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogainak védelme is, beleértve a kárpátaljai magyarok jogait is – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtóértekezletén a berlini kancellári hivatalban 2024. február 16-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Clemens Bilan
A posztszovjet ország 2022. február végén, mindössze néhány nappal azt követően nyújtotta be uniós tagság iránti kérelmét, hogy kezdetét vette az orosz–ukrán háború, ma pedig már sor kerül az első csatlakozási tárgyalásra, amelynek tavaly decemberben adtak zöld lámpát az uniós vezetők. Ukrajna 2022 júniusában kapta meg a tagjelölti státust, egyelőre minden jel arra mutat, rekordgyorsasággal halad a csatlakozása.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Így a csatlakozásnak számos olyan feltétele van, amelyeket Ukrajnának idáig nem sikerült teljesíteni, ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogainak védelme is, beleértve a kárpátaljai magyarok jogait is.
Utóbbiak esetében az elmúlt időszakban számos egyeztetés zajlott, amelyekkel kapcsolatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) éppen múlt héten tudatta az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában, a júniusban zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet, amely „következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit”, egyúttal azt szeretné, ha Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, olvasható a KMKSZ nyilatkozatában.
Ukrajna az elmúlt években számos lépést tett azért, hogy háttérbe szorítsa a magyar nyelvet, és nem egy magyarellenes megnyilvánulásra került sor a térségben. Ennek ellensúlyozására és a magyar kormány kérésére az ukrán parlament még 2023 decemberében fogadott el a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó új kerettörvényt, amelynek értelmében 2024 júniusáig kellett visszaállítsa a kisebbségek korábbi jogainak (egyebek mellett oktatás, anyanyelvhasználat, szimbólumhasználat területén) egy részét, amelyektől 2015-ben fosztották meg a magyarokat. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több ízben is tárgyalt Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. Bár sikerült elérni némi haladást, még sok munka vár a kisebbségi jogok helyreállításával foglalkozó munkacsoportra.
A cikk folytatása ITT érhető el.
