Közel-keleti konfliktus

Tegnap, 13:31

Az izraeli hadsereg megölte a Hezbollah és a Hamász több parancsnokát

Az izraeli–palesztin háború 394. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Illusztráció/ Izraeli katonák bekötött szemű foglyokat vezetnek egy utcán egy katonai rajtaütés során a Hebrontól délre fekvő Dura-ban

Forrás: AFP

Fotó: AZEM BADER

ENSZ-jelentés: a jemeni húszi lázadók erős katonai szervezetté váltak

A jemeni húszi lázadók Irán, iraki fegyveres csoportok, a libanoni Hezbollah milícia fegyveresei és mások támogatásával korlátozott képességekkel rendelkező helyi fegyveres csoportból erős katonai szervezetté váltak, amely az ellenőrzése alatt álló területeken kívülre is kiterjeszti műveleti képességét – írták az ENSZ szakértői a Biztonsági Tanácsnak benyújtott jelentésükben.

Az Irán által támogatott húszik az Izrael és a Hamász között dúló gázai háborút kihasználva növelték ázsiójukat a térségben – mutatnak rá az 537 oldalas elemzésben.

A Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én Izrael ellen végrehajtott terrortámadását és az ezáltal kiváltott gázai izraeli offenzívát követően a húszik – mintegy beszállva a háborúba a Hamász oldalán – elkezdték rakétákkal támadni a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben közlekedő hajókat, és ez jelentős zavart okozott a globális tengeri áruszállításban a kulcsfontosságú geopolitikai térségben.

Az ENSZ szakértőinek elemzése kiemelte: a húszik annak ellenére, hogy állításuk szerint csak Izraelhez és nyugati szövetségeseihez köthető hajókat támadnak, válogatás nélkül vettek célba mindenféle hajót.

A palesztinokat támogató jemeni síita húszi felkelők
Fotó: Jajha Arhab / Forrás: MTI/EPA

2023. november 15. és 2024. július 31. között legkevesebb 134 támadást hajtottak végre teherhajók, valamint amerikai és brit hadihajók ellen az említett vizeken – derült ki a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettől, az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától származó adatokból.

„A lázadószervezet tengeri akciókra való áttérése növelte befolyását a régióban” – állapították meg az ENSZ szakértői. Hozzátették: „a második világháború óta nem fordult elő ilyen súlyos, civil hajók elleni támadássorozat viszonylag fejlett fegyverrendszerekkel.” A húszik a szakértők szerint új, Hatem-2 típusú ballisztikus rakétákat is bevetettek.

Az ENSZ szakértői paneljében fegyverekkel, pénzügyekkel, regionális ügyekkel, nemzetközi humanitárius joggal és fegyveres csoportokkal foglalkozó szakemberek vettek részt Indiából, Egyiptomból, Svájcból, Belgiumból és a Zöld-foki-szigetekről.

A testület értesülései szerint a húszik összehangolják műveleteiket az al-Kaida Arab-félszigeten működő ágával, és erősítik kapcsolataikat az al-Kaidához kötődő szomáliai al-Shabaab fegyveres csoporttal.

A szakértők által közölt adatok szerint míg a húszi fegyveresek létszáma 2015-ben 30 ezer volt, 2022-ben már elérte a 220 ezret, és jelenleg 350 ezer.

A szervezet átalakulását az iráni Forradalmi Gárda elithadsereg, a Hezbollah és iraki szakemberek, technikusok által biztosított katonai eszközök és kiképzés tette lehetővé.

Az ENSZ-jelentés arra is figyelmeztetett, hogy a húszik a jemeni kormány ellen is fokozták katonai akcióikat. „A belső katonai helyzet törékeny, és bármilyen belső vagy külső kiváltó ok a katonai összecsapások újrakezdéséhez vezethet” – írták a szakértők.

Törökország és további 52 ország fegyverszállítási embargót követel az ENSZ-től Izraellel szemben

Törökország és további 52 ország és két szervezet közös levélben fegyverszállítási embargót követel az ENSZ-től Izraellel szemben – jelentette be vasárnap a török külügyminiszter.

Közös levelet írtunk, amelyben felszólítunk minden országot: szüntesse be fegyverek és lőszerek szállítását Izraelnek. A levelet, amelynek 54 aláírója van, november 1-jén adtuk át az ENSZ-nek

– mondta Hakan Fidan dzsibuti sajtótájékoztatóján, ahol a Törökország-Afrika Partnerség miniszteri értekezletén vett részt.

„Minden alkalommal el kell mondanunk, hogy fegyverek eladása Izraelnek annyit jelent, mint részt venni az általa elkövetett népirtásban” – tette hozzá Fidan, hangsúlyozva, hogy a levél Törökország kezdeményezésére született.

A levelet többek között Szaúd-Arábia, Brazília, Algéria, Kína, Irán és Oroszország, valamint két szervezet, az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezete írta alá.

Október közepén Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólította a világszervezetet, hogy rendeljen el fegyverembargót Izraellel szemben, ami szerinte „hatékony megoldás” lenne a gázai övezeti konfliktus lezárásához.

Az izraeli hadsereg megölte a Hezbollah és a Hamász több parancsnokát

Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét – jelentették be vasárnap izraeli katonai szóvivők.

Faruk Amin Alaszi az Irán támogatta libanoni milícia Kiam nevű körzetének parancsnoka volt, Juszef Ahmad Nun a Radvánét szintén Kiam körzetben ölték meg, a Hamász embere pedig Rafat Ibrahim Mahmúd Akdih volt.

Alaszi számos rakétatámadás végrehajtásáért volt felelős, amelyek az észak-izraeli Galilea libanoni határhoz közeli részeit, különösen Metula helységet célozták. Nun szintén a galileai települések és az azokat védő izraeli egységek elleni rakétatámadásokat irányította.

Az IDF katonái tovább folytatták dél-libanoni hadműveletüket, és ennek során légicsapásokkal és tűzharcban megölték a Hezbollah sok fegyveresét – tették hozzá a szóvivők.

Az izraeli hadsereg vasárnap ismét felszólította az északkelet-libanoni Baalbekben élőket, hogy hagyják el otthonukat, mert a Hezbollah olyan infrastruktúráját fogják támadni, amely a közelükben van. Nemsokkal később már érték is izraeli légicsapások Baalbeket és környékét.

A Gázai övezetben folyó harcokban ölték meg a Hamász Nukba nevű elitkommandójának Rafat Ibrahim Mahmud Akdih nevű emberét, aki Izrael állítása szerint részt vett a tavaly október 7-i terrortámadásban, konkrétan Nir Óz kibucnál.

Rajta kívül is az izraeli hadsereg újabb több tucatnyi Hamász-fegyveressel végzett az utóbbi egy napban a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabalíja vidékén, az IDF egységei az övezet középső és déli részén is további fegyverek után kutatnak, és terrorcsoportokat számolnak fel.

Újabb „háborús” tanév kezdődött el az izraeli felsőoktatásban

Újabb „háborús” tanév kezdődött el vasárnap az izraeli felsőoktatásban, ami azt jelenti, hogy

a 334 600 diák közül több tízezer tartalékos katonai szolgálatot is teljesít miközben egyetemre, főiskolára jár, 

és az oktatási intézmények igyekeznek ezt maximálisan figyelembe venni.

Az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet, illetve a Hezbollah libanoni síita milícia közötti háború miatt immár másodszor kezdődött el speciális tanév. Tavaly minden ötödik hallgató, mintegy 70 ezer diák – férfiak és nők egyaránt – szolgált hosszabb-rövidebb ideig tartalékosként a hadseregben is, miközben bejárt az órákra. Az intézmények összevont, intenzív és online kurzusok megszervezésével, újra megnézhető előadásokkal, a vizsgáztatás rugalmasabbá tételével próbálják meg segíteni őket, hogy honvédelmi kötelességük teljesítése miatt ne essenek ki az oktatásból.

Az Izrael északi, libanoni határánál fekvő Tel Hai főiskola két kampuszát a háború kitörésekor azonnal kiürítették, és a térséget zárt katonai területté nyilvánították. Az intézmény már a második tanévet kezdi kizárólag távoktatással.

Az utóbbi hetekben a Haifát és környékét célzó rakéta és dróntámadások miatt a rangos Technion műszaki egyetemnek fel kellett készülnie a rendszeres légiriadókra, arra, hogy a diákoknak és az oktatóknak bármikor azonnal óvóhelyre kell menniük

Az egyetemek arról számoltak be, hogy a Hamász tavaly október 7-i terrortámadása és a háború megváltoztatta a fiatalok pályaválasztását, megnőtt a terápiás szakokra jelentkezők száma, többen választják a pszichológia, a szociális munka, a fizikoterápia vagy foglalkozásterápia szakot, de folytatódott a pedagógus- és a mérnökképzés népszerűsége is Izraelben.

Israel-Palestine Conflicts Nov 7
Izraeli tartalékos katonák a Kfar Aza kibucban 2023. november 7-én
Fotó: Middle East Images via AFP

A háború befolyásolta tavaly azt is, hogy mit terveztek a tanulmányaikat már korábban elkezdők. Egy felmérés szerint 44 százalékuk módosította tanulmányi terveit, és 22 százalékuk kénytelen volt a következő félévre vagy évre halasztani kurzusait.

A mintegy tízmilliós Izraelben az előző tanévben mintegy 340 ezer diák tanult 57 felsőoktatási intézményben. Közülük mintegy 254 ezren alapképzésben (59 százalékuk nő), 67 ezren mesterképzésben (65 százalékuk nő) és 12 ezren (54 százalékuk nő) doktori képzésben vettek részt.

Az izraeli hadsereg tagad egy gyermekklinika elleni dróntámadást Észak-Gázában

Az izraeli hadsereg vásárnap tagadta azokat az állításokat, hogy szombaton dróncsapást hajtott végre egy észak-gázai gyerekklinika ellen, ahol gyermekbénulás ellen oltanak be gyerekeket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szombati közlése szerint hatan megsebesültek, köztük négy gyerek.

A gyermekbénulás elleni oltási kampányt közösen végrehajtó WHO és az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF aggodalmának adott hangot a dróncsapás miatt.

Az ENSZ Gyermekvédelmi Alapjának (UNICEF) munkatársai palesztin gyerekeket oltanak be poliomielitisz vírusa ellen a belföldi menekülteket elszállásoló ENSZ-iskolák egyikében
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA

Rosalia Bollen, az UNICEF szóvivője emlékeztetett arra, hogy 

a szombati támadás a reggel 6 és délután 4 óta közötti, úgynevezett részleges tűzszünet idején történt.

Az izraeli katonai szóvivő közlése szerint „az állításokkal ellentétben az első vizsgálat megállapította, hogy az (izraeli hadsereg) nem hajtott végre támadást a területen a megadott időpontban”.

Izraeli erők vasárnap elismerték a Gázai övezet bombázását, legalább 23 ember halálát okozva. A halálesetek több mint fele azokon az északi területeken történt, ahol a hadsereg egy hónapja tartó hadjáratot folytat, hogy megakadályozza a Hamász újraszerveződését.

Palesztin orvosi források szerint legalább 13 palesztin vesztette életét Beit Lahija városában és Dzsabalia menekülttáborában. A többi áldozat Gázaváros és a déli területek elleni izraeli légicsapásokban vesztette életét.

Az Izrael és a palesztin fegyveresek között egy éve tartó háborúban legalább 43 ezer 341 ember halt meg Gázában – áll a Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium vasárnapi közleményében. A minisztérium adatai szerint a háború kezdete óta, amikor a Hamász fegyveresei megtámadták Izraelt tavaly október 7-én, a Gázai övezetben 102 ezer 105 ember sebesült meg.

Hatvan rakétát lőtt ki Izraelre a Hezbollah

A legfrissebb információk szerint a Hezbollah legalább 35 rakétát lőtt ki Libanonból Észak-Izrael irányába – számol be róla a The Times of Israel izraeli napilap. 

A támadások során Nyugat-Galilea felé körülbelül tíz rakétát lőttek ki, amelyek közül a legtöbbet sikerült elfognia az izraeli légvédelmi rendszernek, míg a további rakéták nyílt területeken csapódtak be. További mintegy huszonöt rakétát indítottak Libanonból a Golan-fennsík irányába, ezek szintén nyílt területen csapódtak be – írja a Magyar Nemzet. 

A szombati eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában