Drónok segítik a ménesbirtokon a hatékony gazdálkodást

A legtöbb innováció esetében szükség van arra, hogy élesben is kipróbáljuk, mielőtt más agrárvállalkozások is belevágnak. Az ilyen főpróbáknak egy mintagazdaság a legalkalmasabb terepe: másokért, másoknak is innoválunk – fogalmazott Lázár János kormánybiztos, miközben személyesen mutatta be a fejlesztéseket.

Jó példa erre az úgynevezett agrárdigitalizáció, ami még gyerekcipőben jár hazánkban, noha a Digitális Agrár Stratégia elfogadása komoly mérföldkövet jelent.

Az agrárdigitalizáció (egyik) főpróbája is a ménesbirtokon zajlik, ahol a magyar kormány 1,2 milliárd forint forrást biztosít digitális fejlesztésekre, legyen szó növénytermesztésről vagy állattenyésztésről.

Szakértőnek sem kell lenni, hogy az ember belássa: a birtok húzóágazata, a növénytermesztés termésbiztonságát leginkább az öntözés garantálja. Mezőhegyesen ma 2300 hektárt lehet öntözni, a fejlesztéseknek köszönhetően ezt hamarosan megduplázzák. A tízmilliárd forintos, regionális léptékben is kiemelkedő öntözésfejlesztési projekt, 2022 nyarára válhat teljessé.

– Közép-Európa legnagyobb, egybefüggő öntözhető területén, 5500 hektárunkon a legmodernebb amerikai gépekkel építjük ki a digitalizált technológiát, amihez a víz a Maros felszíni vízkészletéből érkezik. A fejlesztés után a szolgáltatható vízmennyiség időben és térben való felhasználásának optimalizálása, illetve a fenntarthatóság megteremtése a cél. Vagyis az, hogy fajlagosan kevesebb vízből többet tudjunk öntözni. Ezzel egyszerre védjük a környezetet és a magyarok pénzét.

Napjainkban sajnos az általunk megvásárolt évi 10 millió köbméter vízből még 5 millió elveszik a csatornák rossz állapota miatt. Öntözésfejlesztésünk érdemi hatása lesz, hogy a legfejlettebb technikák (akár drónok) információira hagyatkozva optimalizálni tudjuk a vízkijuttatást a területeinkre. Ezzel komoly megtakarítást érhetünk el, így még ez a történelmi mértékű, tízmilliárdos beruházás is gyorsan, akár 5 év alatt megtérülhet – hangsúlyozta a kormánybiztos a vetőmag-kukorica termőterületeihez érve, ahol Kovács Norbert vezérigazgatóval és a drónok kezelőivel találkozott.

A szakemberek bizonyították a drónokkal:

Mezőhegyes jó példa lehet arra, hogy az információt, az adatot miként lehet költségcsökkentésre felhasználni.

– Az egyik legfontosabb hazai agrárdigitalizációs kísérlet szereplője a ménesbirtok. Az a cél, hogy a 21. századi technológiát felhasználjuk költségeink csökkentésére és a fenntarthatóbb gazdálkodás megteremtésére. Minden új eszközünk akkor ér valamit, ha a mezőgazdaságban a költségcsökkentés mellett a hatékonyságot is növeli. Kisebb teher a közösségnek és a természetnek, nagyobb haszon az itt élőknek és a nemzetgazdaságnak – fogalmazott Lázár János. Nem azért vásárolunk tehát drónokat, hogy trendik legyünk, hanem azért, hogy többet tudjunk meg a saját erőforrásainkról, például a földről. Az adatból tudást, a tudásból versenyelőnyt teremtünk.

Kovács Norbert hozzátette, a drónok alkalmasak például arra, hogy felismerjék a termőterület vízellátottságát, permetezéskor, vagy műtrágyázáskor képesek meghatározni, hova, mennyi anyagot juttassanak ki.

A fejlesztések eredményeként a drónoktól származó adatok segítségével akár fúvókáról fúvókára tudják majd szabályozni a vízmennyiséget, így pontosan annyi víz kerül a táblákra, amennyi a növényeknek kell, nem több, de nem is kevesebb.

Kovács Norbert elmondta azt is, hogy riportunk idején épp a címerfelismerés miatt vetették be a drónokat. Ezek a kis „robotrepülők” ugyanis a táblát fényképezve pontosan képesek meghatározni, hol, mennyi címert hagyott el a sorokon már átment címerezőgép. Gyalog képtelenség volna bejárni, ilyen precízen ellenőrizni a földeket. De a rengeteg egyéb, hasznos információt akár a növényvédelemben, a parlagfű-felismerésben, vagy a kártevők irtásában, az öntözésben is felhasználhatják.

– Elképesztő, mennyi adat begyűjthető, feldolgozható így. Ezek birtokában mi jobb döntéseket hozhatunk, és hatékonyabban gazdálkodhatunk. Ma még inputanyag kijuttatására nem alkalmasak ezek az eszközök, de ez a jövő, hiszen az egészséges élelmiszer-alapanyag előállításának feltétele, hogy kevés vegyszert használjunk – hívta fel a figyelmet a jövő kihívásaira a kormánybiztos, miközben egy újabb helyszínen a ménesbirtok „drónpilótája” a cég saját, ipari drónjával épp gyom(folt)térképezést végzett.

Itt a technika újabb felhasználási lehetőségeit ismertük meg: a drón alkalmas termékbecslésre, tőszámlálásra, képes magával vinni hőkamerát, és elvégzi a vadállomány becslését is. Mintagazdasághoz méltón a mezőgazdasági drónok valamennyi funkcióját használják már a ménesbirtokon.

Lázár János a látottakra reagálva kiemelte, két év múlva az a cél, hogy komoly informatikai háttérrel, a drónpilóták – a „robotrepülők” távirányítására kiképzett szakemberek – tapasztalataival komplett megoldáscsomagot adhassanak át bármely gazdálkodónak.

Náluk kipróbálhatják, megnézhetik, tájékozódhatnak a költséghatékonyságáról, megtérüléséről, és eldönthetik, maguk is megvásárolják-e az adott újítást.

Birtoklátogatásunk következő állomása a tehenészeti telep volt, ahol megismertük a robotizáltan, automatizáltan működő új istállókban a patikatisztaságot, a rendet, a klimatizált, nyugodt közeget, ahol majd 900 tejelő tehén tölti a mindennapjait. A ménesbirtok szarvasmarhatelepén az októberi új istállók átadása óta is zajlanak az építkezések: bontják a régi istállókat, az elavult kiszolgálóhelyiségeket, miközben épül a telep főbejárata – természetesen a mezőhegyesi építészeti stílus jegyeivel. Felújítják a növendékistállókat, lesz új elletőistálló, falközi silótároló és építik a szárazonálló istállókat, illetve a borjúketrecek padozatát is. Várhatóan 2022 tavaszára mindennel elkészülnek.

Megmutatják a robotos tartástechnológiát a mintatelepen

Mezőhegyesen a tavaly ősszel elkészült tehenészet Európa legmodernebb telepe. Nincs versenytársa. Az új istállók mutatják be, mi a szerepe az automatizációnak, a robotikának az állattenyésztésben. Mintagazdaságként Mezőhegyesen ezt is bárki megtekintheti, tanulmányozhatja.

– Az átadás után, októberben 1,5 hónap alatt áttelepítettük az állatokat. Az átszoktatás (szakértők 6 hónapot jósoltak) is rövid időn belül megtörtént. Jók a tapasztalataink: jóval az első időszakra prognosztizált eredmények fölött vagyunk, hatékonyabb a tejtermelés, kevesebb az állategészségügyi probléma. Bebizonyosodott, a dupla bokszos, robotos tartástechnológia ekkora létszámmal is megoldható – mutatta be Kovács Norbert a helyszínt, ahol a mindennapok irányításában már nincs emberi jelenlét, ám komoly informatikai háttér segíti a termelést.

Az úgynevezett egyedszintű állattartásban a termelést egy mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszer képes optimalizálni, méghozzá a fejőrobot és egyéb szenzoroktól nyert információk alapján. Minden tehén nyakába egyedi azonosító került, s emellett van 50 olyan jószág, amelynek a gyomrába is lenyelettek egy úgynevezett bolust, így az MI-vezérelt rendszer az állatok összes élettani folyamatát (mennyit evett, ivott, kérődzött, hány kezelést kapott) követni tudja, hogy végül ezek alapján segítsen gyors és pontos döntéseket hozni a szakembereknek.

Lázár János a mintatelep kapcsán megjegyezte, egy európai szintű, modern nagybirtok kialakításán dolgoznak, amire egyre többen kíváncsiak itthonról és külföldről egyaránt. A végső cél, hogy mintagazdaságként minden ágazatukat látogathatóvá tegyék, ezzel is segítve a magyar agrárium valamennyi résztvevőjét.