Az Advent jelentése

Korábban szokás volt az advent előtt böjtöt tartani. Ezalatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket. Ez a hagyomány a huszadik században tűnt el. A Szentcsalád-járás pedig a 20. század elejéről származó katolikus szokás. Ennek keretében a hívek minden nap más házhoz visznek egy, a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás arról a bibliai eseményről szól, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.

Az adventi koszorú általában fenyőágakból készített kör alakú koszorú, rajta négy gyertyával. A katolikus hit szerint három lila gyertya és egy rózsaszín gyertya (a harmadik) találhatók rajta. A lila a bűnbánat színe, míg a rózsaszín az örömé. A gyertyákat vasárnap gyújtják meg. Minden vasárnap eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten ad a Jézusban várakozóknak karácsonykor. Minden gyertya szimbolizál egy-egy fogalmat: az első a hitet, a második a reményt, a harmadik az örömöt, a negyedik a szeretetet.

Az adventi naptárt az 1900-as évek óta használjuk. Kialakulása egy német anyához fűződik, akinek a fia, Gerhard már hetekkel karácsony előtt türelmetlenkedett az ajándékok miatt. Az édesanya ezért egy játékot talált ki gyermeke számára: egy kartonlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy Gerhard minden este megegyen egyet-egyet közülük. Miután a kisfiú felnőtt, nem felejtette el az édesanyja játékát, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt készített, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.