Akinek az életben maradás a mottója

Dél-Afrika, Ausztrália, Lengyelország és megannyi sikerhelyszín, ahol felépülése után a gádorosi Kóródi István, testében egy másik ember egészséges veséjével, igyekszik teljes életet élni. A sport a műtét óta is meghatározza mindennapjait. Erről mesélt a legutóbbi nemzetközi megmérettetéséről hazatérve.

— A sport mindig jelen volt az életemben. A székesfehérvári középiskolás éveim alatt is igazolt játékosként kézilabdáztam. Jó volt ebbe az egészséges közösségbe tartozni. Elektroműszerészként dolgoztam, majd jöttek a betegséggel töltött évek, amikor minden telefoncsörgésre azt hittem, az a veseriadó. Végre, 1997-ben nálam is az átültetés hírével csörrent meg a készülék. Amikor a műtétből felébredtem, olyan volt, mintha egy rossz álomból tértem volna magamhoz. Nem cseréltem volna a lottóötös boldog nyertesével se!

A lábadozás, majd a rehabilitáció időszaka után Kóródi István ismét a sportos közösségek felé nyitott.  Mint a Magyar Transzplantáltak Sport Egyesületének tagja, szakedzők irányítása mellett havonta többször vesz részt tréningeken. Atlétaként és a röplabdacsapat játékosaként számítanak rá Európa-bajnokságokon és a világjátékokon, hiszen A-kategóriás transzplantált sportoló.

— Az első jelentős eredményeim 2000-re értek be. Athénban Eb-bronzérmet nyertem diszkoszvetésben, a röplabdásokkal aranyéremmel tértünk haza. A világjátékokra 2009-ben jutottam ki Ausztráliába. Aranyérmet szereztem súlylökésben, gerelyhajítóként ezüstérmes lettem és másodikként végzett a magyar röplabdacsapatunk is — sorolta eredményeit. A gádorosi transzplantált sportoló tavaly Dél-Afrikában remekelt: bowlingosként a dobogó harmadik fokára állhatott, atlétikában a negyedik helyet szerezte meg. Emlékeztetett, az amerikai sebészorvosnak, aki a világjátékokat kitalálta, az volt a célja, hogy a transzplantáltak sikeresnek érezzék magukat.

A sporteseményekkel is a donáció fontosságára hívják fel a figyelmet, hiszen aki szervet ad, az életesélyt ad embertársainak.

— Idén Krakkóban rendezték meg az Európa-bajnokságot augusztusban, az atlétika 4 számában indultam, három éremmel tértem haza. Súlylökésben első, gerelyhajításban második, diszkoszvetésben harmadik lettem — összegzett. Megtudtuk, ilyen rendezvényeken orvosi stáb kíséri a versenyzőket. A mottó: maradj életben!

— Személyes felelősségemnek érzem, hogy a kapott új szervvel vigyázzam, óvjam az egészségemet, az életemet. Tartozom ennyivel annak az embernek is, akitől a vesét kaptam. Példámon keresztül pedig sorstársaim meríthetnek erőt.