2024.05.09. 09:43
Arany-érdemkeresztes festő kiállítása nyílt meg Orosházán
Valaczkai Erzsébet C.I.C. Nemzetközi Nagydíjas, Csergezán Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett grafikus-festő kiállításának megnyitóját tartották kedden délután Orosházán, a Nagy Gyula Területi Múzeumban. A Békés vármegyei kötődésű festőművésznek „Erdőn-mezőn járva” címmel nyílt tárlata, amit Zuberecz Tibor, Békés vármegye fővadásza nyitott meg.
Az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei, területi szervezete nevében Zuberecz Tibor nyitotta meg az orosházi tárlatot.
– Szűknek érzem magamon a mellényt, amikor e képek megalkotóját, a sokunk által ismert és elismert grafikust, festőművészt, Valaczkai Erzsébetet szeretném méltatni. – hangsúlyozta Zuberecz Tibor. – Az alkotót, aki megmutatja, hogy a művészet miként tud részévé válni az életünknek – mind a művelőnek, mind a csodálónak egyaránt. Aki színvilágával, ecsetvonásaival, láttató erejével kézen fog, és elvezet bennünket az erdők-mezők világába, ami a sajátja is. Teszi ezt már művészi eszmélése óta, rajongó szeretettel ember és élővilág iránt.
Zuberecz Tibor kitért arra, ábrázolásai rendkívül megkapók, élethűségük lenyűgöző. Mesterségbeli tudás és elhivatottság köszön vissza belőlük, sokszoros tartalmi többletet nyújtva az értő lelkületű befogadónak. Erzsike képein nemcsak látni, de hallani lehet a fogoly csirregését, a fácánkakas kiáltását, a réceszárny csilingelését, a bikák bőgését, az agancsok csattogását. Ez az igazi művészet, amely nemcsak a testet, a szemet, hanem a lelket is gyönyörködteti, ápolja, fejleszti.
Legkedvesebb eszköze az egyszerű grafit és a pasztell
Valaczkai Erzsébet 1958-ban Orosházán született, de a gyermekkorát tanyán, a pusztaföldvári Harangos-ér partján töltötte. Ez a hely szinte minden nap tartogatott számára kisebb-nagyobb csodákat, melyek örök emlékké váltak számára.
Rajzolni már kicsi korában is szeretett, de tudatosan csak 16 évesen kezdte el a portrék és csendéletek sorozatát az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban. Érettségi után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakára nyert felvételt. Ott végzősként a diplomamunkáját madáretológiából írta és, saját grafikáival illusztrálta.
1982 óta Heves megyében, egy festői környezetű falucskában, Tarnaleleszen él családjával. Itt ismerkedett meg az erdő nagyvadjaival és madaraival. A tanítás és a család mellett mindig járta és járja az erdőt, mezőt, 2002 óta pedig aktívan vadászik is. Az átélt és látott élmények nélkülözhetetlenek számára a rajzoláshoz, a festéshez. Kedvenc témái a vadak, madarak és a mesés famatuzsálemek. Legkedvesebb eszköze az egyszerű grafit és a pasztell, de nagyszerűen bánik az olajfestékkel is.
1995-ben a Magyar Alkotó Művészek Országos Egyesülete, mint grafikust vette fel a tagjai sorába. Megalakulása óta tagja az Altamíra Egyesületnek és a Vadászati Kulturális Egyesületnek. 1998 és 2010 között működött a Gemenci Alkotótábor, melynek több évig a vezetője volt.
1984 óta állít ki rendszeresen, évente 1-2 önálló és több csoportos szereplése van. Sok díj és számos kitüntetés büszke tulajdonosa, többek közt 2002-ben Csergezán Pál-díj elismerésben részesült, 2021-ben pedig megkapta a C.I.C. Nemzetközi Nagydíját is.
Vadászfestői tevékenységét a szakmai közönség is ismeri és elismeri. Munkásságát a Hubertus Kereszt arany fokozatával, a VKE Arany-ecset díjával, Magyar Vadászatért Érdeméremmel, dr. Egyed István emlékplakettel, Nimród-díjjal, valamint Magyar Arany Érdemkereszttel ismerték el eddig. A társadalmi elismertségen túl pedagógiai munkásságának gyümölcse is beérett: a tavalyi évtől kezdődően tanítványaival közösen állít ki Pétervásárán.
