Ideje, hogy felébredjen a Facebook

Friss hivatalos közleményében fogadkozik (hányadszor?) a Facebook, hogy betiltják a fehér felsőbbrendűség, a gyűlöletcsoportok, a faji, etnikai vagy vallási alapon tett megkülönböztetéseket.

És most ez így sokadikra, tényleg komoly?

Nem lett volna mindig is nyilvánvaló az ilyen hozzáállás, miért kellett ehhez „szakértőkkel beszélgetni”, miként a közleményük fogalmaz?

Bezzeg a prüdériának komoly „hagyományai” vannak

Tele a sajtó az abszurdba hajlóan prűd cenzúra bölcs döntéseivel: elég egy képen egy halványan megvillanó női mellbimbó, rögtön következik is a Facebookon és az Instagramon a felfüggesztés, betiltás.

Csak a legismertebb, szürreális ötletek között válogatva: letiltották a híres napalmtól felgyújtott, sírva menekülő meztelen vietnami kislány képét;

a gyermeküket szoptató anyákat; számos klasszikus, az Ermitázsban vagy a Louvre-ban látható festményt; a kövér nőket; a mellrák elleni női szervezet férfi(!) melleken kényszerült kampányában bemutatni a diagnosztizálási módszereket, és így tovább.

Ezek kiszűrésére volt kapacitás.

Az erőszak? Az viszont valahogy átmegy

A lefejezések, kínzások, a népcsoportokat, kisebbségeket, nőket megalázó képek számtalanszor maradhattak.

Emlékezetes a pár éves, méltán hírhedtté vált eset, amikor azt a nőt, Clementine Fordot tiltották le, aki a nőgyűlölő „tréfa” ellen tiltakozott, s így felháborodását már csak a Twitteren tudta megosztani.

And " target="_blank" rel="noopener">@Facebook's community „standards” strike again. Warning: distressing image of men's violence against women. pic.twitter.com/wgFNIj23aG

— Clementine Ford (@clementine_ford) " target="_blank" rel="noopener">2016. március 28.

Mint legkésőbb az új-zélandi szörnyűség után is nyilvánvaló lett, a Facebook éhbérért túlhajszolt, külső cégekben foglalkoztatott cenzorainak a belső szabályzat prűd elveinek a felhasználókra kényszerítése helyett – vagy legalább mellett – valós problémákkal, például az újra és újra fellelhető pedofil, meg a gyűlölködő, terrorista-gyanús posztok felszámolásával kellene inkább foglalkoznia.

A mészárlás elkövetője egészen a merényletig

háborítatlanul terjeszthette a fehér felsőbbrendűséget hirdető eszméit közösségi lapjain.

Dőlt a szörnyűség a Facebookon és a Youtube-on.

A Youtube talán még furcsábban reagált

Egy, a francia muzulmánokat képviselő csoport beperelte a Facebookot és a YouTube-ot, mert nem akadályozták meg, hogy a Christchurch-i véres lövöldözés felvételeit a platformjaikon terjesszék. Az új-zélandi ötven halálos áldozattal járó öldöklésről élő közvetítés ment a Facebookon, amit aztán szorgosan másoltak és megosztottak a közösségi médiában.

A Facebook azt mondta, hogy „megvizsgálja a panaszt”.

A YouTube nem válaszolt érdemben, hanem csak megismételte a grafikus tartalom megosztására vonatkozó irányelveit.

Élet a Gyűlölet Után oldalt kapnak az arcukba a szélsőségesek

A cikkünk elején említett blogbejegyzésében azt ígéri a Facebook, hogy a jövőben a gyűlölködő kérdések után érdeklődők egy, a Life After Hate (Élet a Gyűlölet Után) nonprofit szervezet oldalára vezető linket fognak kapni.

Fejlesztik kereső technológiáikat, hatékonyabban és gyorsabban távolítsák el platformjaikról ezeket a témákat. Leszögezik, hogy szerintük az elmúlt években javították a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia használatának képességét, hogy időben felismerjék a terrorista csoportoktól származó anyagokat.

Borítókép: Shutterstock