Rendőröknek segít azonosítani a keresett személyt

Olyan készülék kifejlesztését jelentették be ugyanis, amely valóban nagyon hasznos, jóval több egy sokadik villogó ketyerénél, mert hatékonyan segíti a bűnözők kiszűrését, kézre kerítését.

Okosszemüveg és arcfelismerő szoftver sikeres együttese jött létre az iFalcon Face Control Mobile nevű megoldásban.A Figyelő következő lapszámában megjelenő, részletes tudósítás szerint az USA helyett most egy egyesült arab emírségekbeli IT-vállalat, az NNTC szoftveresei dobtak nagyot.

Olyan gyors és hatékony algoritmust fejlesztettek ki, amely a Vuzix nevű – ez esetben már amerikai – középvállalat Blade márkájú AR-szemüvegének a hardverét használja.

(A sokszor összetévesztett virtuális valóság [VR], a kiterjesztett [AR] és a kevert [MR] valóság fogalmáról szól alul keretes írásunk.)

Alig lehet észrevenni

Az iFalcon szinte hétköznapi szemüvegnek néz ki, amelyet ebben az esetben tehát nem kütyübolond startupperek, hanem rendőrök, terrorelhárítók, biztonsági őrök viselhetnek. Ez bármilyen forgalmas helyen, például pályaudvarokon, repülőtereken, a nyílt utcán, rendezvényeken vagy bárhol, ahol van elég fény, nem csak derengés, képes azonosítani a gyanús elemeket.

Mert miközben a viselője az embereket nézi, addig a szoftver a háttérben tárolt akár egymillió arc alapján bármekkora tömegben villámgyorsan kiszűri a gyanúsította(ka)t. Magyarán ennek révén látványosan megnő a problémás elemek felismerésének az esélye.

Persze a hardver és a szoftver ma még nem csalhatatlan annyira, hogy egy túszdráma alatt ez döntsön életről-halálról, mint valami science fictionben.

Hogyan működik?

Nézzük most meg kicsit közelebbről ezt a technológiát.

Ez nem a korábban megszokott utcai térfigyelő kamerák gyenge 720 vagy 1080 soros minőségével, hanem 4K felbontással rendelkezik.

A szemüveg nem csupán az átlátszó üvegre vetít, hanem a szárába egy a lencsén át figyelő, profi kamerát is beépítettek. Ezzel pedig ultranagy felbontású videók is készíthetők, melyek minden egyes képkockája nyolcmillió képpontból áll. Ennyi pedig bőven elegendő ahhoz, hogy a legtöbb helyzetben nagy pontossággal működjön a gépi keresőszoftver.

Ha nem is fél kilométerről, de akár több tíz méterről. Ráadásul mindehhez a háttérszámításhoz csak egy mai erős okostelefon szükséges.

Adatvédelmi aggályok azért akadnak

Kérdés, hogy ezen eszközök használatának adatvédelmi szabályozása vajon képes-e lépést tartani a technológia fejlődésével. Ha valahol, hát éppen az ilyen szerkezeteknél könnyű ugyanis a visszaélés, a nem rendeltetésszerű alkalmazás.

Ahogy lenni szokott: a hardver és a szoftver önmagában nem jó vagy rossz, ezt mindig a felhasználásuk dönti el.

Ugyanakkor az is fontos kérdés, hogy miként alakul az ezen új technológiák kijátszására létrejött megoldások piaca. Egy arcfelismerőt ugyanis ma könnyen meg lehet zavarni egy álszakállal, sapkával, vagy hölgyeknél akár egy erősebb sminkkel, sállal, kalappal is. Különösen, ha nagyobb távolságról, rossz fényviszonyokról és sűrű tömegről van szó.

Az azonban biztos, hogy a nem éppen profi, a térfigyelőkkel szemben sem eléggé óvatos elkövetők évei meg vannak számlálva. Egyre nehezebb lesz elbújni immár nemcsak a kamerák, de az AR-szemüveget viselő rendőrök, terrorelhárítók vagy épp biztonsági emberek elől.

VR, AR, MR: Melyik milyen valóság?

Virtuális valóság (Virtual Reality, VR) Ennek lényege a gyakorlatban, hogy teljesen le van takarva a szemünk, nem látjuk a való világot, hanem egy számítógépes környezet által létrehozott digitális világban barangolhatunk. Jó példa rá a számos VR-játék és maga a PlayStation VR-rendszere. De használják ingatlanok bemutatásához, tervezéshez, orvosláshoz (akár az AR-t) és vezetési gyakorlatokhoz, szimulátorokhoz is.

Kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR) A valóság digitális kibővítése, amikor egy telefon kameráján keresztül nézett élőképre, vagy egy félig áttetsző, képernyővel ellátott szemüveg segítségével gyakorlatilag a valós környezetbe (utcaképre, lakás vagy üzlet képére, vagy bármire) virtuális elemeket vetíthetünk. Jó példa rá a Pokémon Go játék vagy az IKEA applikációja, mellyel telefonnal a lakásban megnézhetjük, hogy mutat majd az új skandináv szék, ágy vagy kanapé.

Kevert valóság (Mixed Reality, MR) A VR és az AR keveréke: a virtuális valóság elemei nem csupán megjelennek a képernyőn, hanem kapcsolatba is tudnak lépni a való világgal, azaz itt telefonról vagy másképp irányíthatjuk is e a tárgyakat (például okosotthonok vezérlése, ipari karbantartás, távgyógyítás). Jó példa rá a Microsoft HoloLens és a Magic Leap.

Borítóképünk illusztráció: Shutterstock