Új digitális stratégia készül a gigabites és az 5G célokért

Erről beszélt Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára a 10. jubileumi, a vírushelyzet miatt online megrendezett Infoparlament Konferencián csütörtökön. Hozzátette:

tovább kell haladni a gigabites és az 5G célok elérésének irányába,

az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítéseket téve.

Mivel a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) lejárt, szükség van új keretstratégiára, ennek a helyére lép majd a több részstratégiából álló NDS – közölte.

Az államtitkár szerint Magyarország felismerte a digitális átalakulás szükségszerűségét, ezt a versenyképességi-modernizációs célok szolgálatába kell állítania, miközben a szuverenitási kérdésekről sem szabad megfeledkezni.

Az új stratégia legfontosabb célja, hogy

Magyarország 2030-ra a tíz, digitalizációban élen járó uniós ország közé kerüljön.

Ennek érdekében egymással összehangolt intézkedéseket terveznek a fő pillérek, azaz a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, a digitális gazdaság és a digitális állam területein. Hangsúlyozta, a digitalizáció mindenkinek az ügye, példátlan felzárkózási esélyt jelent Magyarország számára, átrendezheti a nemzetgazdaságok közötti meglévő erőviszonyokat.

Az IKT-szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added – GVA) a teljes magyar GVA legalább 20 százalékát adja, a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya pedig már eléri a 17 százalékot.

Solymár Károly Balázs az új stratégia lehetséges célkitűzései közé sorolta az infrastruktúra területén, hogy a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya 2030-ra elérje a 95 százalékot. A digitális készségek területén pedig

az internetet nem használók aránya a 16-74 éves korosztályban 2 százalék alá csökkenjen 2030-ra.

Soltész Attila, a konferenciát tíz éve rendező Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a vírushelyzetben rövid idő alatt százezres tömegek szereztek alapvető digitális tudást, amivel az elmúlt három hónapban

számos tabu megdőlt az oktatásban, a vállalati életben, a távmunkában.

A digitális technikák, az informatikai eszközök és alkalmazások óriási jelentőséget kaptak abban, hogy a világjárvány idején se álljon meg a gazdasági élet és a társadalmi kommunikáció – emelte ki Soltész Attila.

Gál András Levente, az idén ötéves ITM Digitális jólét program (Djp) szakmai vezetője előadásában arra mutatott rá, hogy az elmúlt szűk negyedév jelentős eredményeket hozott a digitalizációban és a programban egyaránt.

„Minden vállalat, minden társadalmi szervezet és tudományos műhely jól vizsgázott”

– mondta. A járvánnyal kapcsolatos magyar védekezés egyik sikere az volt, hogy minden szereplő összefogott a járvány terjedésének megelőzésében, modellezésében. Közölte azt is: a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség hamarosan elkezdi a munkáját, a magyar közigazgatás, jogalkotás a világban egyedülálló módon ehhez megteremti az adatvagyon fogalmát.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke arról beszélt, hogy

a szellemi tulajdon szerepe megnőtt a járvány időszakában,

például az új fejlesztések nemzetközi piacra jutása miatt. Szeretnék elérni, hogy a magyar vállalatokban tudatosodjon: a hivatal felgyorsíthatja a szellemi tulajdonhoz kötődő jogok gazdasági haszonnal járó vagyonelemekké válását.

Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: azon dolgoznak, hogy

akár visszatér a járvány ősszel, akár nem, továbbvigyék a kialakult jó gyakorlatokat,

a megszerzett módszertani tudást a köznevelésbe beépítve. A tanterven kívüli digitális munkarend tág keretet jelent, az új munkarendet például szombati munkanap esetén használhatnák majd.

A konferencia plenáris ülésén a T-Systems Magyarország, a Microsoft Magyarország, a Vodafone Magyarország, az IBM és a Dell Technologies Magyarország vezetői egyetértettek abban, hogy megvalósult a magyarországi digitális összefogás, ami a jövőben az esélyegyenlőség megteremtéséhez is hozzá tud járulni. A magyar hálózati infrastruktúra jól vizsgázott a rendkívüli helyzetben, a legjelentősebb eredmények közé sorolták a gyorsan kikényszerített digitális transzformációt, ami működik.

Borítóképünk illusztráció