A hazai tervezőgrafika legrangosabb bemutatója ismét Békéscsabán – galériával, videóval

A megjelenteket a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese köszöntötte. Martyin Emília beszédében kiemelte, hogy idén a múzeum két kiállítóterében összesen 340 négyzetméteren láthatóak a grafikai alkotások. Ismertette, hogy a 24. Tervezőgrafikai Biennálén 146 munka szerepel, melyek többsége 70x100 cm-es plakát. Mint fogalmazott, a tárlaton szereplő művek mennyisége változó volt az évek során, hiszen a műtárgymennyiség a néhány száztól a közel ezerig terjedő skálán mozgott, így előfordult, hogy külső helyszín igénybevételével állították ki a munkákat. Martyin Emília reményét fejezte ki, hogy idén sem szakad meg az a hagyomány, hogy a nyertes munkák nyomtatott változata adományozás révén bekerül a múzeum képzőművészeti gyűjteményébe.

A Tervezőgrafikai Biennálén szereplő magas színvonalú alkotások átlépik az ingerküszöböt

Békéscsaba alpolgármestere elmondta, hogy a grafikai tervezésben ötvöződik a művészet és a technikai tudás. Varga Tamás rámutatott arra, hogy a szavak jelentése mellett nagy szerepet kap a betűk formája is, hisz a különböző üzenetekhez különböző formájú betűk kellenek, azért, hogy az még könnyebben eljusson a befogadóhoz. Megjegyezte, hogy a kiállított alkotások az ingerküszöböt átlépik, mindezt pedig magas művészeti színvonallal, egyedi, olykor elgondolkodtató, máskor meghökkentő formában teszik – állapította meg. Az alpolgármester megemlékezett a nemrégiben elhunyt Takács Győzőről, aki nagy szerepet vállalt a hetvenes években a Tervezőgrafikai Biennálé megszületésében.

A mesterséges intelligencia a tervezőgrafikusok munkájára is nagy hatással van

A tárlatot Czakó Zsolt, Ferenczi Noémi-díjas grafikusművész nyitotta meg. Videóüzenetében arról beszélt, hogy egy keramikus vagy egy textilművész pályáján 50 év alatt nincs akkora változás, mint a tervezőgrafikusokén két-három év alatt, ami nemcsak a technikai fejlődést, hanem a kifejezőforma, a nyelv átalakulását is jelenti. Mint mondta, mára megváltozott a képhez való viszonyunk, a vizuális minőség fogalma is átalakult, a fejlődés pedig megállíthatatlan. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mesterséges intelligencia új kihívások elé állítja a grafikus szakmát, hiszen sokan már nem keresnek szakembert egy könyvborító, arculat vagy logó megtervezéséhez. Czakó Zsolt ugyanakkor hozzátette, hogy az inspirálódás továbbra is a képzőművészek sajátja marad.

Második alkalommal nevezhettek külföldi alkotók is a pályázatra

A kiállítás egyik rendezője, Auth Attila, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Tervezőgrafikai Szakosztályának elnöke arról számolt be, hogy immár második alkalommal nyitották meg a nevezési lehetőséget a külföldi alkotók felé. Kifejtette, hogy ezúttal nagy számban jelentkeztek egyetemi hallgatók, pályakezdők is: a rekordszámú 500 alkotó közel 1500 munkájából a nemzetközi összetételű zsűri válogatta ki a kiállításon látható mintegy 100 művész közel 150 alkotását.