A kunhalmokért, az Alföld piramisaiért tanácskoztak

A konferencia nyitányaként dr. Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója köszöntötte a megjelenteket. Beszédében felidézte az 1994 novemberében tartott tanácskozást, illetve ismertette az arról született újságcikket. Kifejtette, hogy a harminc évvel ezelőtti tanácskozáson Szelekovszky László tanácsos indítványozta, fogalmazzák meg javaslataikat a kunhalmok további védelme érdekében, és juttassák azt el az akkori környezetvédelmi minisztériumhoz.

Kunhalmok: az elődök munkájára is emlékeztek

Dr. Rákóczi Attila elmondta, a csütörtöki konferencia legfőbb célja az volt, hogy megemlékezzenek az elődök tevékenységéről, úttörő munkájukról.

– A tanácskozás egyfajta számvetés is volt azon feladatok végrehajtásáról, amelyeket számunkra és a jelenkor kutatói számára meghatároztak 1994-ben, 30 évvel ezelőtt – tette hozzá.

Fokozott figyelem az egyéni tájértékekre

Utalva a Békés Megyei Nap említett cikkére kifejtette, a tanácskozás alapján megfogalmazott javaslatokat akkor elküldték az illetékes minisztériumba, és azok a formálódó 1996-os természetvédelmi törvény szövegezésében is megjelentek. Elkezdődött a hiányzó kunhalom-kataszterezés az Alföld-program keretein belül. Emellett Körös-Maros Nemzeti Park megalakításának egyes lépéseiben is szerepet játszott a konferencia. A tanácskozás eredményeként fokozott figyelem irányul az egyéni tájértékek megőrzésére, a táj és ember kapcsolatára, az ember tájalakító tevékenységére. 

Sérülékeny, de jelentős objektumok

A Békés Vármegyei Kormányhivatal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság programján dr. Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár elmondta, a kunhalmok apró és sérülékeny objektumok.

– Ugyanakkor bármilyen aprók is, nagyon jelentősek. Számunkra a történelmi szerepük mellett a táji és ökológiai jelentőségük fontos, amiért a természetvédelemre lettek bízva. Az alföldi táj elképzelhetetlen a kunhalmok nélkül – fogalmazott. – Ökológiai szempontból olyan apró kis szigetek, amelyek esélyt adtak arra, hogy az egykori vegetációk, maradványok túlélhessenek az intenzív mezőgazdaság közepette. A kunhalmok így nem csak kis szigetek, hanem egész láncolatok. Nagyon sok szereplőre van szükség, hogy a kunhalmok védelméért – emelte ki. – 30 évvel ezelőtt elkezdődött ez a gondolkodás, és jogilag 1997 január 1-vel került be a természetvédelmi törvénybe a kunhalom, majd megszületett a ma is használt fogalommeghatározás. Ezután döntés született arról, hogy extrém védelemben részesítik a kunhalmokat, így nem volt szükség a védetté nyilvánítást jelentő procedúrára. 

Kitért arra, hogy a jelenlegi nyilvántartásuk szerint 1542 objektum felel meg a kunhalom hivatalos definíciójának. Hangsúlyozta, folyamatosan dolgoznak a kunhalmok védelméért.

Mint mondta, fontos, hogy legyen tudományos alapja a kunhalmokkal való foglalkozásnak.

Fontos az együttműködés

Dr. Béres András, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campus Campus-főigazgatója egyetemük és a Békés Vármegyei Kormányhivatal közötti együttműködés, illetve az együttműködések jelentőségére hívta fel a figyelmet. Szólt dr. Tóth Albert kunhalmok érdekében is kifejtett kimagasló tevékenységéről, akinek köszönhetően nem csak ezeket az objektumokat lehetett megismerni, de az érdeklődést is felkeltette irántuk.

A történelem és a természetet szeretete

Dr. Tirják László Körös-Maros nemzeti Park Igazgatóság igazgatója beszédében egyedi, történelmi, térségi, országhatáron átnyúló áttekintést nyújtva szólt a kunhalmokról. 

– Amikor egy kunhalomra nézünk a történelem, a természet szeretete is eszünkbe juthat – fogalmazott.

Az Alföld piramisai

Szelekovszy László nyugalmazott természetvédelmi főtanácsos ugyancsak számos érdekességet osztott meg köszöntőjében a jelenlévőkkel. Felidézte, hogy miként léptek a kunhalmok megóvása érdekében. Az említett természetvédelmi törvény kapcsán kitért arra, hogy abban eredetileg nem szerepelt a legfontosabb, hogy nem szabad szántani rajtuk. Ezért kezdeményezték, hogy ez is kerüljön be a jogszabályba, ami meg is történt.

Felidézte, hogy már 1994 előtt is sokan foglalkoztak a kunhalmokkal, majd folyamatosan igyekeztek felhívni a figyelmet azokra, már csak azért is, mert némelyikük öregebb a piramisoknál.

– Ez egy olyan kincs, amelyet nem tud senki ideadni, ha szétrombolják, nem lehet újraépíteni – fogalmazott. Dr. Tóth Albertet idézve hangsúlyozta, a kunhalmok az Alföld piramisai.

Kiemelte, a szemlélet sokat változott jó irányban. 

– Itt a megyében elkészítettük a kunhalmok listáját, és a kunhalmok területe olyan 300 hektár Békésben – tette hozzá. 

Természetvédelemre érdemes területek

Dr. Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, aki a tanácskozást 1994-ben is vezette, elmondta, sokan csodálkozhatnak azon, hogy harminc évvel ezelőtt az akkor elhagyatottnak tartott, lesajnált Békés megye volt a rendezvény házigazdája.

– Az előzményeket tekintve azonban ez mégis természetesnek számított. Országos viszonylatban Békésben a legnagyobb a szántók és a legkisebb az erdők aránya, mégis sok természetvédelemre érdemes értéket ismertek meg a tájban, és törekedtek annak megőrzésére – folytatta a gondolatot. A szakember vázlatosan felidézett több természetvédelmi mérföldkövet.

Kitért arra, hogy a rendszerváltás körüli években alig alakítottak ki új természetvédelmi területeket, ami alól kivételt jelentett Békés megye, köszönhetően Szelekovszky Lászlónak. A szakember tevékenységével személyesen akadályozta meg például a Battonya melletti Tompapusztai löszgyep beszántását. 

Egyébként Magyarország legnagyobb kunhalma, Békésben, Békésszentandráson található.