Egérfogás az űrben: pályára állt az űrszemét eltávolító

Mint tegnap beszámoltunk, a rakományban van a tokiói székhelyű Astroscale cég két szondája, melyek az űrben keringő szemét eltakarítását fogják demonstrálni. A bemutatót egy brit operációs központból irányítják – írta a bbc.com.

Our " target="_blank" rel="noopener noreferrer">#ELSAd has wings! Solar array deployment was confirmed earlier today! 🌞🛰️ #GoELSAd pic.twitter.com/ZlPovHcByZ

— Astroscale (@astroscale_HQ) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">March 22, 2021

Mivel az űrben egyre több hulladék és törmelék kering, mind nagyobb az igény arra, hogy megoldás szülessen az eltakarításukra.

A Föld körül keringő törmelék mintegy 9000 tonnát tesz ki,

nagy veszélyt jelentve a különböző szolgálatokat teljesítő, például az időjárás-előrejelzést és a telekommunikációt biztosító operációs rendszerekre, mivel nagy az összeütközés kockázata.

Az Astroscale útnak indította az úgynevezett Elsa-D (End-of-Life Service by Astroscale demonstration) demonstrációs missziót. Ez két űrszondát jelent: egy 175 kilogrammos „kiszolgálót” és egy 17 kilogrammos „klienst”. Ezek összekapcsolódva utaztak röppályájukra, de a következő hetekben különválnak és

megkezdik ismétlődő macska-egér játékukat.

A „játék” lényege a lehetséges hulladék megtalálási és elfogási módszereinek bemutatása és szemléltetése.

A mission from the Japanese company Astroscale rocketed into space on a Russian Soyuz launcher Monday with 37 other payloads, ready for an orbital “dance” with two small spacecraft demonstrating how satellite sweepers might one day drag junk out of orbit.https://t.co/hW98E78qVN pic.twitter.com/mXxLIerUwq

— Spaceflight Now (@SpaceflightNow) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">March 23, 2021

A kiszolgáló egység szenzorai segítségével felkutatja a klienst és mágneses dokkolójával elfogja, majd újra elengedi, hogy egy újabb eltérő forgatókönyvet demonstráljon és gyakoroljon. A feladatok egyre összetettebbek, az egyik legbonyolultabb találkozási forgatókönyv során a kliens bukdácsolva mozog.

Végül az összekapcsolódott eszközöket röppályán kívülre irányítják, hogy elégjenek a légkörben.

„A misszióval olyan eseteket szimulálunk, amikor az űrben szabadon utazó hulladékdarabbal találkozunk, azt dokkoljuk és elfogjuk” – mondta az Astroscale műszaki igazgatója, Mike Lindsay. „Ezután annyival lejjebb visszük a hulladékot, hogy belépjen a Föld légkörébe és kikerüljön az űrszondák és más eszközök útjából” – magyarázta.

A Szojuz-2.1. űrhajó indítását eredetileg 2020 harmadik negyedévére tervezték, majd 2021. március 20-ra ütemezték át. Szombaton azonban a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt elhalasztotta a startot.

Mivel ilyen sok eszközt három különböző röppályára kellett állítania mintegy 500-550 kilométerrel a Föld felett, a Szojuz utazása mintegy öt órán át tartott.

A Szojuzzal jutott a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. Az orosz űrhajón indult az űrbe a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha nevű kisműhold is, amelynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja.

Borítóképünk illusztráció