Magyarország a szupergyors internet használatában az első Európában

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára hozzátette, az 1,3 százalékos uniós átlagot tízszeresen felülmúlva már a hazai előfizetések több mint 13 százaléka tartozik ebbe a körbe.

Az Európai Unió által közzétett 2021-es Digitális Társadalom és Gazdaság Index (DESI) szerint

a magyar háztartások már több mint 13 százaléka 1 Gbps sebességen internetezik.

Az előrejelzések azt mutatják, hogy a növekedési tendencia a jövőben is folytatódni fog. Magyarország 2014-ben indította útjára a Szupergyors Internet Programot (SZIP), amelynek eredményként 2018-ra az egész országban megvalósult a 30 Mbps sebességű internet lefedettség.

A fejlesztések folytatódtak, a jelenleg is futó SZIP 2.0 már a legkorszerűbb optikai technológiák és az 1 Gbps-os sávszélesség biztosítását tűzte ki célul. A megnövekedett internet-használati igények indokolttá teszik a hálózati lefedettség bővítését és a sebesség növelését, hiszen hatékony és korszerű digitális infrastruktúra nélkül elképzelhetetlen a versenyképes gazdaság.

A jelentés szerint Magyarország jóval átlag feletti eredményt ért el az 5G felkészültségben is. Az egyéb mérőszámok az unióssal lényegében azonos ütemű előrehaladást mutatnak, amely azonban egyelőre nem elegendő a korábbi lemaradás ledolgozásához. A teljes felzárkózáshoz és az európai élvonalban megcélzott hely kivívásához még további jelentős erőfeszítésekre van szükség.

A DESI mutatóinál kedvezőbb képet fest hazánk helyzetéről az Európai Beruházási Bank (EIB) legutóbbi vállalati digitalizációs felmérése. Az emeltebb szintű megoldások használatát értékelő kutatás szerint Magyarország digitális gazdasága a vizsgált országok első, jobban teljesítő felében található. Az adatok alapján mások mellett a kiemelkedő gazdasági fejlettségű Dániát vagy Franciaországot is megelőztük e téren.

„A kormány célja, hogy 2030-ra minden magyar ember és vállalkozás számára elérhető legyen a legalább 1 Gbps sebességű internet, a vállalkozások a mainál jóval nagyobb arányban használjanak digitális megoldásokat. A digitális gazdaság már jelenleg is a bruttó hozzáadott érték és foglalkoztatás ötödét adja, a járműipar után a második legnagyobb exportőr. A világszínvonalú stabilitású hazai hálózatok újabb támogatott fejlesztései lehetővé teszik, hogy a jövőorientált, tudásalapú ágazat még nagyobb szerepet vállaljon a magyar versenyképesség növelésében” – hangsúlyozta Solymár Károly Balázs.

Borítóképünk illusztráció