2018.02.07. 07:00
Elkészült az ország tojása
Egy évig készült az ország tojása, amely hazánk múltját és jelenét eleveníti meg. Az Európa legjobb tojáskészítőjeként számon tartott Zsigóné Kati 11 különféle technikát alkalmazott elkészítéséhez. Az óriási strucctojáson aranypatkók, faragások, halasi csipke, kalocsai és matyó motívumok is láthatók.
2018.01.30. Az ország tojása sajtóbemutató. Fotó: Móricz-Sabján Simon
„Művészetem a gyökerek szeretetéből fakad, és ma a családom, a környezetem szeretetéből táplálkozik” – árulta el a Vasárnap Reggel legutóbbi számában Zsigóné Kati népi iparművész. Az örökké mosolygós, szeretetet sugárzó tekintetű Katalin szerény körülmények között nőtt fel, édesanyja takarítónő volt, édesapja pedig gazdálkodó, aki mellékesen kosarakat készített. Gyerekkorában óriási álmokat szőtt, és biztos volt benne, hogy ezeket a céljait meg is fogja valósítani. A festészet mellett akkor kötelezte el magát végleg, amikor férjével együtt elkezdték szépítgetni a házukat.
– A tükrös előszobánk falára virágokat szerettem volna festeni, és ehhez pingálóasszonyokat akartam hívni Kalocsáról. A férjem ekkor kérdezte meg, hogy miért nem csinálom meg én. Először egy lapra festettem le az elképzelésemet, majd a kalocsai motívum, vagyis a tiszta, élő magyar népművészet felkerült a falra. Ma már nyolc művészeti ágat ismerek, ezek közül a falpingálás volt az első, amelybe komolyabban beleástam magam. A falpingálásból jött a falicsempefestés, majd rátaláltam a tojásra, amellyel örök szerelembe estem. És miért éppen a tojás? Mert a tojás csoda, a kezdet és a vég jelképe. A nézőt azonnal magával ragadja bámulatos szépségével, különlegességével, míves kidolgozásával, beszédességével.
Kati egy igazi csoda, hihetetlen személyiség. Egyfolytában kacag, sodor magával, olyan, mint egy két lábon járó antidepresszáns. Amit ő nem tud a tojásdíszítésről, azt nem is érdemes tudni. Kilenc évvel ezelőtt Dubajban a világ öt legjobb tojásdíszítője közé választották, Európában pedig a legjobb tojásdíszítőnek. Több mint harmincféle tojásfestési technikát ismer, de folyamatosan új fortélyokat tanul.
– Igyekszem mindenkihez és mindenhez alázattal és jóindulattal fordulni.
Az élet legnagyobb értékeit nem lehet pénzért megvenni, másféle értékeket gyűjtök.
Hetvenegy évesen elmondhatom, hogy megelégedett, egészséges, rendkívül sikeres, boldog, kiegyensúlyozott vagyok. A világ legjobb férje áll mellettem, ő a szerelmem, a mindenem. Tavaly, a negyvenéves házassági évfordulónkon újra megerősítettük szerelmünket. Ő az egyetlen a családban, aki rendre eltöri az általam készített tojásokat – árulta el Kati.
Kati, ha éppen nem otthon alkot, akkor tanít, legutóbb négyszáz érdeklődőnek adta át a tudását. Tavaly pedig eldöntötte, hogy huszonhat évnyi sikeres pályafutással a háta mögött elkészíti az ország tojását. A különlegesen nagyméretű strucctojáson több mint egy éven át dolgozott, a motívumok felrakása négy hónapot vett igénybe. A tojás díszítéséhez tizenegy különféle technikát alkalmazott, ami világszinten is egyedülálló. Van közte faragás, karcolás, pontozás, batikolás, viaszolás, valamint patkolás, amihez az aranypatkókat Rabotka György adományozta neki. A tojáson megjelenő összesen hetvenkilenc motívum, jel, szimbólum valamilyen módon Magyarországhoz, a történelmünkhöz, kultúránkhoz kötődik.
– Az egyik jelenet a nemzeti egységünk megteremtőjét, államalapító István királyunkat ábrázolja, a tojásra festettem a honfoglalást, a vérszerződést, a koronázási ékszereket, valamint a turulmadarat is – tette hozzá az iparművész, aki elmondta, szeretné, ha az ország tojása a magyar állam tulajdona maradna. A felbecsülhetetlen értékű remekművét egy utazó kiállítás keretében útnak indítaná, hogy a világ számos pontján bárki megtekinthesse.
Borítóképünkön Zsigóné Kati az ország tojása január 30-i sajtóbemutatóján.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Vasárnap Reggel