Itt az újabb kór, az Usutu-vírus

2018.08.29. 15:41

Már van európai áldozat

A nyugat nílusi láz után újabb kórokozóról derült ki, hogy már nálunk is terjesztik a szúnyogok.

Miskolc, 2017. június 6. A Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. munkatársa szúnyogirtó vegyszert permetez Miskolc határában a Juhdöglõ völgyi-tónál 2017. június 6-án. A földi biológiai irtás környezetbarát, a vegyszert a szúnyoglárva tenyészõhelyén közvetlenül a rovarok élõhelyére permetezik, amely a szúnyoglárva elpusztítását követõen teljesen lebomlik, ezért a környezetet nem károsítja. MTI Fotó: Vajda János

Fotó: Vajda János

A nyugat nílusi láz után újabb kórokozóról derült ki, hogy már nálunk is terjesztik a szúnyogok. Az Usutu vírusról van szó. Ez főleg madarakra veszélyes, de embernél is okozott már halálesetet Európában. Gyógyszer nincs rá és védekezni sem lehet ellene, félni mégsem kell. A szúnyogcsípést azonban egyre fontosabb elkerülni – írja a Vasárnap Reggel legfrissebb száma.

Az Usutu vírus első ismert európai előfordulását 2001-re tették Ausztriában, azóta azonban kiderült, hogy Toszkána környékén már 1996-ban ez a vírus okozott tömeges madárelhullásokat. Az összehangolt európai vizsgálatok az osztrák esetek után következtek. A kutatás során, három év alatt 504 vadmadár tetemét vizsgálták meg és 107-ben mutattuk ki az Usutu jelenlétét. Volt olyan év, amikor a minták felében megtalálták.

A legtöbb fertőzött a feketerigók között volt, de találtak pozitív széncinkét, szarkát, csuszkát, énekes rigót, vörösbegyet és dolmányos varjút is. Ez azért érdekes, mert ezek olyan fajok, amelyikek az ember közelében élnek és városokban is előfordulnak, ráadásul egyik fő hordozójuk egy olyan szúnyogfaj, ami szintén jól érzi magát a városi környezetben. Magyarországon is vannak ezzel kapcsolatos kutatások és 2006-ban már nálunk is vettek olyan mintákat, amiben ott volt az Usutu vírus.

Több tucat olyan vírus van, amit szúnyogok közvetítésével kaphat meg az ember – mondta Szlávik János, infektológus Ezeket a betegségeket, azok a fajta szúnyogok terjesztik, amik madarakat és embereket is megcsípnek. Szerencsére Magyarországon még nem fordulnak elő tömegesen azok a szúnyogfajok, amelyek ezeket a trópusi betegségeket terjeszteni tudják, de megfigyelhető, hogy egyre haladnak északi irányba és a prognózisok arról szólnak, hogy 2030-ra már Európában is elterjedtek lesznek, főleg a déli országokban. Éppen ezért fontos, hogy a saját eszközeivel is védekezzen mindenki a szúnyogok ellen. Ugyanakkor az Usutu vírus, mai tudásunk szerint, a jelenlegi formájában emberre nézve nem halálos, csak legyengült szervezet esetén okoz az agyvelő- és agyhártyagyulladáshoz hasonló tüneteket.

A nyugat-nílusi vírusról már tudjuk, hogy a szomszédos országokban évről évre egyre több halálesetet okoz és Magyarországon is haltak már meg emiatt. Először 2003-ban, Magyarország délkeleti részén, egy lúdállományban okozott jelentős elhullást. Azóta már minden évben előfordult, hogy emberek betegedtek meg és a véradók 0,5-1 százalékának véréből ki tudják mutatni Magyarországon. A vírus jelenlétét az elmúlt években már Olaszországban, Svájcban, Csehországban, Görögországban, és Törökországban is kimutatták és azt is megállapították, hogy a vírus többféle genetikai változatban van jelen Európában, olyat is találtak, ami Afrikában nem fordul elő, vagyis itt mutálódhatott.

Magyarországon megfelelő a szúnyogírtás, ezért aggodalomra nincs ok, mert igen kicsi az esélye a fertőzésnek – mondta Szlávik János. –Azt is érdemes tudni, hogy a fertőzöttek 80-90 százalékánál úgy lezajlik ez a betegség, hogy nem is tudnak róla, mert olyan enyhe tüneteket okoz. Akiknél súlyosabb lefolyású, azok idős, vagy krónikus betegek, vagy immunhiányos emberek. Ilyenkor gyorsan kiderül, mert a jellemző tünetek esetén azonnal agyvíz vizsgálatot végeznek, amiből automatikusan elvégzik a nílusi láz tesztjét is. Ez véradóknál minden alkalommal bevett rutin. Hazánkban évente jellemzően 10-20 beteg kerül orvoshoz, de a betegség halálozása egy százalék alatti, főleg beteg vagy idős embereknél van példa erre. Aki túlesik rajta, védettséget szerez ellene.

A szezonja Magyarországon július és október között van és nagyobb a kockázat az Alföldön, a vándormadarak miatt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez annak ellenére sem egy rosszindulatú betegség, hogy nem tudunk védekezni ellene, vagyis éppen amiatt nincs ellene védőoltás, mert igazából nincs rá szükség. Lovakra életveszélyes lehet, számukra létezik is oltóanyag.

A nyugat-nílusi láznak, a vírusos betegségekre jellemző tünetei vannak: a csípés után öt-hét nappal láz, nyirokcsomó megnagyobbodás, gyermekeknél bőrkiütés, fejfájás, izom-ízületi fájdalom tapasztalható. Súlyosabb esetben magas láz, fejfájás, tarkókötöttség, agyvelő-agyhártyagyulladás következik be, ilyenkor kórházi kezelésre van szükség.

Az Usutu is ilyen tüneteket okozna, de embernél ez elenyészően ritkán fordul elő. Az, hogy Szerbiában, Romániában vagy Görögországban több halálos áldozatot is követelt már a nyugat nílusi láz, a szakemberek szerint amiatt lehet, hogy nincs megfelelő szúnyogírtás ezekben az országokban.

Idén eddig 213 európai beteg

Olaszországban volt a legtöbb nyugat-nílusi vírusfertőzés idén: 123 esetet jelentettek be, Szerbiában 102 ember betegedett meg, Görögországban 59-en, Romániában és Magyarországon 23-an, Franciaországban 3 fertőzöttről tudnak a hatóságok. A legtöbben Szerbiában haltak meg, 9 ember veszítette életét, Olaszországban és Görögországban 3-an haltak meg, Romániában egy ember veszítette életét a vírus miatt.

Az Usutu1996-ban már Olaszországban volt

Egy zulu folyóról kapta a nevét és 1959-ben Dél-Afrikában azonosították először. Afrikában több országban is járványt és jelentős madárpusztulásokat okozott, 1981-ben és 2004-ben pedig embereket betegített meg a vírus. 2001-ben azonosították először Európában. Ausztriában, Bécsben és környékén hullottak el tömegesen a feketerigók és az állatkertben is jelentős madárpusztulás volt. 1996-ból származó mintákban is kimutatták Olaszországban. 2009-ben Olaszországból jelentették az első olyan esetet, ahol ember fertőződött meg Európában. Egy immunhiányos, idős beteg meg is halt a fertőzésben.

Borítókép: A Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. munkatársa szúnyogirtó vegyszert permetez Miskolc határában a Juhdöglő völgyi-tónál 2017. június 6-án. A földi biológiai irtás környezetbarát, a vegyszert a szúnyoglárva tenyészőhelyén közvetlenül a rovarok élőhelyére permetezik, amely a szúnyoglárva elpusztítását követően teljesen lebomlik, ezért a környezetet nem károsítja.

MTI Fotó: Vajda János

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!