2019.12.24. 08:32
Új részletek derültek ki a pusztító vulkánról (videó)
Először sikerült feltérképezni az Anak Krakatau vulkán víz alá került részeit.
Szunda-szoros, 2018. december 28. Sûrû füstöt lövell ki az Anak Krakatau tûzhányó az indonéziai Szunda-szorosban a haditengerészet egyik hajójáról nézve 2018. december 28-án. December 22-én a Jáva és Szumátra szigetek közötti Szunda-szoros térségében, Banten és Lampung tartományokban szintén az Anak Krakatau kitörése után keletkezett szökõár, amelynek következtében legalább 426 ember életét vesztette és több mint 7200 megsérült. MTI/AP/Fauzy Chaniago
Forrás: MTI/AP
Fotó: Fauzy Chaniago
Először sikerült feltérképezni az egy évvel ezelőtti kitörésével szökőárat okozó Anak Krakatau indonéz vulkán óceánfenékre lecsúszott részeit.
A Szunda-szorosban fekvő tűzhányó délnyugati része a 2018. december 22-i kitörés nyomán leomlott, a vízbe zuhant, víz alatti földcsuszamlást előidézve, ami pedig cunamit váltott ki.
A szökőár több mint 400 ember halálát okozta a Szumátrát és Jávát elválasztó szoros partjainál, valamint ezreket sebesítette meg vagy kényszerített otthona elhagyására.
A kutatók azóta is próbálják rekonstruálni, hogy mi is történt pontosan azon az éjszakán, ám az eddigi tanulmányok csupán a vulkán felszínen megmaradt részeire összepontosítottak
– olvasható a BBC hírportálján.
A brit földtudományi központban dolgozó Dave Tappin és kollégái azonban rájöttek arra, hogy a vizsgálatokat a vulkán hiányzó, immár az óceán mélyén heverő részeire kell összpontosítani ahhoz, hogy teljes képet kapjanak a történtekről.
A szakemberek akusztikus mélységmérő segítségével térképezték fel a vulkán körüli óceánfeneket.
„Az összeomlásról készített előzetes modelleket olyan műholdas felvételekre alapozták, amelyek csupán a tűzhányó felszíni részeit mutatják”
– magyarázta a kutató.
Hozzátette: „a mi részletes tengermélység térképünk azonban a 200 méteres mélységben lévő domborzatot mutatja meg, felfedve azokat a háromszög alakú, összetartozó kőzetdarabokat, amelyek korábban az Anak Krakatau délnyugati oldalát alkották”.
A törmelékmező, amelynek egyes darabjai a 70-90 méteres magasságot is elérik, a vulkántól 2 ezer méterre elnyúlik a tengerfenéken.
Tappin csapata újraszámolta a vulkán kőzetveszteségére vonatkozó becsléseit is és az új eredmények kevesebbet mutatnak a korábbi számoknál. Az egykor 335 méter magas vulkán megmaradt részeire alapozott számítások azt sugallták, hogy a tűzhányó 0,27 köbkilométernyi anyagot veszíthetett. Az új számítások szerint azonban 0,19 köbkilométernyi – csaknem 200 millió köbméternyi – szikla és por csúszott bele az óceánban a kitöréssorozat hatására.
Tappin, aki az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) San Franciscóban megrendezett őszi találkozóján ismertette az eredményeiket, kollégáival azt is megállapította, hogy a lejtő, amelyen a vulkán délnyugati része az óceánba csúszott, nem volt olyan meredek, mint azt korábban feltételezték.
Az Anak Krakatau összeomlásával kapcsolatos ismereteket arra fogják felhasználni a kutatók, hogy felbecsüljék, mekkora veszélyt jelentenek a világ hasonló vulkánjai.
Jelenleg 40 olyan tűzhányó van világszerte, amelyek beomlása a környező vizekbe hasonló katasztrófához vezetne.
Borítókép: Sűrű füstöt lövell ki az Anak Krakatau tűzhányó az indonéziai Szunda-szorosban a haditengerészet egyik hajójáról nézve 2018. december 28-án