Iszaphéj helyettesíthette a bebalzsamozást a szegényebbeknél az ókori Egyiptomban

A kutatók a fejlett CT-technológiának köszönhetően tudták pontosan elemezni a réteget.

A handout picture released by the Egyptian Ministry of Antiquities on November 28, 2018 shows newly-uncovered mummies dating back over 2,300 years that were found by Egyptian archaeologists at a pyramid complex south of Cairo. - "The Egyptian archaeological mission working at the south eastern area of King Amenemhat IIs pyramid in Dahshur Necropolis has uncovered a number of ancient burials with 8 coffins," the antiquities ministry said in a statement. (Photo by - / Egyptian Ministry of Antiquities / AFP) / === RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / HO / EGYPTIAN MINISTRY OF ANTIQUITIES- NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS ==

Forrás: AFP

Fotó: AFP

Egy új kutatás szerint az ókori Egyiptomban azoknak a holttestét, akik nem engedhették meg maguknak a drága bebalzsamozást, iszaphéjjal fedhették be – számolt be róla a theartnewspaper.com művészeti portál.

A kutatók egy ausztráliai múzeum múmiájának CT-s képalkotó elemzésével jutottak erre a megállapításra. A Plos One tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a múmia gyolcsborításának rétegei között a testet festett iszaphéjjal borították be, amivel feltehetően a költséges bebalzsamozást másolták.

A festett iszapkérget már 1999-ben felfedezték a múmia feltárásakor, de csak most, a fejlett CT-technológiának köszönhetően tudták pontosan elemezni a réteget.

A festett iszapkéreggel az egész testet beborították, a fejet fehérre, az arcot vörösre színezték. A tanulmány azt is megállapította, hogy a sydney-i Chau Chak Wing Múzeumban található múmia feltehetően egy nő testét rejti aki 26 és 35 éves kora között halt meg Kr. e. 1200. és 1113. között.

A tanulmány szerint egyelőre ez az egyetlen olyan múmia, amelyen ilyen iszaphéjat fedeztek fel.

Ugyanakkor az egyiptomi elithez tartozókat, a királyok testét alkalmanként gyantával borították be, ami hasonló eredménnyel járt. „A szegényebbek nehezebben juthattak hozzá a drága importált gyantához, különösen olyan mennyiségben, ami az egész test beborításához szükséges” – írták a kutatók a tanulmányban.

A tudósok szerint a temetési szertartásoknál olcsóbb, helyileg elérhető alternatívákat is használhattak az ókori Egyiptomban. Más múmiák erre irányuló vizsgálata megerősítheti ennek a gyakorlatnak az alkalmazását.

Az iszapkéreg gyakorlati és vallási funkciót is betölthetett. Évtizedekkel a temetése után a múmiát sírrablók rongálhatták meg. A test újracsomagolásakor a balzsamozók iszapkérget használhattak, hogy összetartsák a testet – az egyiptomi hiedelem szerint ugyanis a túlvilági élethez az egész testre szükség van.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a múmia több mint egy évszázaddal idősebb, mint a koporsó, amelyben bent pihent. A 19. század közepén, feltehetően Luxorban vásárolt múmiát valószínűleg egy régi, üres koporsóba tették a kereskedők, mert így több pénzt kereshettek vele.