Testi és lelki egészség

2021.08.20. 07:50

Kutatással igazolták, hogy a depressziótól is megvédhet a sportolás

A pandémia és a testmozgás lélekre gyakorolt hatásait 1334 személy részvételével vizsgálták.

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A Semmelweis Egyetem kutatóinak felmérése szerint jobb mentális állapotnak örülhetnek, akik fokozták fizikai aktivitásukat a karantén alatt, mint azok, akik csökkentették a mozgásra fordított időt az elmúlt időszakban. Korábbi vizsgálatok szerint továbbá a bezártság, az otthoni munkavégzés és az ülő életmód miatt sokan testsúlynövekedéssel is küzdöttek a járvány kirobbanása utáni évben.

A Magatartástudományi Intézet kutatói a koronavírus harmadik hullámának végén országos online felmérésükben arra keresték a választ, hogy a pandémia miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fizikai aktivitását, mindez pedig hogyan hatott a lelki állapotukra. A Covid-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében című kutatásban összesen 1334, tizennyolc évnél idősebb ember vett részt.

A XIX. század végén Walter Bradford Cannon amerikai orvos vezette be a fight or flight, vagyis küzdj vagy menekülj fogalmat, amely egy vélt vagy valós szituációban, egy túlélést fenyegető helyzetben jön létre. Az elmélet alapján azok, akik egyfajta kihívásként élték meg a lezárásokat, többet kezdtek mozogni és így jobb lelkiállapotba kerültek, mint azok, akik a korlátozásokat fenyegetésként élték meg, ezáltal pedig csökkentették az aktivitásukat.

A közlemény szerint a testmozgás mennyiségét növelőkhöz hasonlóan kedvező pszichés állapottal rendelkeztek azok is, akik alkalmazkodtak a lehetőségekhez és testmozgási szokásaikon csak részben változtattak.

Ha a konditermi vagy uszodai edzést kültéri biciklizéssel, sétával vagy túrával váltjuk fel, megőrizhető lelki egészségünk még a legszigorúbb korlátozások ellenére is – vonta le a következtetést Tóth Mónika Ditta pszichológus, a kutatás vezetője.

A felmérés szerint a járvány kezdete óta a megkérdezettek közel egyharmadának nem változott, míg 37 százalékának csökkent a fizikai aktivitása. Az emberek 31 százaléka viszont többet mozgott, mint a korlátozások előtt. A vizsgálatban résztvevők értékelték saját egészségi állapotukat is. Az eredmények alapján az aktívabb életmódra áttérők, valamint azok, akik megtartották a járvány előtti szokásaikat, kedvezőbben értékelték egészségi állapotukat, mint a passzívabb életformát folytatók.

Az elszomorító tétlenség

A kutatók azt is vizsgálták, hogy a megkérdezettek mennyire élték meg stresszesnek a mindennapjaikat. A legnagyobb mértékű stresszt azok jelezték, akik kevesebbet sportoltak, mint a pandémia előtt. Érdekes módon viszont azok is magas szintű stresszről számoltak be, akik növelték aktivitásukat a járvány előtti időszakhoz képest. A kutatók a jelenséget azzal magyarázták, hogy ezekben az esetekben a járvány miatt általánosan emelkedett szintű stressz késztette mozgásra az embereket.

A felmérés résztvevőinek mintegy felénél az enyhe depresszió tünetei is megjelentek. Egy 2013-ban végzett országos kutatás ezzel szemben csak 30 százalékot mutatott.

A tanulmány szerint az inaktívabb életmódra váltók 62 százalékánál jelentkeztek enyhe depressziós tüneteket.

Azoknál, akik a korlátozások ellenére sem változtattak testmozgási szokásaikon, a depresszió tünetei kevésbé jelentek meg.

Összességében tehát megállapítható, hogy az aktívabb életet élők jobb lelki állapotban voltak a járvány után, mint azok, akik egyáltalán nem sportoltak. Utóbbiak rosszabb értékekről számoltak be testi és mentális értelemben is. Többet között nőtt a testsúlyuk és nagyobb arányban fordult elő közöttük a klinikai mértékű depresszió is.

Borítóképünk illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!