Olvasási szokások

2018.03.08. 20:28

Vajon miként lesz a gyermekünkből könyvszerető felnőtt?

Ma már a könyvtárak a kölcsönzés és a helyben olvasás lehetőségén túl számos szolgáltatást és programot kínálnak az embereknek. Nemrég felmérték napjaink könyvtárhasználati szokásait, hogy ezekből kiindulva fejleszthessék tovább a könyvtári szolgáltatásokat.

Az én könyvtáram címmel indított kutatási program a nem könyvtártagok igényeit is felmérte, hangsúlyozva, hogy felnőtt egy olyan nemzedék, amely immár könyvtárba is inkább az internetes térben jár – mutat rá a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felmérést irányító munkatársa, Farkas Ferenc a kultura.hu oldalnak adott interjúban.

Hányan és kik használják a könyvtárakat?

A beszélgetésből kiderül, hogy hazánkban mintegy 1,4-1,5 millió könyvtárhasználó van, számuk az elmúlt évtizedekben nem változott, ám az online szolgáltatások bővítése miatt ritkábban látogatják személyesen az intézményeket. – Ma már észrevehetően kevesebben ülnek az olvasótermekben, mint egy-két évtizede – fogalmaz Farkas Ferenc. A beiratkozottak száma a megyeszékhelyeken és a községekben nőtt, a fővárosban és a kisebb városokban azonban csökkent.

A könyvtárakat leginkább a fiatalok használják. Míg a gyerekek 31,4 százalékának, a 30 éven aluliak 13,3 százalékának, addig a 60 év fölöttiek csupán 7,4 százalékának van könyvtári tagsága. Ez tehát, a szakember véleménye szerint, nem támasztja alá azt a vélekedést, miszerint az idősek olvasnak a legtöbbet.

A felsőfokú végzettségűek 20,1 százaléka könyvtári tag, míg az érettségizetteknél ez az arány 11,4 százalék, az alapfokú végzettségűeknél pedig 3,4 százalék. – Napjaink tipikus könyvtárhasználója tehát jellemzően a magas iskolai végzettségű, városi, értelmiségi munkakörökben dolgozó fiatal – összegez Farkas Ferenc, hozzátéve:

a kutatásból az olvasási szokások alakulásáról kiderült, hogy valamennyivel többen, ám kevesebbet olvasnak, mint másfél évtizede. Összességében a lakosság mintegy fele olvas könyvet.

A könyvtáros elmondja, hogy az olvasás fogalma is átalakul, hiszen sokan napi több órát is olvasnak – blogot, e-mailt, közösségi médián továbbított üzeneteket –, de könyvet sosem vesznek a kezükbe.

Olvasóvá nevelni

A legnagyobb valószínűséggel azokból lesznek rendszeres olvasók – egészen pontosan 70 százalékukból -, akiknek gyerekkorukban szüleik mindennap olvasnak mesét. Akik pedig sohasem részesülnek ilyen élményben, azoknak csupán a két-három százaléka fogja szeretni a könyveket. Sok könyvtárban ezért nemcsak gyerekeknek szerveznek meseolvasást, de a szülőket is tanácsolják, hogy mikor, hogyan és mit érdemes olvasni csemetéiknek, milyen könyvet érdemes a kezükbe adni. Az olvasás pedig nemcsak azért fontos, mert élményt nyújt, hanem mert a szövegértés nélkül a mindennapokban nem boldogulhatunk – hangsúlyozza a szakember.

Minden harmadik gyermek rendszeres, további egyharmaduk alkalmi könyvolvasó. Pedig környezetükben nincs mindig jelen a könyv: a felmérés alapján minden második gyermek egy év alatt egyetlen könyvet sem vásárolt magának, vagy kapott ajándékba annak ellenére, hogy a hazai gyermekirodalom virágzik, rengeteg új szerző van, akiknek a könyvei méltán sikeresek.

Sokféle szolgáltatás

A cikkből megtudható, hogy a legnépszerűbb könyvtári szolgáltatás továbbra is a könyvkölcsönzés, de sokan járnak könyvtári programokra, rendezvényekre is. Az elektronikus szolgáltatásokat, a digitális könyvtári állományokat azonban viszonylag kevesen használják, pedig van benne potenciál, a Hungaricana szolgáltatás például – Farkas Ferenc megfogalmazásában – „színes-szagos formában„ teszi elérhetővé a gyűjteményeket.

Míg korábban sokan a könyvtárban találkoztak először internettel, ma egyre kevesebben használják a könyvtári számítógépeket, hiszen sokan saját laptoppal, okostelefonnal érkeznek a könyvtárba, amelyet vezeték nélküli hálózatra csatlakoztatva használhatnak.

A leggyakrabban szépirodalom, illetve szak- és ismeretterjesztő irodalom olvasására, önképzésre, tanulásra használják az intézményt, sokan munkahely kereséséhez, vagy akár az egészséges életmód megőrzéséhez kapnak innen segítséget. Látogatják a könyvtármozit, a könyvtári közösségi oldalt, a személyiségfejlődést segítő biblioterápiás foglalkozásokat és a „könyvet házhoz” szolgáltatást is igénybe veszik – olvasható a kultura.hu interjújában.

Borítókép: Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!