Titokzatos kaptárkövek várják a látogatókat a Bükkben

A kaptárkövek a környezetükből kiemelkedő sziklák, kőtornyok felületébe faragott fülkék, néhol a fülkéken kívül még kőbe vésett csatornák, lyukak, kőüstök, sziklahelyiségek is fellelhetők. A képződmények legnagyobb számban Szomolyán találhatók.

Nagy Júlia osztályvezető közlése szerint a BNPI mellett a Kaptárkő Egyesület és a szomolyai önkormányzat szervezi a rendezvényt. A programra kilátogatók a Bükk-vidék Geopark egyik első szakmai programjaként szervezett geotúrákon és szakmai előadásokon ismerhetik meg a kaptárköveket. A Kaptárkő napon fotókiállítás is látható a Bükkalja kőkultúrájáról és szakvezetett buszos túra indul a kaptárkövekhez.

Az osztályvezető közölte: a kaptárkőnek nevezett geológiai különlegességek a bükkaljai kőkultúra részeként felkerültek a hungarikumok listájára.

Az átlagosan 60 centiméter magas, 30 centiméter széles és 25-30 centiméter mély, feltehetően szakrális célokra használt fülkéket nagy valószínűséggel az 5. és a 15. közötti időszakban faragták a riolittufa sziklákba. A magyarországi kaptárköveket 2015 tavaszán nyilvánították védetté.

A fülkés sziklák legnagyobb számban a Bükkalján fordulnak elő, ott 41 lelőhelyen 82 sziklaalakzaton 479 fülkét nyilvánított védetté egy korábbi miniszteri rendelet. A kaptárkövek kisebb csoportja Pest megyében a Tétényi-fennsíkon, a Budai-hegységben, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben lelhető fel – ebben a térségben 31 sziklaalakzatba vésve 86 fülke vált ismertté -, és néhány szórványlelőhely is előfordul Abaújszántó, Salgótarján, Csákvár és Tihany környékén.

Borítóképünkön kaptárkő a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi területén, Szomolya közelében.

MTI Fotó: Komka Péter