Gyógyszerek is okozhatnak izzadást

Bármilyen zavaró tud lenni, az izzadás egészséges folyamat, hiszen állandó szinten tartja a test belső hőmérsékletét. A bőrön keresztül naponta mintegy fél-egy liter folyadék távozik akkor is, ha egyáltalán nem mozgunk.

Az izzadás az emberek többségét zavarja, izzadságtól bűzleni pedig valóban kínos. Holott a veríték tulajdonképpen szagtalan, amikor megjelenik a bőrön. Csak később jön létre a jellegzetes, kellemetlen odor, amikor a baktériumok megkezdik az izzadság alkotórészeinek (a víz mellett só, fehérje, zsírok és különböző hormonok) a lebontását.

A verejtékmirigyeknek kétféle típusát különböztetjük meg. Az úgynevezett ekkrin mirigyek a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt állnak, míg az apokrin mirigyeket a hormonális rendszer irányítja. Előbbiek főként a tenyéren és a talpon, valamint az arcon és a hajtőnél találhatók, nagyrészt színtelen és szagtalan, magas víztartalmú váladékot termelnek. A másik típusú verejtékmirigy többek között a nemi szervek, az emlő és a hónalj területén helyezkedik el nagyobb számban. Ezek a serdülőkor idején aktivizálódnak. Cseppszerű, erősebb szagú váladékot termelnek, amelyet a szőrtüszők nyílásához vezetnek ki. Amennyiben ez a váladék sokáig a bőrfelszínen marad, megindul a verejték bomlása, ezáltal kellemetlen szag alakulhat ki.

Az izzadást betegség és bizonyos gyógyszerek mellékhatása szintén okozhatja, vagyis fontos tisztázni, mi áll a nagyfokú verejtékezés hátterében. Ennek érdekében keresse fel a háziorvosát, aki a tünetek pontos megismerése, valamint a labor-, illetve a mellkas-röntgenvizsgálat után segít az alapprobléma kiderítésében. A túlzott izzadás lehet pajzsmirigy-túlműködés, cukorbetegség, krónikus gyulladás, tbc, daganatos betegség és lázas állapot velejárója. Fokozott verejtékezéshez vezethet a túlsúly, továbbá a dohányzás és nagy mennyiségű kávé fogyasztása is.

Borítókép: Illusztráció

Forrás: Shutterstock/Koldunova Anna