Egész a Piave folyóig jutnak idén a világháborús emlékvonat utasai

A különvonat utasai idén először nemcsak az Isonzó folyó mentén húzódó egykori frontszakaszt, benne a magyarság számára oly baljós csengésű Doberdót keresik fel, hanem Olaszország belsejébe, a Piave folyóhoz is elzarándokolnak.

A vonaton – miközben a szerelvény gyönyörű alpesi tájakon halad át – az utazás tematikájába vágó, a nagy háború avatott kutatói és hagyományőrző honvédek által prezentált történelmi előadások, felszerelés és fegyverbemutatók, valamint Kókay László egykori frontharcos hagyatékából összeállított kiállítás, illetve a Sebő együttes koncertjei várják a résztvevőket.

Az Isonzó Expressz programjában szerepel továbbá a Sabotin-hegy (Monte Sabotino) emlékhelyének és szabadtéri múzeumának, valamint a Kolovrat-hegy rekonstruált lövészárkainak a meglátogatása, a kobaridi (Caporetto) első világháborús múzeum megtekintése.

„A magyarság számára az óriási veszteségek miatt gyászos, szomorú emlékeket idéz az Isonzó és a Doberdó történelmi-földrajzi fogalma, azonban ezek a helyszínek nem egy elvesztett csata színterei, hanem a súlyos veszteségek ellenére a magyar katonai helytállás jelképei is. Az Isonzónál és a Doberdón a korabeli Magyarország területéről kikerülő katonák a legnehezebb körülmények között védték az akkori közös hazát, az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az Isonzó és a Doberdó a magyar köztudatban általuk és miattuk vált fogalommá” – fogalmaz a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című kötet.

A körút piavei napján az utazók felkeresik többek között a Montello-hegy emlékhelyeit, megtekintenek egy korabeli minták alapján épített repülőgépekből álló kiállítást, illetve a gépek légiharc-bemutatóját, és felkeresik Cittadella városkájának katonai temetőjét, amelyben 22 ezer katona földi maradványai nyugszanak, így a legnagyobb osztrák–magyar katonai temető Olaszország területén.

A hazautazás előtti napon az Isonzó Expressz utasai fakultatív programok közül választhatnak: mások mellett ellátogathatnak a Doberdó-fennsíkra vagy Javorca hegyek között megbújó tábori kápolnájához is. A körút utolsó napján pedig – vonatra szállás előtt – kilátogatnak a közel 15 ezer osztrák-magyar vitéz nyughelyéül szolgáló foglianói temetőbe, ahol ünnepélyes koszorúzással emlékeznek a hazájukért életüket áldozó honvédekre.

Az emlékút a MÁV Nosztalgia Kft., a Honvédelmi Minisztérium, a Nagy Háború Kutatásért Közhasznú Alapítvány, az Indóház Közlekedési Lap- és Könyvkiadó Bt., valamint a Budakeszi Kultúra Alapítvány összefogásában valósul meg. Először az első világháború olasz frontja megnyitásának századik évfordulóján, 2015-ben szervezték meg, majd a nagy érdeklődésre tekintettel 2016-ban és 2017-ben is megismételték, időről időre újabb látnivalókkal bővítve ki azt.

Csaták az Isonzónál és a Piavénál

Az első világháborúban 1915 nyarától 1917 őszéig tizenegy támadást indítottak az olasz csapatok az Isonzónál. Az ottani, csaknem két és fél éven át vívott harcok hevessége és veszteségei vetekedtek a nyugati hadszíntér legvéresebb helyszínein vívott összecsapásokéval. Az osztrák-magyar haderő részeként Magyarország minden területéről vezényeltek katonákat az Isonzóhoz. Az isonzói csaták olasz részről közel egymillió, osztrák-magyar részről közel félmillió főnyi veszteséget – elesett, eltűnt, sebesült vagy fogságba esett katonát – követeltek. A tizenegy, az olaszoknak csak részsikereket hozó isonzói csata után döntő fordulatot az 1917. október 24-én megkezdett caporettói ellentámadás eredményezett, amelynek következtében az osztrák-magyar hadsereg áttörte az olasz védelmi vonalat, és Olaszország belsejébe, a gazdag olasz síkságra, egészen a Piave folyó vonaláig nyomult. Egy év múlva, 1918 októberében a háboró vége is itt érte katonáinkat. Az Isonzó Expressz most először erre a hadszíntérre is elviszi utasait.

Borítókép: Hagyományőrző katona áll az Isonzó Expressz különvonat Doberdó nevű kocsija előtt