Gazdaság

2008.11.10. 20:21

Járai Zsigmond: negyedjére is a tönk szélére kerültünk

Dinamikus gazdasági növekedés nélkül nem lehet pénzügyi egyensúlyt és szociális biztonságot teremteni — fejtette ki hétfő este Járai Zsigmond. A volt pénzügyminiszter a Világgazdaság és a Békés Megyei Hírlap üzletember találkozójára érkezett Békéscsabára.

F. G. K.

Megtelt hétfőn este a Fiume Szálló nagyterme, ahol a Világgazdaság és lapunk szervezett üzletember találkozót. Vállalkozók, város- és intézményvezetők egyaránt részt vettek az előadással egybekötött fogadáson.

Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere előjáróban elmondta, a nehéz pénzügyi helyzet ellenére mindent megtesznek azért, hogy a megyeszékhelyen érdemes legyen befektetni. Amíg tehetik, nem emelnek adót, sőt a kisvállalkozásokat nem „sarcolják meg”, segítik a munkahelyteremtő beruházásokat, a Budapest Bank bankműveleti központjában például a napokban veszik fel az ötszázadik dolgozót.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, volt pénzügyminiszter a gazdasági válság okairól és következményeiről beszélt. Elmondta, hogy a világ pénzügyi helyzete az elmúlt 20-25 évben átrendeződött. Az Amerikai Egyesült Államok megtartotta a pozícióját, a világtermelés 20 százaléka itt történik, az Európai Unió viszont visszaesett a korábbi 25 százalékról 15 százalékra, míg az ázsiai országok, főleg Kína és India egyre dinamikusabban fejlődött.

2001. szeptember 11-e után azonban Amerikában is érezhető lett a felelőtlen költségvetés, a nagy pénzügyi hiány, amin az állam alacsony, egy százalékos jegybanki alapkamattal próbált úrrá lenni. Mivel olcsó volt a hitel, sokan eladósodtak, hogy ingatlant vegyenek.

A hirdetés után folytatódik!

Ennek következtében felment a házak ára. Amikor viszont megemelték a jegybanki alapkamatot, több lett a törlesztőrészlet, sokan nem tudtak fizetni, eladták az ingatlanokat, így azoknak zuhant az ára és elkezdődött egy adósságspirál. Soha nem látott módon, nagy bankok is tönkrementek, állami beavatkozásra volt szükség, ami az egész világra kihatott.

Járai Zsigmond szerint várható volt, hogy a rossz magyar költségvetés, a túlköltekezés előbb-utóbb megbosszulja magát. Az ország helyzete ma már olyan bizonytalan a külföldiek szemében, hogy Izlanddal, Pakisztánnal, Ukrajnával egy körbe sorolnak minket. Magyarország idén szeptember végére a fizetésképtelenség közelébe került, amit sokáig a pénzügyi vezetők sem láttak be. Korábban összesen 17 ezer milliárd forint volt az adósságállományunk, ennek 35 százaléka deviza és újabb és újabb hitelt kell ahhoz felvennünk, hogy a lejárt kölcsönöket visszafizessük.

Egy ideig Magyarország annyira kockázatos országnak minősült, hogy nem kaptunk kölcsönt senkitől, még úgy sem, hogy a magasabb kamatot is vállaltuk, végül 25 milliárd dolláros hitelszerződést írtunk alá. Így elkerültük a csődöt, ahogy tettük azt 1982-ben, 1989-ben, 1995-ben.

— Nincs még egy ország, amely négyszer került a tönk szélére harminc év alatt, mindig megúszta és soha nem tanult belőle — mondta Járai Zsigmond. — Amikor Svédország 1992-ben csődközelbe került, egy év alatt átalakította a gazdaságát. — Ez a 25 milliárd dollár fél-egy évre elég a túléléshez. Optimista, de reménytelen feltételezés, hogy az országnak beindul a gazdasága és visszaáll a rend. Pesszimista feltételezés szerint elfogy a pénz, elfogy a bizalom és minden kezdődik előről.

Járai Zsigmond szerint korábban szóba került, hogy az Unió hagyja Magyarországot csődbe menni, pletykák szerint viszont a Nemzetközi Valutaalap azonban mindig meg fogja menteni az országot, mert ha nem tenné, elindul egy lavina, ami magával ránthatja a többieket, Ukrajnát, Romániát, esetleg Ausztriát is.

Járai Zsigmond szerint mindenekelőtt a gazdaságot kell beindítani, ehhez viszont nem szabad hagyni, hogy a bankok csődbe menjenek, hiszen a pénzintézetek a gazdasági körforgás mozgatórugói, ha ők nem adnak hitelt, nincs pénzük a vállalkozásoknak sem. Amíg nem indul be a gazdaság, addig nem lehet pénzügyi stabilitást teremteni, szociális segélyeket és nyugdíjakat osztani és emelni, hiszen nincs miből. Dinamikus gazdaság viszont nincs, amíg magasak az adók, amíg sok a kamat, amíg nagy a bürokrácia és a korrupció az országban.

Piacvezetőségre törekszik a CIG

Járai Zsigmond a hazai CIG Közép-európai Biztosító Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. A magyar független magánbiztosító, amelyet több neves szakember alapított tavaly, célul tűzte ki, hogy öt év múlva piacvezetőkké válnak. Horváth Béla vezérigazgató hétfőn, a békéscsabai sajtótájékoztatón elmondta, többek között a Warren Buffet pénzügyi alapba tudják befektetni az ügyfeleik pénzét, amely már csak azért is egyedülálló lehetőség, mert a világ leggazdagabb embere által kínált részvényből egy darab is több mint egymillió dollárba kerül. Magyarországon több befektető vesz egy részvényt a biztosító zrt-n keresztül. A hozam 30 év alatt évente 25 százalék.

Járai Zsigmond a hazai CIG Közép-európai Biztosító Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. A magyar független magánbiztosító, amelyet több neves szakember alapított tavaly, célul tűzte ki, hogy öt év múlva piacvezetőkké válnak. Horváth Béla vezérigazgató tegnap, a békéscsabai sajtótájékoztatón elmondta, többek között a Warren Buffet pénzügyi alapba tudják befektetni az ügyfeleik pénzét, amely már csak azért is egyedülálló lehetőség, mert a világ leggazdagabb embere által kínált részvényből egy darab is több mint egymillió dollárba kerül. Magyarországon több befektető vesz egy részvényt a biztosító zrt-n keresztül. A hozam 30 év alatt évente 25 százalék.

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!