Molnár Béla maradt az ivóvízminőség-javító konzorcium elnöke

A konzorcium 2005-ben alakult, azzal a céllal, hogy összefogja a legtöbb dél-alföldi települést érintő probléma megoldását. A vezetékes ivóvízről van szó, amely nem felel meg a jelenlegi előírásoknak, elsősorban arzénből van benne több, mint kellene, ráadásul sok helyen elavultak a vezetékek, így jelentős a veszteség. Az érintett települések zöme 2005-ben döntött úgy, hogy társul, és a társulásokon keresztül létrehoz egy konzorciumot, amelynek segítségével könnyebb intézni az elég drága vízminőség-javító beruházások ügyeit. Ez a szervezet 211 tagot számlál most. Belépett Békés megyéből 65 település, Bács-Kiskun megyéből 89, Csongrádból 57.

A konzorcium felel a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program menedzseléséért, együttműködik a Kohéziós Alap Irányító Hatóságával és a pályázati dokumentáció kidolgozását végző szakértőkkel. Legfontosabb döntéshozó szerve a taggyűlés, amelyben az érintett települések polgármestere vagy meghatalmazottja szavaz. Ez a testület választja meg a 18 tagú konzorciumi tanácsot, amelybe a határozat szerint Baja, Békés, Békéscsaba, Dóc, Érsekhalma, Fülöpszállás, Gyomaendrőd, Gyula, Harta, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Makó, Orosháza, Szeged, Szentes, Tompa, Üllés és Zsadány delegálhatott képviselőt. Ez az „operatív döntéshozó szervezet". Ennek a tanácsnak az elnökévé választották meg, már másodszor, az orosházi Molnár Bélát.

Létezik egy projektellenőrző szervezet is, amelybe pedig Csanádpalota, Jánoshalma, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Mezőberény, Nagymágocs és Tótkomlós küldöttjét delegálta a taggyűlés.

A munkában gesztorként, fontos résztvevőként vesz részt a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, amely állami szervezet. A pénzügyi, gazdasági feladatokat a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. látja el.

Molnár Béla azt mondja, fontos eredménynek kell tekinteni azt is, hogy a konzorcium egyben maradt. 2009 sikeres év volt, hiszen a hosszú előkészítés, egyeztetések, a közvélemény számára nem annyira látványos, de aprólékos háttérmunkák eredményeképpen van a konzorciumnak elvi vízjogi engedélyes terve, és kész pályázata is az egyik társulásuknak. Szintén komoly eredmény, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely szerint jó néhány érintett település akár az önerő 100 százalékát is megkaphatja az állami önerőalaptól. Ez azért fontos, mert a tisztítóberendezések drágák, az önerő is magas, sok település nem tudta volna vállalni.

A problémát nem mindenütt ilyen készülékek beszerelésével tervezik megoldani: Békés megyébe Aradról szállítanának jobb minőségű „keverővizet", amelyet hozzáadva az ittenihez, le lehet szorítani az arzén mennyiségét a megengedett szint alá. Ez műszakilag megoldható beruházás; Molnár Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy magyar–román államközi megállapodás kell hozzá.

Molnár Béla 2010-ig Orosháza alpolgármestere volt, majd a ciklus végéig társadalmi alpolgármesterként dolgozott. A váltás oka, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársa lett, ahol az Illés Zoltán által irányított vízügyi és környezetvédelmi államtitkárságon lát el feladatokat.