A szakiskolák felé terelné a gyerekeket a kamarai vezető

Elmondta: a szakmunkások képzettsége határozza meg a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatottság növelését. A beszámoló során megemlítette, hogy Magyarországon torz foglalkoztatási szerkezet alakult ki, leértékelődött a szakképzés. Emellett probléma, hogy a fiatalok olyan szakmákat tanulnak – szakács, élelmiszer- és vegyiáru-eladó, pincér, fodrász –, amire nem mutatkozik igény.

– A 2013-14-es tanévben leginkább hegesztőre, gépi forgácsolóra, épület- és szerkezetlakatosra, ácsra és villanyszerelőre van szükség – mutatta be a prezentációban Juhos János. Alapvető érdeknek nevezte, hogy ott és olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy azt a gazdaság igényli. A beszámolóból kiderült az is, hogy a szakiskolákban és szakközépiskolában végzett, dél-alföldi tanulók 28,5 százaléka helyezkedett csak el nyolc hónapon belül saját képesítésének megfelelően.

Úgy véli, az ösztöndíjaknak pozitív hatása van a tanulókra, fegyelmezettekké válnak, ráadásul sok esetben családfenntartók is lesznek a fiatalok. Ugyanakkor általános problémának nevezte, a tanulók hiányt szenvednek az alapkészségekben, érdektelenek a tanulás iránt.

A megyei közgyűlésen szóba került, mennyi időt tölthetnek vállalatoknál a fiatalok, hogy gyakorlatot szerezzenek. Németországban csaknem háromszor több időt, mint itthon. Juhos János is problémaként értékelte ezt. Békés megyében egyébként az elmúlt tanévben 1600 tanulószerződést, együttműködési megállapodást kötöttek a cégek.

Összességében úgy vélte, a gyerekeket a szakiskolák felé kell terelni, hogy minél hamarabb kikerülhessenek a munkaerőpiacra. A felnőttképzés pedig nem helyettesítheti a szakképzést.