Tudja, mennyire vad a vadgesztenye, és mitől szelíd a másik?

Idén a vadgesztenye korábban kezdett el hullani a fákról, és a szelídgesztenyét is októberben kezdik el sok helyen árusítani. De miért nem lehet megenni a vadat, és mitől jó egy szelíd? Mutatjuk, hogy mi a különbség a két gesztenye között.

A vadgesztenye 

A vadgesztenye a görög szigetvilágban őshonos és török közvetítéssel terjedt el Európában. Akár 30-35 méter magasra is megnőhet. Jól bírja a szárazságot, valamint a városi, szennyezettebb levegőt is. Virága tavasszal nyílik, ősszel a lombozata megsárgul, majd barna színű lesz, a termése is ekkor érik be. A gesztenyeszemek kiválóan alkalmasak játékra, dekorációra vagy kreatív ötletek megvalósítására. 

A vadgesztenyét a 19. században festékként vagy tisztítószerként használták, napjainkban pedig a gyógyszeripar használja fel óriási mennyiségben a virágát, a kérgét és a levelét. A magban lévő eszcin jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén. 

De akkor miért nem ehető a vadgesztenye?

Mivel nem a gesztenyefélék családjába, hanem a szappanfafélék családjába tartozik (bokrétafának és lógesztenyefának is hívnak), nem alkalmas a fogyasztásra. A termése mérgező! Lenyelve hányingert, hányást okoz, és főleg a gyerekekre és a kutyákra veszélyes. A növény leveléből, kérgéből se készítsünk semmit!

A szelíd névrokon

A szelídgesztenye a vadnál jóval magasabbra, akár 50 méteresre is megnőhet, igaz, évszázadok alatt. A fa akár 1000 évig is elélhet. 15-20 évesen terem először, a termése, amit a vadgesztenyéhez hasonlóan egy szúrós burok véd, a levélből alakul ki és ehető, sőt, a keményítőtartalma miatt tápláló is. 

A szelídgesztenyefa jellemzően Magyarországon a Duna-kanyarban Nagymaros körzetében, a Nyugat-Dunántúlon Zala, Vas és Somogy megyében, valamint Pécs környékén fordul elő.

Szembetűnő különbségek

A szelídgesztenyét a vad és ehetetlen társától a burka (kupacsa ) alapján lehet a legkönnyebben megkülönböztetni: a szelídgesztenyéé sokkal sűrűbb tüskéjű és világoszöld színű. A másik nagy segítség a növények virága: a szelídgesztenyefa nyáron hozza barkás virágait, a vadgesztenye pedig tavasszal.

Ilyen a jó szelídgesztenye

A boltokban, piacokon ne a hálós kiszerelést, hanem a súlyra vehetőt keressük. Egyesével nyomkodjuk meg a terméseket és a keményeket válasszuk ki. 

Szagoljuk is meg: állott, dohos szagú termékért ne fizessünk. Felhasználásig tartsuk hűvös helyen, de soha ne műanyag zacskóban – javasolja cikkében a Ripost.