Járvány

2020.04.01. 07:58

Megmenekülhetnek a gazdák: elindultak Olaszországba a magyar bárányok

Bár a koronavírus-járvány miatt sok olasz húsbolt bezárt, a nagy vágóhidak működnek, a húsokat pedig az üzletláncokban terítik. A magyar juhászok számára létkérdés, hogy a szállítási útvonalak nyitva maradjanak, mert a közelgő iszlám ramadán és ortodox húsvét a bárányhús iránt május végéig fenntarthatja a keresletet.

Hortobágy, 2020. március 21. A hortobágyi Alföldi tanya merinó juhászatában az idei szaporulatból közel 600 bárányt adnak el a húsvéti ünnepekre. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.

Forrás: MTVA/Bizományosi

Fotó: Oláh Tibor

Megindultak a napokban az első magyar bárányszállítmányok Olaszországba, ahová a hazai juhágazat a legtöbb állatot értékesíti a húsvéti időszakban − olvasható a Növekedés.hu oldalon.

A portál emlékeztet rá, hogy rendkívüli veszélyt jelent a kirobbant európai koronavírus-járvány a magyar juhágazatra, mert a gazdálkodók a tavaszi csúcsidőszakban értékesítik állataik nagy részét a külpiacokon.

A keresztény húsvét idején – amely az idén április 10-13-ra esik – a legnagyobb felvevőpiacnak Olaszország számít, de az április közepén-végén kezdődő iszlám ramadán és ortodox húsvét is növeli a keresletet, amely így május végéig kitarthat.

A felmérések szerint a húsvétibárány-export mintegy 150 ezer állatot érinthet, amelynek zömét a hazai termelők Olaszországban adnák el. Emellett az iszlám és ortodox ünnepek tovább 50-100 ezer bárány értékesítését tehetik lehetővé, így az összes kiszállítás elérheti a 200-250 ezer egyedet is.

A tavaszi bárányexportban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) összegzése szerint 3-4 ezer magyar gazdálkodó lehet érintett, így a kiviteli lehetőségek az ő jövedelmi helyzetüket alapvetően befolyásolhatják.

A közelmúltig úgy tűnt, hogy a súlyos olaszországi koronavírus-járvány teljesen ellehetetlenítheti a magyar kiszállításokat, mert az elrendelt karantén intézkedések miatt a folyamatos árufuvarozás kétségessé vált.

Mára azonban kiderült, hogy az észak-olasz nagy vágóhidak a magyar bárányokat fogadni tudják, és a kiszállítási kereskedelmi útvonalakat is sikerült kialakítani.

Bár a drasztikus olasz kormányzati lépések nyomán a kisebb ottani húsboltok, illetve a vendéglátóhelyek is bezártak, és az elrendelt kijárási tilalom a lakosság mozgási lehetőségeit jelentősen korlátozza, a nagy élelmiszerláncokban a bárányhús terítése megoldottnak látszik, így a magyar termékek is eljuthatnak az olasz fogyasztókhoz.

A hazai bárányok piacra juttatása az európai vásárlóknak azért is alapvető érdekük, mert

magyar bárányhús nélkül a régióban jelentős áruhiány alakulna ki.

Magyarország mellett ugyanis csak Franciaország számít jelentős termelőnek, így a magyar bárányok kiesése az európai húspiaci kínálatot drasztikusan csökkentené.

Az olasz vásárlók hagyományosan az úgynevezett kissúlyú magyar bárányokat keresik, de a mostani járvány hatásaként a NAK tapasztalatai szerint a vevők inkább a nagyobb, 24 kilogramm feletti egyedeket részesítik előnyben. A piaci változások és a korábban szállítási bizonytalanságok miatt a termelők állataik egy részét hazai kereskedőknek is felajánlották, akik közül többen is csökkentették a felvásárlási árakat. A kamara ezért a közelmúltban a juhágazat szereplőt is arra szólította fel, hogy tisztességes magatartást tanúsítsanak, és ne éljenek vissza a kialakult értékesítési helyzettel.

Az Agrárminisztérium és a NAK fellépése mára ahhoz vezetett, hogy a bárányfelvásárlási áranomáliák mérséklődtek, illetve megszűntek a hazai piacon.

Az Olaszországba irányuló szállítások megindulásához az is hozzájárult, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs az árufuvarozás folyamatossága és a lakossági ellátás biztonsága érdekében úgy döntött, nem kell kötelezően 14 napos hatósági házi karanténba vonulniuk azoknak a gépjárművezetőknek, akik veszélyeztetett területekről érkeznek vissza. A juhexport szempontjából is gondot okozott, hogy nehéz volt sofőrökett találni, illetve a kötelező házi karantén hátráltatta a járművezetők ismételt munkába állását is.

Az operatív törzs állásfoglalása ugyanakkor ma már lehetővé teszi, hogy a sofőrök ne vonuljanak karanténba, ha magukat egészségesnek érzik. A testület összesen nyolc fontos feltételt határozott meg ahhoz, hogy valaki ismételten munkába állhasson. Eszerint a 14 napos házi karantén ideje alatt az láthat el járművezetői feladatokat, aki

  • biztonságos vezetésre alkalmas állapotban érzi magát, nem tapasztalja a COVID-19 betegség tüneteit és ezt munkáltatója is így ítéli meg
  • a házi karantén elhagyásáról az illetékes járványügyi hatóságot értesíti
  • gépkocsiját megfelelő védőfelszereléssel látja el
  • a vezetőfülkében rendszeresen alkalmaz fertőtlenítő szereket
  • az egyszer használatos kesztyűket minden alkalmazás után cseréli
  • a rakodásban nem vesz részt
  • a fuvarokmányok átadásakor az ügyintézővel nem érintkezik
  • az áruelhelyezésről, a rakomány rögzítéséről önállóan győződik meg.
  • Emellett külföldi áruszállításnál az operatív törzs azt is megállapította, hogy a járművek hogyan mozoghatnak. Eszerint a rakodási helyről indulva csak a kijelölt tranzitútvonalakon – legfeljebb az azokon megjelölt benzinkutak igénybevételével – haladhatnak, illetve léphetnek ki az országból.

    Borítókép: illusztráció

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában