Jó minőségű mézek közül válogathatunk

Biztonságosak a hazai kínálatban szereplő mézek – derült ki az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vizsgálatából. A szervezet az idén is elvégezte a közforgalomban lévő mézek fizikai-kémiai ellenőrzését, amelyhez egyébként az agrárminisztérium rendeletének értelmében támogatást is igénybe vehet – írja a Magyar Nemzet. Az OMME összesen 381 hazai és külföldi mézmintát vizsgáltatott meg. A nagy szupermarketek polcairól 88 mintát vettek le, és mintegy 151 termelői akácméz minőségét ellenőrizték. A szervezet honlapján elérhető összegző táblázat szerint az áruházakban kapható legtöbb méz megfelelt az előírásoknak, két áruval kapcsolatban azonban probléma merült fel, míg három termék elbukott a teszten.

A külföldi eredetű mézek sem maradhattak ki az ellenőrzés alól. Az OMME számos EU-s és nem EU-s mézkeveréket vizsgáltatott meg, emellett mintákat vettek például mexikói, argentínai, chilei és egyéb latin-amerikai termékekből is. Az eredmények megnyugtatók voltak, csupán egyetlen termék nem felelt meg az előírásoknak. A szakemberek több paramétert is ellenőriztek a mézekben, többek között a termék cukortartalmát. Ez ugyanis egy fontos minőségi szempont, a legnagyobb átlagértéket ­például a kristályosodásra legkevésbé hajlamos akácmézek mutatják, mivel az akácmézek fruktóztartalma a legnagyobb és glükóztartalma a legkisebb. A fruktóz- mellett a szacharózszintet is ellenőrizték, hiszen ebből lehet következtetni a méz érettségére és valódiságára is.

Az időjárás idén nem kedvezett a méhészeknek, a hűvös tavasz és a csapadékos nyár nagyon megnehezítette a méhek munkáját. A szakemberek ezért az elmúlt ötven év legrosszabb méztermését várják az idén. Egyes becslések szerint olyannyira kevés méz készült ebben a szezonban, hogy januárra már nem marad magyar áru a hazai piacon. A méhészeket ráadásul az elmúlt hetek viharos esőzései sem kímélték. Az OMME több tagja is jelezte, hogy a hirtelen áradások, az extrém mennyiségű csapadék több méhészet teljes pusztulását okozta. Az érintetteknek az egyesület a korábbi évekhez hasonlóan az idén is igyekszik segítő kezet nyújtani, így bizonyos esetekben az egyesület vezetése kamatmentes kölcsönt nyújt a károsultaknak.

Ezzel kapcsolatban Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában felhívta a figyelmet, hogy az esőzések miatt bajba került méhészeknek most az a legsürgősebb feladata, hogy vis maiort jelentsenek a Magyar Államkincstárnak. Amennyiben ugyanis a termelő hitelt érdemlő módon tudja igazolni a vis maior esemény bekövetkeztét, akkor a kérelme alapján mentesülhet az egyes támogatási feltételek, illetve kötelezettségek teljesítése alól, így elkerülhető, hogy a már elnyert támogatást vissza kelljen fizetni. A miniszter közölte: a tárca kiemelt ágazatként tekint a méhészetre, azt mind nemzeti, mind európai uniós forrásból támogatja. Ezek közül Nagy István kiemelte a tisztán nemzeti költségvetésből finanszírozott, mintegy egymilliárd forintos kerettel bíró, a méhállományok egészségügyi kondíciójának megőrzését célzó programot. Emellett az ágazat az idén a koronavírus-járvány hatásait csökkentő válságkezelő programból szintén egymilliárd forintos támogatást kapott. A méhészek, más agrárágazatokhoz hasonlóan szintén igénybe vehetik a szintén hazai forrásból működő agrár-Széchenyi-kártya folyószámlahitelt. Az év végéig megkötött szerződésekhez az állam százszázalékos kamat- és kezességi díjtámogatást nyújt.

Nagy István kiemelte, hogy a jövőben elkezdődik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer is, amely a hasonló esetekben nyújt majd védőhálót a termelőknek. Az erről szóló jogszabályt már elfogadta az Országgyűlés, s elkezdődött a rendszer felállításának előkészítése.

Borítókép: Bodnár Béla méhész keretet készít elő a pergetéshez Baj közelében lévő méhészetében 2017. május 27-én.