Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel kapott környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár

Azt írták, hogy 

A kiadott engedélyében a környezeti elemek, így például a talaj, a levegő, a természet, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írt elő a beruházó számára a kormányhivatal.   

Emellett a hatóság a döntésében több esetben a jogszabályokban meghatározottnál is szigorúbb határértékek betartását és gyakoribb ellenőrzéseket írt elő – írták.   

A CATL 2022. november 28-án benyújtott kérelme alapján folytatta le a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást. Az eljárás február 13-án zárult le, a Debrecen Déli Ipari Parkba tervezett akkumulátorgyártó üzem minden eddiginél szigorúbb feltételekkel kapott egységes környezethasználati engedélyt. A döntés még nem végleges – tartalmazza a közlemény.

A kormányhivatal a jogszabályi előírások szerinti időpontban és tartalommal közzéteszi a határozatot a honlapján is: a határozat kivonata már elérhető, teljes terjedelmében pedig a döntés véglegessé válásakor, február 18-án lesz lehetősége közzétenni – áll a közleményben.

Áder János: a debreceniek megnyugodhatnak, ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvízük

A debreceniek megnyugodhatnak, hiszen ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvízük, ugyanis a természetes vízvisszapótlás is naponta mintegy 75 ezer köbméter Debrecen vízbázisán - mondta el a városba tervezett akkumulátorgyár kapcsán Áder János Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett új műsorában.

A volt köztársasági elnök a legnépszerűbb videómegosztón is elérhető műsorban Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével beszélgetett a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban az utóbbi hetekben megfogalmazott aggodalmakról.   

Áder János a debreceni gyárépítéssel kapcsolatos félelmeket úgy foglalta össze: az ellenzéki politikusok szerint nagyon magas a gyár áram- és vízigénye, jelentős levegő- és talajszennyezésre kell számítani, a tervezett 9000 munkahelyet valójában nem magyarok, hanem ázsiaiak töltik majd be.   

Vendégével azt emelték ki, hogy 

Kaderják Péter megjegyezte: a hűtés zárt rendszerben folyik, a gyártáshoz használt vizet pedig helyben tisztítják meg.   

Áder János kiemelte: 

Emlékeztetett arra, hogy Gödön, az ott már működő dél-koreai akkumulátorgyár környezetében civil szervezetek vettek mintát a talajvízből, ami századannyi lítiumot tartalmazott, mint például egyes magyarországi palackozott ásványvizek természetes lítiumtartalma.   

Kaderják Péter a debreceni gyár jelentős energiaigényével kapcsolatos aggodalmak kapcsán elmondta: a közelben épülő BMW-gyár és más alkatrészgyártók miatt a város teljes ipari parki rendszere igényel majd 800 megawattal több hálózati kapacitást. Az Európai Bizottság pedig éppen nemrég fogalmazta meg azt a javaslatot, hogy a megújuló áramot termelők és azt felhasználók között határokon átívelő, hosszú távú szerződéseket lehessen kötni, így akár az északi tengeren működő szélerőművek is biztosíthatják a magyarországi akkumulátorgyártás áramigényét.   

A korábbi köztársasági elnök beszélt arról is, hogy a 9000, döntően betanított munkát jelentő álláshelyet a környező megyékből is fel lehet tölteni, hiszen ma ebben a térségben 81 ezer ember keres munkát. Beszélgetőtársa hozzáfűzte: az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki munkaerőpiacra is pozitív hatással lehet a debreceni gyár.   

Kaderják Péter felvetette, hogy azt a német szabályozási tapasztalatot, amelyet az erfurti gyár kapcsán végigjártak, össze kellene hasonlítani a magyar szabályozással és ha szükséges, akkor a miénket finomítani. "Tanuljunk tőlük" - jegyezte meg Áder János.  

A volt államfő a műsorban beszélt arról, hogy 

Áder János jelezte: az akkumulátorok térhódításában globális szinten Magyarország nem egy sziget, ugyanis "egy világgazdasági és az Európai Unió által is generált, befolyásolt, szabályozott folyamatról van szó". Az Európai Bizottság döntése szerint 2035-től már csak elektromos meghajtású személygépkocsikat lehet forgalomba helyezni a kontinensen, ennek eléréséhez a ma ismert legjobb technológiával akkumulátorokra van szükség.   

Kaderják Péter úgy vélekedett, hogy a klímaváltozás elleni fellépés fő területe a közlekedési szektor dekarbonizációja, az áttérés a belső égésű motorokról az elektromos meghajtásra, és "ezen a területen ma globális ipari forradalom zajlik". Világszerte óriási a verseny azért, hogy ebben az átállásban mely régiók vagy országok lesznek vezetők. Ma Kínában helyezik üzembe a világ összes elektromos járművének 90 százalékát, az Egyesült Államok például a Tesla révén meghatározó innovációkat valósít meg, de Európa és Amerika között "öldöklő a verseny", amelyben Magyarország is kezd tényezővé válni - jegyezte meg a szakember.   

Áder János ezt azzal egészítette ki, hogy 

Kaderják Péter szerint a magyarországi személyautó- és akkumulátorgyártás szorosan összefügg, hiszen a készülő akkumulátorok 90 százaléka a járművekbe kerül, ezért fontos, hogy a járműgyártás közelében valósuljon meg a szükséges alkatrészek gyártása is. Egy elektromos jármű értékének mintegy 30-40 százaléka az akkumulátor, ami tehát kulcsalkatrész.   

A volt államfő "képtelen felvetésnek" nevezte, hogy ne hozna majd hasznot az akkumulátorgyártás, hiszen nem kérdés: a gyártó, a város és az ország számára is bevételt hoz a modern technológia, ráadásul egy új ipari forradalom idején az a kérdés, hogy szemtanúi vagy szereplői akarunk-e lenni.   

Beszélgetőtársa azt emelte még ki, hogy 2021-ben már a magyar export négy százalékát adta az akkumulátoripar, négymilliárd dollárnyi áruforgalommal. Európában a leggyengébb években is mintegy 10 milliós autógyártásnak pedig akár a 20 százalékát is képes lesz Magyarország ellátni akkumulátorokkal a mostani fejlesztések révén.