Százéves a Hopp Ferenc Múzeum

A szervezők közleménye szerint a százötven éves gyűjtemény legjavát felvonultató, május 30-án nyíló és egy éven keresztül látogatható kiállítás sorra veszi a múzeumalapítást követő nagy korszakokat, az intézmény első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész nevéhez fűződő, két világháború közötti időszaktól a 2017-ben elhunyt neves sinológus, Ferenczy Mária nevéhez köthető buddhista kiállítások időszakáig.

A tárlat több mint ötszáz műtárgyat vonultat fel a markánsabb múzeumtörténeti periódusok mentén vizsgálva a tárgyanyag legreprezentatívabb darabjait. Egyúttal a kiállításon megidézik a múzeum történetének jellegzetes alakjait, a huszadik századi történelmi tragédiák sújtotta korszakokban a múzeum működését, gyűjteményezésének irányát jelentősen meghatározó igazgatókat, munkatársakat, közelebb hozzák a kvalitásos és gyakran kalandos sorsú műtárgyak történetét.

A tárlat érdekessége, hogy a nagyközönség előtt rendszerint csak egy-egy kultúra kiemelésével, időszaki kiállításokon megmutatkozó Hopp Múzeum a centenáriumi kiállításon minden gyűjteményét felvonultathatja:

a kínai, a japán, a koreai, az indiai, a délkelet-ázsiai, a mongol, a tibeti-nepáli, a közel-keleti és a Zichy-féle régészeti kollekciót. A kiállításra szánt darabok állapotának megóvása érdekében egyes műtárgyaknál vagy csoportoknál a tárlat ideje alatt negyedéves cseréket iktattak be a muzeológusok.

A világutazó gyűjteménye

Az idén száz esztendeje elhunyt világutazó, műgyűjtő Hopp Ferenc keleti műtárgyait világkörüli utazásai során és korának nagy világkiállításain vásárolta. A morvaországi Fulnekről származó, magát magyarnak valló optikus 4 ezer darabos műgyűjteményét 1919-ben hagyományozta a magyar államra, Andrássy úti villájával együtt, hogy az a későbbiekben „az ország első ázsiai közgyűjteményeként szolgálja az eljövendő nemzedékek épülését”. A múzeum megalakulását követő években Hopp tárgyai mellé a hazai közgyűjtemények keleti tárgyai – Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter gyűjtései -, továbbá jelentős műgyűjtők, például Schwaiger Imre, Delmár Emil, Fettick Ottó és Ágai Béla szerzeményei is bekerültek.

A múzeum 30 ezer darabos gyűjteményébe ma olyan ritkaságok tartoznak, mint a legutóbb a 2016-os Nágák, elefántok, madarak című kiállításon látható sziámi buddhista tekercsek vagy a Felvinczi Takács Zoltán által vásárolt 7. századi ülő démonfigura. A múzeumhoz tartozik az ország egyetlen keleti művészeti szakkönyvtára, valamint az egyetlen ilyen profilú adattár, amely nemcsak a múzeum kiállításainak és egyéb tevékenységeink dokumentációját őrzi, hanem a keletkutatással, a keleti műgyűjtés történetével és a keleti utazókkal, utazásokkal kapcsolatos értékes archív fotó- és dokumentumanyagot is.