2019.06.05. 11:21
A magyar történetírásban nem lehetnek tabutémák
A januárban megalakult Magyarságkutató Intézet szervezésében rangos előadói gárda vesz részt azon a székelyföldi turnén, amelynek keretein belül történelmi előadásokkal várják az érdeklődőket.
Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (középen) hagyományzőrző fiatalok között
Fotó: O. Lugossy Gábor
„A programsorozat összeállításakor az volt a szempont, hogy minél színesebb, tartalmasabb, minél több tudományterületet bemutatva érkezzünk Székelyföldre. Természetesen figyelembe vettük a jelenlegi aktualitásokat, újdonságokat, illetve próbáltunk rövid, könnyen érthető tudományos előadásokat választani” – fogalmazott a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor az Erdélyi Naplónak adott interjújában.
A határon túli magyarsággal kapcsolatban az igazgató elmondta, mindig a Kárpát-medencében gondolkodnak, hiszen anélkül nehéz lenne a magyarság történelmét értelmezni. Hozzátette: az intézet tizenegy kutatóközpontjának nincs olyan tudományterülete, amely ne terjedne ki a jelenlegi határokon túlra, mindegy, milyen irányba nézünk.
A főigazgató fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Magyarságkutató Intézet ugyan az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, de tudományos szempontból független, kutatóik szabadon kutatnak. Úgy nyilatkozott, néhány elvárás létezik az intézettel kapcsolatban, hiszen, mint a nevük is mutatja, a kutatások a magyarság történetéhez kapcsolódnak – legyen az régészeti, történeti, nyelvi, genetikai.
„Függetlenek vagyunk, de szívesen együttműködünk bárkivel, akinek célja, küldetése hasonló a miénkkel, vagy hozzá tud ahhoz tenni.”
Horváth-Lugossy Gábor több együttműködésről is beszámolt, példaként említette a Szegedi Tudományegyetemet, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Teleki László Alapítványt, az Országos Onkológia Intézetet, illetve azt is elárulta, hogy több együttműködési megállapodás áll előkészítés alatt.
Az előzmények kapcsán elmondta, sokat köszönhetnek Kásler Miklós miniszternek és a Magyar Kormány támogatásának. Az intézet vezetője megjegyezte, a megalakulás óta tudós tanácsadók és segítők óriási erőt és lendületet adtak a Magyarságkutató Intézetnek, amelybe az alapítás után olvadt be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI), a László Gyula Intézet pedig június 1-jétől. A MANYSI a mai magyar nyelvhasználati kérdésekkel, problémákkal foglalkozik Magyar Nyelvi Kutatóközpont néven, a László Gyula Kutatóközpont és Archívum pedig az őstörténeti korral foglalkozik, illetve László Gyula hagyatékának feldolgozása is feladata.
Kérdésre válaszolva Horváth-Lugossy Gábor kiemelte, a kutatók és az intézet egyéb szakemberei is magas színvonalú követelményeknek felelnek meg.
A történelmi kutatások kapcsán megjegyezte: számukra nincs tudományos tabutéma. Ha úgy vélik, hogy egy téma új tudományos eszközökkel történő vizsgálata hozzájárulhat a magyarság eredetének pontosabb megismeréséhez, akkor új kutatásokat végeznek. Még ha ez azzal is jár, hogy korábban beidegződött „eredmények” megdőlnek.
„A több mint ezeréves magyar múlt feltárása nem lehet kényelmetlen kérdés”.
Úgy nyilatkozott, a finnugor „származás” kérdéskör mára valóban megdőlni látszik, mert az új tudományágak – például az archeogenetika – egyre pontosabban alátámasztják keleti rokonságunkat. Ez azonban nem megy szembe a finnugor nyelvi kapcsolódással. Hozzátette, a finnugor nyelvi kapcsolódáson túl számos más nyelvvel is rokonságban állunk. Kutatásra váró feladat annak kiderítése, hogy melyikkel milyen fokon.
„Célunk, hogy a magyar társadalom végre tisztább képet kapjon származásáról” – mondta Horváth-Lugossy Gábor, aki szerint a Magyarságkutató Intézet egyszerre tudományos és modern. Eredményeiket, kutatásaikat elsősorban a világhálón teszik közzé. Weboldalukon – mki.gov.hu – vagy a közösségi médián keresztül mindenki értesülhet munkájukról, programjaikról.
Az intézetvezető emlékeztetett, a tudományos kutatásokon kívül a társadalomszolgálat is feladatuk. Főleg a fiatal nemzedékhez szeretnék eljuttatni legfrissebb eredményeiket, tanulmányaikat, amelyeknek biztosan nemzeti önazonosságot, hazafiságot erősítő hatásai lesznek.
„Ha a fiatal korosztály megismeri páratlan történelmünket, kultúránkat, elődeink hőstetteit, biztos vagyok benne, hogy az magyar öntudatunk és büszkeségük forrása lesz”
– emelte ki Horváth-Lugossy Gábor, hozzátéve, hogy a Magyarságkutató Intézet működése révén hozzájárul az erős, egészséges, múltját ismerő, keresztény szellemiségű fiatal nemzedékek felnövekedéséhez.
Borítókép: Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (középen) hagyományőrző fiatalok között
Forrás: erdelyinaplo.ro