2019.07.02. 20:30
Móricz Zsigmond száznegyven éve született
A Hét krajcártól az Árvácskáig
Tiszacsécsén ma száznegyven éve, 1879. július 2-án született Móricz Zsigmond, a 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja. Nevére igazán a Nyugat folyóirat 20. számában, 1908-ban megjelent Hét krajcár után figyeltek fel – írja a Magyar Hírlap.
A kezdetben anekdotikus stílust korán felváltotta műveiben a naturalizmus. Az első világháborúban haditudósító volt. Üdvözölte az őszirózsás forradalmat, majd a Tanácsköztársaságot, ezért a kommün bukása után állandó zaklatásoknak volt kitéve, kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és Az Est lapok közölték.
Önéletrajzi indíttatású a Légy jó mindhalálig című regénye, Erdély-trilógiája történelmileg is hiteles. A dzsentriről ad képet az Úri muri, a Forró mezők, a Rokonok című regényében, míg a sokrétegű paraszti világ elevenedik meg a Barbárok és A boldog ember lapjain.
Babits mellett a Nyugat szerkesztője lett 1929 decemberében, 1933-ban azonban szakított a lappal, és az ekkor induló népi írók mozgalmának egyik fő alakja lett, 1939-től ő szerkesztette a Kelet Népét. Amikor felbomlott második házassága, magához vette az egykori lelencgyereket, Littkey Erzsébetet, Csibét, aki megismertette a proletariátus világával is.
Az ő történeteiből születtek meg a Csibe-novellák, róla mintázta az Árvácska főszereplőjét is. Az író 1942. szeptember 5-én halt meg Budapesten.
Borítókép: fortepan.hu / adományozó: Zsivkov Anita, Koós Árpád, Kocsis András