2023.07.08. 09:30
Emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Levéltár tiszteletére az MNB
A Magyar Nemzeti Levéltár alapításának 300. évfordulója, valamint a Budai várban lévő levéltári palota átadásának 100. évfordulója alkalmából emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn Budapesten.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke (k) beszédet mond, mellette Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a Magyar Nemzeti Levéltár alapításának 300. évfordulója, valamint a Budai várban lévő levéltári palota átadásának 100. évfordulója alkalmából, a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott emlékérme kibocsátásán Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltár kiállító- és konferenciatermében 2023. július 3-án
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
A Magyar Nemzeti Levéltár kettős évfordulója alkalmából létrehozott emlékérmék egyik oldalán az országláda, a másikon a központi levéltár épülete jelenik meg, amely 100 évvel ezelőtt kimondottan levéltári céllal épült – mondta el Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója a hétfői ünnepélyes kibocsátáson.
Az országos levéltár több olyan iratot is őriz, amely a pénztörténethez kapcsolódik
– mondta főigazgató.
Hozzátette, hogy
annak idején nagyméretű vasládában őrizték az ország, a vármegyék és a magyar arisztokrácia fontos iratait. Az országos levéltár ma már mintegy 90 kilométer hosszú iratanyagra vigyáz
– jegyezte meg.
Az MNB fontosnak tartja az értékőrzést, a figyelemfelkeltést és az ismeretterjesztés kulturális missziójának felvállalását, ezért az intézmény 1969 óta rendszeresen bocsát ki emlékérmeket az ország jelentős történelmi, tudományos, kulturális eseményei és évfordulói, valamint nemzetközi történések kapcsán
– hangsúlyozta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.
Ismertette:
az országos hatáskörű levéltár működését megalapozó törvénycikk kihirdetésének 300. évfordulója alkalmából a bank 15 ezer forintos címletű ezüst emlékérmét és annak 3 ezer forintos színesfém változatát bocsátja ki.
Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 7 ezer darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben szintén 7 ezer darab készíthető. Az érméket Kereszthury Gábor iparművész tervezte, előlapjukon Dudits Andor festőművész a levéltárban található egyik falfestménye alapján készült országláda ábrázolása látható.
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI
Az előlapokon látható ábrázolás utal az intézmény megalapítása előtti időkre, amikor az ország főbb dokumentumai még elfértek egy ládában tárolva.Az érme hátlapján a Magyar Nemzeti Levéltár jogelődje, az Országos Levéltár 1923-ban használatba vett, központi épületének mai homlokzati ábrázolása jelenik meg a háttérben – eltérő felfényezéssel elkülönítve – az épület egykor szerves részét képező toronnyal, amely a második világháború alatt olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani – mondta Virág Barnabás.
Ismertetése szerint az ezüst emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követően három hónapig, a színesfém változat egy évig névértéken vásárolható meg hétfőtől az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.
H. Németh István történész, a levéltár osztályvezetője szerint az országládával kapcsolatban keveset lehet tudni. A feljegyzésekből annyi kiderül, hogy a feltehetően vasból készült ládát a nádorok egymásnak adták át, és a középkorban többek között nemzetközi szerződésk megőrzésére szolgált. Később a király székhelyén, az Anjouk idején Visegrádon majd Budán az akkori levéltár felügyeletét a kincstár látta el.
Az önálló levéltárat egy 1723. évi törvény hozta létre. Ekkor az országgyűlés úgy határozott, hogy az ország okiratait, illetve a magánszemélyeknél lévő országos jellegű iratokat gyűjtsék össze és azokat az ország levéltárában (Archivum Regni) kötelezően helyezzék el. Az intézmény 1756-ban kezdte meg működését, majd több más hivatali irattár összevonásával 1874-ben újjászervezték és azóta működött nyilvános gyűjteményként – mondta H. Németh István.
