A Ménesbirtok a példa, hogy a magyar állam jó tulajdonos

A Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Mezőhegyesen sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a cég már az első évben is közel egymilliárd forintos eredményt ért el, amelyet visszafordít a fejlesztésekbe, egyebek mellett gépbeszerzésekre. „Ha nem a magyar állam működteti Mezőhegyest, az egész szétesik” – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett, a magyar állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza a korábban privatizált céget, mostanáig 22 milliárd forintot fordítottak Mezőhegyes újjászervezésére. Ez a kormány reményei szerint nemcsak a település, hanem egész Békés megye javára válik majd, ugyanis a megyére mint az ország egyik fontos gazdasági és munkaerőpiaci tartalékára tekintenek – jelentette ki. Hozzátette, hogy ezért kötik össze a térséget az M5-ös autópályával, és ezért fejlesztik a békéscsabai repteret is.

Lázár János szerint a mezőhegyesi újjászervezés felfogható egy gazdasági reorganizációs programnak is, ugyanis a tangazdaság – mely 425 embernek ad munkát – nemcsak a térség, hanem a határon túli szórványban élők számára is munkalehetőséget jelent. Az új szarvasmarhatelepre idén 7 milliárd, az új ipartelepre 5 milliárd forintot szánnak, és 8-10 éves megtérülési idővel számolnak – közölte. Az öntözésfejlesztést országszerte kiemelten támogatják, szeretnék, ha a mezőhegyesi beruházás ehhez is mintául szolgálna.

A miniszter szerint Mezőhegyes a fejlesztések révén „Európa egyik legjobb mezőgazdasági vállalkozása és Magyarország legerősebb agrárcége” lehet. Farkas Sándor, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos kiváló alapozóévnek nevezte a tavalyit, és elmondta, hogy a társaság vagyona 19,5 milliárd forinttal nőtt. (Állami tőkeemelés révén 18 milliárd forint valósult meg.) A cég saját tőkéje a 2016-os 4 milliárd forintról idén a tervek szerint 23 milliárdra emelkedik, mérlegfőösszege 17,6 milliárdról 26 milliárdra nő.

Adózás előtti eredménye a 2017-es 903 millió forintról vélhetően 2018-ban félmilliárdra csökken, aminek többek között az az oka, hogy a Limagren vetőmagcég eredménye a jövőben nem tartozik majd a tangazdasághoz. A tavalyi növénytermesztési eredményekről szólva elmondta, őszi búzából hektáronként 6,7 tonnás, repcéből 3, hibrid kukoricából minden idő legmagasabb, 3,7 tonnás, szójából 3,1, napraforgóból 3,45 tonnás átlagtermést értek el.

Takarmánykukoricából öntözés nélkül az országos átlagnál gyengébb, 6,2 tonnás hektáronként eredményt realizáltak. Ez is erősítette őket abban, hogy a 2200 hektárnyi, egyszerre öntözhető földterület nagyságát megduplázzák – húzta alá. Az öntözésfejlesztési program – mely várhatóan 10-15 milliárd forintba kerül majd – előkészítésére 500 milliót fordítanak, a tervezés ősszel elindult. Farkas Sándor hozzátette, „régi-új” növényként elkezdtek cukorrépát termeszteni, amellyel minden idők legjobb cukortartalmú, hektáronkénti 65 tonnás termésátlagát érték el.

Változik a támogatási rendszer

A kormánybiztos közölte, 2020 után várhatóan változni fog az európai uniós közös agrárpolitika támogatási rendszere, „amire már most fel kell készülni”. Épp ezért a fejlesztések során szeretnék a legmodernebb, high-tech technológiát bevezetni, amivel 2018-ban az ország számára példaértékű precíziós gazdaság alapjait teremtenék meg. A high-tech technológia bevezetésével több millió adat áll majd rendelkezésre, amely reményei szerint 20-30 százalékos hatékonyságjavulást eredményezhet a jövőben.

Farkas Sándor elmondta, 2018 második felétől tervezik egy húsmarha-program elindítását, és kidolgoznak egy ösztöndíjrendszert is, ugyanis az agrárium számára leginkább szükséges szakemberek képzésében látják a jövőt.

Szeptember óta a Zrt. működteti a Földművelésügyi Minisztériumtól átvett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot. Pap István Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója kifejtette, mind a szarvasmarhatelep, mind az ipartelep tervezése másfél éve zajlik, a kiviteli- és az engedélyes tervek elkészültek, a közbeszerzéseket kiírták. Az ipartelep összkapacitása 46 ezer tonna lesz, amely magában foglal egy szárító-tisztító, egy vetőmag-feldolgozó és egy takarmánygyártó üzemet.

Holstein-fríz állományuk 1100 tejelő tehénből áll, amelyek magas genetikai értéket képviselnek, ezt egy embrióprogram révén szeretnék megőrizni – tette hozzá. Pap István Tibor közölte, tavaly 96 gidrán lovat telepítettek vissza, idén a furioso north-star fajták visszavásárlását tervezik.

A kormány a 2016. november 8-i döntése értelmében vásárolta vissza a 2004-ben privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, majd a korábban is állami tulajdonú Ménes Kft.-vel összevonva 2017. január 1-vel megalapította a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. A cél az volt, hogy Európa legszínvonalasabb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalkozása jöjjön létre a történelmileg nagy múltú ménesbirtok reorganizációjával.

MTI Fotó: Rosta Tibor