A gondos gazdák már a jövő évet tervezik

A szegedi Gabonakutatót dr. Beke Béla búzanemesítő képviselte, aki előadásában a kalászosok termesztéséről, és az őszi gabonák vetéskínálatáról beszélt. Elmondta, a nemesített búzafajtákkal szemben igen nagy a gazdák elvárása. Legyen bőtermő, kiváló minőségű, ellenálló a különböző betegségekkel szemben és olcsó legyen a termesztése.

Kifejtette, ilyen fajta nincs a piacon. A nemesítés folyamán évente 1000–1200 keresztezést végeznek, és nyolc év, mire a fajta bejelenthető, állami elismerésben részesül. A termelőknek természetesen olyan fajták kellenek, amelyek a legjobbak. Hozzátette, a magyar viszonyok között elsősorban a hazai nemesítésű fajták felelnek meg legjobban a gazdák elvárásainak, nem vonva kétségbe azonban számos külföldi fajta sikerességét is.

– Hiába terem sokat a külföldi búza a hazájában, nem biztos, hogy a mi körülményeink között is tudja ugyanazt produkálni – hangsúlyozta dr. Beke Béla. – Mindig a helyi adottságok figyelembevételével kell fajtát választani. A fajtaválasztásnál pedig hosszú távon kell gondolkodni. Az egyik legjobb propaganda a szomszéd szépen termő földje. Jelenleg Magyarországon hivatalosan 182 fajtát szaporítanak, az első négyben három szegedi fajta szerepel. Vannak és voltak nagyon közkedvelt és sok évig termesztett fajtáink. Közéjük tartozott a Jubilejnaja 50-es, amit a szegedi intézet tartott fenn több mint 40 évig. A fajtaválasztás elején kell eldönteni, hogy mit is akarunk, és ennek megfelelően kell, hogy fajtát, és annak fémzárolt vetőmagját válasszuk. Ha a szegedi ajánlatot vesszük alapul és a hozam, a nagy termés a célunk, akkor GK Aratót vagy GK Szilárdot ajánlunk, ha a minőséget szeretnénk az igényes vevőknek (export), akkor GK Békés és a GK Bakonyt javaslunk. Ha „csak” búzát akarunk termeszteni, akkor a GK Bagó, GK Berény a javaslatunk. Jelenleg a legnépszerűbb fajtánk (immáron 10 éve), amely mind a három kategóriában jól teljesít, ez a GK Csillag, amely 6–9 tonnás termést produkál évek óta, és általánosan jó malmi minőséget ad. Korai érésével a betakarítása is problémamentes, időben elvégezhető. Az elmúlt évtizedben sokat változott a klíma és igen szeszélyes az időjárás, amelyhez a gabonák nehezebben alkalmazkodnak.

Dr. Beke Béla bemutatta az új búzaszabványt, és elmondta, hogy ez csak egy keret, mert minden a termés mennyiségétől függ. Ha sok a termés, akkor semmi se jó, de ha kevesebb a mennyiség, akkor a felvásárló nem válogat. Elmondta, hogy 12,5 százalék fehérje alatt ma már a malmok nem akarnak felvásárolni, de ma már a takarmányipar sem. Mint mondta: a jó kenyérhez jó búza kell, a drága kenyér pedig az, amit másnap kidobunk a kukába.

A magas fehérjetartalmú búza (14–15%) a takarmányozásban is fontos szerephez jut és igen keresett a keveréktakarmányt előállítók körében. A megtermelt búzánk nagy részét külföldön értékesítjük, a legtöbbet Olaszország, Románia, Németország, Bosznia-Hercegovina és Ausztria vásárolja fel. Itt említette meg, hogy az osztrák gazdák összefognak, sok gazda egyfajtát termel egyforma technológiával, azonos minőségben. Nálunk száz gazda százfélét termel, nincs egységes árualap, ami sok esetben a kedvezőbb felvásárlási árakat is korlátozza. Az árnál nem mindegy, hova kell beszállítani termést. Az országos hozamaink már 1980-ban elérték az 5–6 tonnát hektáronként, most az 5,2 tonna/hektár rekordnak számít. Ma Németországban és Franciaországban két tonna/hektárral magasabb a termésátlag, igaz a 80-as években ők is öt tonnás átlagokat produkáltak. Nem vonva kétségbe azt, hogy itt országos átlagokról beszélünk, és nem egy gazdaság szintén tudja évről évre a 7–8 t/ha-os átlagtermést. Mint az előadó mondta ez elsősorban fajta és technológia kérdése, és nem a megváltozott időjárási körülmények hatása.

Dr. Beke Béla felhívta a gazdák figyelmét arra is, hogy sokat számít az elővetemény, mert például a napraforgó pulzáros kezeléséből visszamaradt vegyszer. Időjárás és technológia függvényében mérsékelheti a hozamokat, ezért a kezelésekkel körültekintően kell eljárni. Célszerű lenne ismét foglalkozni a vegyszerérzékenységgel. Megemlítette még, hogy a tritikálé országos területe mára már beállt. A ma termelt tritikálék egészen mások, mint az évekkel ezelőtti fajták, mert a magasabb rost- és fehérjetartalom mellett nagyon kedvező az ásványianyag-tartalmuk is. Ami nemcsak a takarmánykeverékek előállításában, de a humán étkezésben is mind nagyobb szerepet kaphat.