2019.02.06. 07:16
Ellenálló rizsfajtákkal kísérletezik a szarvasi intézet
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (NAIK ÖVKI) olyan rizsnemesítési és kutatási feladatokat végez, amelynek következtében a növény termelése, az eddig használt vízzel való elárasztás helyett, öntözéssel történhet, megvalósítva ezzel egy víztakarékosabb technológiát.
A szarvasi kutatóintézet munkáját – amely a magyarországi rizsnemesítés központja – számos hazai és nemzetközi partner segíti. Többek között Fülöp-szigeteki, illetve chilei rizsnemesítő csoportokkal is tartják a kapcsolatot.
– A nemesítésünk célkitűzése olyan rizsfajták kiválasztása, amelyek magas termőképességűek, illetve biztonságosan termelhetőek a hazai éghajlati és termelési körülmények között – árulta el hírportálunknak Jancsó Mihály, a NAIK ÖVKI igazgatóhelyettese.
A Rizskutatás Témacsoport tudományos munkatársa kifejtette, a növénynemesítés az egyik alapja a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának, így a nemesítés ideális esetben egy folyamatos fejlesztési munka, amely a legkorszerűbb módszerekkel választja ki az adott kor igényeinek megfelelő növényeket. Az igények pedig folyamatosan módosulnak. A környezeti feltételek, valamint a klíma változásával együtt változik a termelési rendszer, a társadalmi hozzáállás és a fogyasztói elvárások is. Egyre jobban előtérbe kerül a biotermelés, és kiemelt szempont a vizes élőhelyek fontossága.
– Emellett megjelenhet egy új kórokozó, kártevő, amely az addig biztonságosan termelt fajták termesztését megnehezítheti vagy csökkenti a gazdaságosságot. A rizsnemesítésnek ezekre a kihívásokra előrelátóan kell reagálni, a nemzetközi folyamatokat is szem előtt tartva, hiszen egy új fajta létrehozása évtizedes munka eredménye. A célunk, hogy olyan fajtákat alakítsunk ki, amelyek nagy termőképességűek, illetve megfelelnek a termelés, a feldolgozás, valamint végső soron a fogyasztói igényeknek is – hosszú és középhosszú szemforma, magasabb tápanyagtartalom, könnyű elkészíthetőség, ízletesség –, és mindeközben törekednünk kell arra is, hogy alkalmasak legyenek a környezetbarát termesztésre. Ennek egyik módszere lehet, hogy a rizs és a rizstermesztés környezeti kitettségét, így a vízigényét is csökkentjük – hangsúlyozta a szakember.
A szarvasi intézetben néhány fős, de annál lelkesebb kutatócsoport foglalkozik közvetlenül a nemesítéssel, a vetőmagtermesztéssel, a környezeti hatások vizsgálatával és a termelési technológia fejlesztésével. A kutatásban és a nemesítésben a hagyományos értékek megőrzése mellett, olyan, a lehető legmodernebb, nemzetközileg is elismert módszereket alkalmaznak, mint például a sejttenyészetek, a vákuumos kasztráló, a talajnedvesség monitorozása, vagy éppen drónok bevetése – tudtuk meg Jancsó Mihálytól.
Hozzátette, a kutatóintézet 2014 után megújította és egy komplexebb rendszerbe szervezte a nemesítési feladatokat, amelynek eredményeként ma már számos ígéretes fajtajelölttel rendelkeznek.
A madarak is jobban járhatnak
Jancsó Mihály elmondta, a szárazságtűrésre nemesítés legfontosabb előnye, hogy csökkenthető az öntözővízigény, és nem kell az árasztásra alkalmas rizstelepekre korlátozni a termelést, miközben a rizs minősége és mennyisége nem romlik.
– A hazai termelő gazdaságok mintegy 3200 hektáron vetnek rizst évente. A termesztés ma már fontos természetvédelmi szempontból is, hiszen a vizes élőhelyek korlátozottak a nyári időszakokban, itt pedig számos madár és kétéltű talál életteret. Az árasztás nélkül termelt rizs fontos eszköz lehet itthon és külföldön is a káros környezeti hatások csökkentéséhez, illetve a gazdaságosság növeléséhez. Ez a technológia korábban szárazrizs néven vált ismertté, ami megtévesztő, hiszen a termelés során szükség van öntözésre, csak sokkal kisebb mennyiségben. Hazánkban öt államilag elismert rizsfajta áll a termelők rendelkezésére. A NAIK ÖVKI rizsfajtagyűjteményében mintegy 200 különböző fajtát találunk a világ számos pontjáról.
